Munkajog
Főoldal > Koronavírus > A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás után igényelhető támogatás

A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás után igényelhető támogatás

A Kormány 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletével[1] módosított 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete (a továbbiakban: Rendelet)[2] értelmében a munkavállaló javára – a munkaadó és a munkavállaló közös kérelmére – támogatás igényelhető, amennyiben a munkavállaló foglalkoztatására az új koronavírus terjedésének megelőzése érdekében elrendelt veszélyhelyzet kihirdetését követően a megelőzően irányadóhoz képest csökkentett munkaidőben kerül sor. A támogatásra való jogosultság, illetőleg az igénylés 2020. április 29-étől irányadó szabályai az alábbiakban kerülnek ismertetésre.

  1. Személyi hatály
    1.1. Munkavállaló
    1.2. Munkáltató
  2. Alapfogalmak
    2.1. Csökkentett munkaidő
    2.2. Alapbér
  3. Egyéni fejlesztés, egyéni fejlesztési idő
  4. Munkaszerződés-módosítás, megállapodás egyéni fejlesztési időről
  5. A támogatásra való jogosultság
    5.1. A munkavállalóra irányadó feltételek
    5.2. A munkáltatóra irányadó feltételek
  6. Létszámtartási kötelezettség és annak megszegése
  7. Munkáltató bérkiegészítési kötelezettsége
  8. Csökkentett munkaidő gazdasági indoka, nemzetgazdasági érdek fennállása
  9. A támogatás összege, folyósítása
  10. A támogatás folyósításának megszüntetése
  11. A támogatás iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő
  12. A támogatás iránti kérelem
  13. A támogatás iránti kérelem benyújtása
  14. A támogatási kérelem mellékletei
  15. A kormányhivatal határozata
  16. A támogatás visszafizetésének kötelezettsége

1. Személyi hatály

1.1. Munkavállaló

A Rendelet értelmében támogatás igénylésére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult.

Ide kell érteni a külföldi állampolgár munkavállalót is, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatására engedély (munkavállalási engedély vagy összevont engedély) alapján kerül sor vagy sem. A támogatásra jogosult a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló, a kölcsönzött munkavállaló, továbbá a távmunkában dolgozó, és azon munkavállaló is, aki az otthonában (home office) látja el a munkafeladatait.

A munkavállaló, ha több munkáltatónál áll munkaviszonyban, mindegyik munkaviszonyában igényelhet támogatást, természetesen külön-külön vizsgálva az egyes munkaviszonyokban a jogosultsági feltételeket.

Nem jogosult azonban a támogatásra azon munkavállaló, aki után a munkaadója mint a megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató akkreditált szervezet költségvetési támogatásban részesül a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet[3] szabályai szerint.

Nem jogosult a munkavállaló a támogatásra, ha az Mt. 53. §-a alapján, a munkaszerződésétől eltérő feltételekkel kerül foglalkoztatásra, azaz, ha a szokásos munkahelyén kívül, más munkakörben vagy más munkáltatónál végez munkát a munkáltató kötelezése szerint.

1.2. Munkáltató

A Rendelet értelmében munkaadónak minősül, és így a munkavállalóval együttesen a támogatás iránti kérelem előterjesztésére az Mt. szerinti munkáltató jogosult.

Nem minősül azonban munkaadónak

a) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezet,

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés m) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó,

c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § s) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó,

d) a költségvetési támogatásban részesülő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény és hálózat,

e) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4) bekezdése szerint költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, és

f) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 84. § (3) bekezdése alapján költségvetési támogatásban részesülő fenntartó,

így ezen munkaadók által foglalkoztatott munkavállalók elesnek a támogatásra valójogosultságtól.

2. Alapfogalmak

2.1. Csökkentett munkaidő

A munkavállaló támogatásra való jogosultságának alapfeltétele, hogy a veszélyhelyzet kihirdetését követően, azaz 2020. március 11-e után a foglalkoztatására a korábban irányadó munkaszerződésében írtakhoz képest csökkentett munkaidőben, pontosabban részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra. A csökkentés mértéke háromhavi átlagban a korábbi munkaidő legalább 25 százaléka, legfeljebb 85 százalék kell legyen. Így, ha a munkavállaló megelőzően az általános teljes napi munkaidőben (nyolc óra) került foglalkoztatásra, akkor a csökkentett munkaidő legalább két, legfeljebb 6,8 óra kell legyen.

