Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről (a továbbiakban: Bértranszparencia Irányelv) célja, hogy az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvét ténylegesen érvényesíthetővé tegye a bérek átláthatóságát és a jogérvényesítés eszközeit erősítő új szabályok révén. Az előző írásunkban egy rövid bevezetést követően az egyenlő értékű munka fogalmával foglalkoztunk. A cikksorozat második részének célja, hogy bemutassa az objektív, nemi szempontból semleges munkáltatói kimentés és az „egyetlen forrás” gyakorlati példáit az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) ítélkezési gyakorlatán és a nemzeti bíróságok példáin keresztül.
- Az objektív igazolhatóság kérdése
1.1. A kimentési okok tipológiája
1.2. Az objektív igazolhatóság példái az EUB közvetett diszkriminációval kapcsolatos esetjogában
1.2.1 Szakmai tapasztalat
1.2.2. Rugalmasság
1.2.3 Munkaerőpiaci sajátosságok
1.3. Az objektív igazolhatóság kérdése egy nemzeti bíróság ítéletében - Az „egytelen forrás” kérdése
- Összegzés és következtetések
1. Az objektív igazolhatóság kérdése
A kimentés kérdése központi szerepet tölt be az egyenlő bérrel kapcsolatos perekben, mivel ennek segítségével a munkáltatók lehetőséget kapnak arra, hogy bemutassák, hogy a bérkülönbséget eredményező döntésük mögött objektív, nemi szempontból semleges szempont van. Az EUB számos esetben rögzítette, hogy az a rendelkezés, amely az egyik nemet a másikhoz képest lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe, csak akkor egyeztethető össze az egyenlő bér elvével, ha az eltérő bánásmódot „a nemek közötti különbségtételtől független, objektív tényezők igazolják”.[1] Ezek a kimentési okok az egyes tagállamokban különbözők lehetnek. Alapulhatnak jogszabályon, kollektív szerződésen vagy munkáltatói intézkedésen. Az alábbiakban bemutatjuk a kimentési okok dogmatikai rendszerét, majd pedig példákat mutatunk azok gyakorlati alkalmazására az EUB esetjoga és egy tagállami bíróság döntésének segítségével.