A támogatás ideje alatt munkaidőkeret alkalmazható. Ennélfogva a munkavállaló részére a munkaidő egyenlőtlenül is beosztható (vagyis a napi beosztás szerinti munkaidő a csökkentett munkaidő mértékétől eltérhet, lehet annál több és kevesebb is), azonban háromhavi átlagban meg kell feleljen a csökkentett munkaidő mértékének.

A támogatás ideje alatt a munkaidő mértéke nem változhat (tehát a kérelemben feltüntetett részmunkaidő mértéke nem változtatható).

A támogatás ideje alatt a munkavállaló részére szabadság kiadható, ugyanígy, a munkavállaló keresőképtelensége esetén betegszabadságot is ki lehet adni, ez nem érinti a támogatásra való jogosultságot, mint ahogyan az sem, ha a munkavállaló esetlegesen nem foglalkoztatható a munkaidő-beosztás szerinti munkaidejében (állásidő). A fizetés nélküli szabadság azonban a támogatásra való jogosultságot kizárja.

A munkavállaló munkaidejének a módosítása az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 44. §-a alá tartozó, bejelentendő változásnak minősül és azt a munkaadó köteles az adóhatóságnak bejelenteni a változás bekövetkeztétől számított tizenöt munkanapon belül, az arra rendszeresített nyomtatványon.

2.2. Alapbér

A támogatás alapja a munkavállaló alapbére, mégpedig az alapbérnek a támogatás iránti kérelem benyújtása napján irányadó mértéke. Értelmezésünk szerint azonban, ha a munkaadó és a munkavállaló a kérelem benyújtását megelőzően (2020. március 11-e után) már megállapodtak a munkavállaló munkaidejének a csökkentéséről és az alapbér csökkentéséről, akkor nem a kérelem benyújtásának napján irányadó, hanem az említett megállapodás megkötését megelőzően irányadó alapbért kell alapul venni (máskülönben a munkavállalónál nem lenne bérkiesés).

Amennyiben a munkavállaló felszolgálási díjban részesül, annak a veszélyhelyzet kihirdetése napján irányadó összegét hozzá kell számítani az alapbérhez, és ezek együttes összegét kell a Rendelet értelmében „alapbérnek” tekinteni.

Az alapbért a munkaszerződésben ilyenként kikötött összegben kell figyelembe venni. Az Mt. szerint az alapbért mindig időbérben (óra, napi, heti vagy havibér) kell meghatározni. A teljesítménybérben vagy az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított bérezés mellett dolgozó munkavállaló esetén is a munkaszerződésben írt alapbér (időbér) jön figyelembe.

A Rendelet alapvető logikája, hogy a munkavállalót a kiesett munkaidő alapján támogatja, a támogatási összeget a kiesett munkaidőre eső bér meghatározott százalékában kell kiszámítani. Emellett azonban a Rendeletben nincs szó arról, hogy a munkaidő csökkentéséhez képest a munkavállaló alapbérének milyen mértékű vagy összegű csökkenésének kell bekövetkeznie. Bár a Rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja szerint a támogatás igénybevételekor a munkavállalónak vállalnia kell „a jövedelemkieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést”, a Rendelet az alapbér csökkentésének a mértékét nem adja meg. Nézetem szerint az alapbér csökkentésének a munkaidő csökkentésével arányban állónak kell lennie, máskülönben a munkavállaló támogatásban részesülhet úgy is, hogy ténylegesen nem is lesz bérvesztesége, mi több, a támogatással együtt számolva a jövedelme több lesz, mint annak előtte volt. (Így, ha például a 200 000 forint nettó alapbérű munkavállaló munkaideje lecsökken nyolc óráról öt órára, az alapbére viszont csak 10 százalékkal csökken, 180 000 forintra, akkor a kieső időre járó nettó alapbér 75 000 forint, a támogatás ennek a 70 százaléka, azaz 52 500 forint, vagyis a munkavállaló ledolgozott időre járó bére (és emellett, az egyéni fejlesztési időre kapott bére) és a támogatás együttes összege több lesz, mint a nyolc órára számított alapbér.)

3. Egyéni fejlesztés, egyéni fejlesztési idő

A támogatás igénylésének a feltétele, hogy amennyiben a csökkent munkaidő a megelőzően irányadó munkaidő felét meghaladja, úgy a feleknek ún. egyéni fejlesztési időben kell megállapodniuk. Így, ha a munkavállaló megelőzően nyolc óra teljes munkaidőben dolgozott és négy órát meghaladja a csökkent munkaidő, akkor az egyéni fejlesztés kötelező.

A Rendelet értelmében a felek jogosultak a munkavállaló egyéni fejlesztéséről akkor is megállapodni, ha az egyébként nem kötelező, azonban a Rendelet további szabályai alkalmazása tekintetében ennek a megállapodásnak valódi jelentősége nincs, így ezen eset vizsgálatától eltekintünk. A továbbiakban kizárólag a kötelezően biztosítandó egyéni fejlesztés szabályairól lesz szó.

Az egyéni fejlesztési idő a munkaidőn felül biztosítandó. A munkajogi szabályok szerint bármennyire is alapvető az, hogy a munkavállaló munkáltató által elrendelt oktatása, képzése, tréningje munkaidőnek minősül, a Rendelet az egyéni fejlesztési időt nem tekinti munkaidőnek, azt a munkavállaló egyébként irányadó munkaidején kívül, azon felül kell biztosítani.

Az egyéni fejlesztési idő a munkavállaló kiesett munkaidejének (vagyis az eredeti munkaidő és a csökkentett munkaidő közötti különbözet) 30 százaléka.

Az egyéni fejlesztést a támogatás ideje alatt, illetve azt követő két év alatt kell a munkavállaló részére biztosítani. Annak ellenére, hogy maga az egyéni fejlesztés a munkavállaló részére a támogatás folyósításának ideje után is biztosítható, meglátásunk szerint a fejlesztési időt csakis a támogatás idejére kell csak számítani. Így, ha a munkavállaló kieső munkaideje napi három óra, a fejlesztési idő így napi 0,9 óra, és a támogatás ideje három hónap, akkor a fejlesztési idő (huszonkét munkanappal számolva), 0,9 óra 22 munkanap 3 hónap = 59,4 óra. Ezen 59,4 órában kell a munkavállalót fejleszteni a támogatás háromhónapja alatt, vagy az ettől számított két év végéig.

Az egyéni fejlesztés a munkavállaló munkaköréhez vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztést jelenti, vagyis a munkavállaló valamifajta képzését, oktatását, amelynek kapcsolódnia kell vagy a munkavállaló munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez, valamifajta hozzáadott érték előállítását jelenti és egyúttal azt is jelenti, hogy a munkavállaló a támogatással érintett ideje nem „szabadidő” lesz, hanem képzésre köteles azt fordítani.

Az egyéni fejlesztés történhet távoktatásban is.

Az egyéni fejlesztési időre a munkavállalót munkabér illeti meg, amelyet a munkaadó köteles a részére megfizetni. A Rendelet nem adja meg, hogy „munkabér” alatt mit is kellene érteni (alapbért, távolléti díjat, más egyéb díjazást), éppen azért a feleknek, amikor az egyéni fejlesztési időről megállapodást kötnek, mindenképp javasolt azt is szabályozni, hogy milyen díjazás illeti meg a munkavállalót ezen kötelezettsége teljesítésének az idejére.

Az egyéni fejlesztési idő nem minősül a Rendelet alapján munkaidőnek, így a munkaidő-nyilvántartás Mt. 134. §-ában írtakat nem kell alkalmazni. Mivel azonban a munkaadó utóbb köteles lehet igazolni, hogy a támogatás Rendeletben írt szabályainak megfelelt, így azt is, hogy az egyéni fejlesztést az előírt időben biztosította, azért mindenképp indokolt az egyéni fejlesztés megtörténtét és annak idejét is nyilvántartani. Erre akár a munkaidő-nyilvántartás is használható, megfelelő kódok alkalmazásával.

4. Munkaszerződés-módosítás, megállapodás egyéni fejlesztési időről

A munkavállaló a támogatásra abban az esetben válhat jogosulttá, ha a munkaszerződés szerinti munkaideje (és ezzel együtt szükségképpen az alapbére) lecsökkentésre kerül, illetve amennyiben ez szükséges, úgy megállapodást köt az egyéni fejlesztésről.

A munkavállaló és a munkaadó között szükségszerű a munkaszerződés módosítása, ennek alaki követelményét illetően az Mt. írásbeli formát ír elő. Az egyéni fejlesztésről való megállapodást is mindenképp indokolt írásba foglalni, hiszen ahhoz egy sor jogkövetkezmény kötődik.

A Rendelet szabálya folytán a felek közötti alakszerű megállapodást pótolja a támogatást megállapító határozat. Lehetőség van tehát arra, hogy a felek a támogatási kérelemben rögzítsék a csökkent munkaidő mértékét, külön munkaszerződés-módosítás nélkül. Ez esetben, ha a munkavállaló részére a támogatás megállapításra kerül, akkor a határozathozatal napjával, a támogatás idejére módosul a munkaszerződés és egyúttal létrejön az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodás.

Gyakorlati jelentősége egyébiránt a Rendeletben írt „egyszerűsített megoldásnak” aligha van, hiszen a munkaadó és a munkavállaló nem azért állapodnak meg a munkavállaló munkaidejének és bérének a csökkentéséről, hogy az alapján támogatást igényeljenek, hanem mert annak gazdasági indokoltsága felmerült. Ennélfogva irreális lenne a felek részéről az az eljárás, amely csak és kizárólag arra az esetre tartaná irányadónak a munkaidő/munkabér csökkentését, ha a támogatás megállapításra kerül. Éppen ezért a felek aligha hagyatkoznak a támogatási kérelem kedvező elbírálására, másként mondva, a felek nyilvánvalóan írásba foglalt munkaszerződés-módosítást kötnek, amely akkor is irányadó lesz, ha a támogatási kérelem elutasításra kerül.

A fentiekben már említésre került, hogy a Rendelet nem állapítja meg az egyéni fejlesztési időre járó „munkabér” mibenlétét sem, miközben a munkaadó köteles ezt megfizetni a munkavállaló részére. Ez a körülmény is azt indokolja, hogy a felek írásbeli megállapodást kössenek a szóban forgó kérdésről, és ne „hagyatkozzanak” arra, hogy a támogatási kérelem egyébként a megállapodást pótolja.

5. A támogatásra való jogosultság

A támogatásra való jogosultság elvárt feltételeit a Rendelet a munkavállalóra és a munkaadóra külön állapítja meg.

5.1. A munkavállalóra irányadó feltételek

A munkavállaló akkor jogosult a támogatásra, illetve részére támogatás akkor nyújtható, ha

a) az adott munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó más egyéb támogatásban,

b) a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától, azaz 2020. március 11-étől munkaviszonyban áll,

c) a támogatási kérelem benyújtásakor nem tölti a felmondási idejét,

d) vállalja a csökkentett munkaidőben, jövedelemkieséssel járó munkavégzést,

evállalja, hogy ha a támogatásideje alatt esetlegesen másik munkaviszonyt létesít, akkor ez nem lesz akadálya annak, hogy a támogatás megszűnését követően a munkaadónál az eredeti munkaidejének megfelelőidőben dolgozzon tovább,

fvállalja az egyéni fejlesztést és azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll,

g) a munkavállalónak nincs olyan, támogatással kapcsolatos fizetési kötelezettsége, amelyet az állami foglalkoztatási szerv korábban végleges határozattal állapított meg (így például nincs jogalap nélkül felvett álláskeresési támogatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség).

5.2. A munkáltatóra irányadó feltételek

A munkaadónak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy a munkavállalója jogosult legyen a támogatásra:

a) a támogatást igénylő munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja annak érdekében, hogy a munkavállalói létszám csökkentését megelőzze,

b) a munkaadónak legalább hat hónapja működőnek kell lennie,

c) a munkaadó nem részesülhet a támogatást igénylő munkavállalót illetően a kutató-fejlesztő munkavállalók foglalkoztatása után igényelhető támogatásban a 103/2020. Korm. rendelet[4] alapján,

d) a munkaadó nem részesülhet a támogatást igénylő munkavállalót illetően uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban (nem kizáró ok azonban a járulékkedvezmény igénybevétele). Ilyen támogatásnak kell tekinteni a GINOP 5.1.1/VEKOP 8.1.1 ,,Út a munkaerőpiacra” program keretében nyújtott bérjellegű támogatást, a GINOP 5.2.1/VEKOP 8.2.1 ,,Ifjúsági Garancia program” keretében nyújtott bérjellegű támogatást, a GINOP 5.2.4-16 ,,Gyakornoki program” vagy a GINOP 5.2.4-19 ,,Új gyakornoki program” keretében gyakornok foglalkoztatásához nyújtott támogatást, a GINOP 5.3.12 ,,Foglalkoztatásbővítés ösztönzése” program keretében nyújtott bérjellegű támogatást, valamint a TOP projektek keretében nyújtott bérjellegű támogatásokat,

e) a munkaadó eleget tesz a létszámtartási kötelezettségének a támogatás ideje alatt, és azt követő egy hónapig (lásd részletesen a 6. alcímben),

f) a támogatott munkavállaló részére a támogatás ideje alatt rendkívüli munkavégzést nem rendel el,

g) a munkaadó köteles a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,

hköteles vállalni, hogy a munkavállaló munkabére– a támogatással együtt – a támogatás ideje alatt nem csökken a megelőzően irányadó mérték alá (lásd részletesen a 7. alcímben),

i) köteles vállalni, hogy az egyéni fejlesztési időre munka-bért fizet,

j) a munkaadónak meg kell felelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek és ezt igazolni is köteles az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) írtak szerint,[5]

k) a munkaadó nem állhat jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, illetve nem lehet ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás folyamatban,

l) a munkaadó köteles bemutatni, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon köteles alátámasztani, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek (lásd részletesebben a 8. alcímben).

6. Létszámtartási kötelezettség és annak megszegése

A munkavállaló támogatásra való jogosultságának egyik alapfeltétele a munkáltató ún. létszámtartási kötelezettségének teljesülése. Ez azt jelenti, hogy a munkaadó a támogatás ideje alatt, továbbá azt követő egy hónap alatt a támogatásban részesülő munkavállaló munkaviszonyát „köteles fenntartani”.

A Rendelet értelmében nem minősül ezen létszámtartási kötelezettség megszegésének, ha a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnésével, a munkáltató azonnali hatályú felmondásával vagy a munkavállaló felmondásával szűnik meg. Tekintve, hogy a Rendelet „munkáltatói azonnali hatályú felmondást” említ, így ide kell sorolni az Mt. 78. és 79. §-a szerint megszüntetési eseteket is.

A munkaadónak a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vállalnia kell, hogy ha a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést teljesít. A munkaadó erre vonatkozóan külön nyilatkozatot nem tesz, azonban önmagában a támogatási kérelem benyújtása jelenti az említett befizetési kötelezettség vállalását.

A létszámtartási kötelezettség teljesítése annak tartama lejártát követően ellenőrzésre kerül, az előírás megszegése esetén a befizetési kötelezettségről a kormányhivatal határozattal dönt.

A befizetési kötelezettség teljesítését illetően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 21. § (5) bekezdését kell alkalmazni, azonban az állami foglalkoztatási szerv vezetője erre irányuló kérelem esetén, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában dönthet a befizetési kötelezettség részben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban.

A befizetésre egyebekben az Flt. visszakövetelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az Flt. 21. § (4) és (4a) bekezdésének kivételével. A befizetési kötelezettség nem teljesítése esetén az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 57. alcíme szerint kell eljárni.

7. Munkáltató bérkiegészítési kötelezettsége

A munkavállaló támogatásra való jogosultságának feltétele szerint a munkáltató – feltéve, hogy a csökkent munkaidő a megelőzően irányadó munkaidő felét meghaladja, és ilyen módon a felek az egyéni fejlesztésről időről kötelezően megállapodtak – köteles azt biztosítani, hogy a munkavállaló munkabére a támogatás ideje alatt a támogatással együtt számítva nem csökken a megelőzően irányadó mérték alá. Másként mondva, a munkavállalónál nem lehet bérkiesés a korábban elért alapbéréhez képest.

A munkavállaló a támogatás ideje alatt kapja a munkaadótól a csökkentett munkaidőre járó munkabérét, az egyéni fejlesztési időre járó bérét, továbbá a kormányhivataltól a támogatást. Amennyiben ezek együttesen nem érik el a munkavállaló megelőzően (tehát a munkaidő-csökkentés előtt) irányadó alapbérét, a munkaadó bérkülönbözet fizetésére köteles.

[Példa: a munkavállaló alapbére bruttó 500 000 forint nyolc óra munkaidőre. A munkaidő csökkentésre kerül 6,8 órára, az alapbér csökkentett összege 425 000 forint. A kötelező fejlesztési idő 0,36 óra, erre alapbér kerül kifizetésre. A kiesett időre számított alapbér bruttó 75 000 forint/nettó 49 875 forint. A munkavállalónak kifizetésre kerül 425 000 forint a ledolgozott munkaidőre, huszonkét munkanappal számolva a fejlesztési időre járó bér bruttó 19 127 forint. A támogatás összege a kiesett időre eső bér, de legfeljebb a kétszeres nettó minimálbér 70 százaléka, azaz 22 484 forint (lásd a 9. alcímben írt számítást). A bruttó bér és a támogatás felbruttósított összege együtt 466 611 forint. A munkáltató bérkiegészítésként köteles bruttó 33 389 forint megfizetésére.]

8. Csökkentett munkaidő gazdasági indoka, nemzetgazdasági érdek fennállása

A támogatás feltétele a Rendelet szerint annak a munkaadói bemutatása, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, illetőleg a munkaadó köteles igazolni, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

A Rendelet értelmezést nem ad a fentiekhez, ugyanakkor a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkaadó és a munkavállaló köteles nyilatkozni a www.munka.hu oldalon közzétett, a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatás feltételeit tartalmazó hirdetményben[6] írtak elfogadásáról. Ezen hirdetmény I. 15. és I. 19. pontja részletezi a Rendeletben írtakat (bár meg kell jegyezni, hogy a Rendelet szövegéből nem vezethetők le a hirdetményben írtak, azonban nyilván ezt kell irányadónak tekinteni, hiszen ahogy említésre került, a hirdetmény elfogadása a támogatási kérelem feltétele).

A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indokaként az olyan gazdasági körülmények közül legalább egy fennállását kell igazolni, mint piacvesztés, beszállítói lánc elakadása/megszűnése, rendelésállomány csökkenése, munkavégzés kapcsán felmerülő egészségügyi kockázatok (COVID), egészségügyi veszélyhelyzet következtében beálló jogszabályi rendelkezés.

A munkavállalók megtartását, mint a folyamatos gazdasági tevékenységgel összefüggő nemzetgazdasági érdeket pedig az alábbi feltételek fennállása jelenti:

a) a munkáltatónál a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző egy évben legalább százfős csoportos létszámleépítés bejelentésére nem került sor;

b) a munkáltató a működése során a kérelem benyújtását megelőző egy évben és a támogatás folyósítása alatt maradéktalanul megtartotta és megtartja a munkaügyi, illetve munkavédelmi jogszabályok rendelkezéseit.

9. A támogatás összege, folyósítása

A támogatás a munkavállaló nettó alapbérének a kiesett munkaidőre eső arányos részének a 70 százalékával egyenlő. Azaz, a munkavállaló nettó alapbérének ki kell számítani a kiesett munkaidőre eső részét, és ennek 70 százalékát teszi ki a támogatás összege.

Azonban, ha a munkavállaló nettó alapbére több, mint a nettó minimálbér kétszeres összege, akkor ezen kétszeres minimálbér alapján kell kiszámítani a támogatást. Nem kizárt tehát, hogy a kétszeres minimálbért meghaladó alapbérű munkavállaló támogatást igényeljen, azonban a támogatási összeget a kétszeres minimálbér (mint alapbér) összege alapján kell majd kiszámítani. A támogatás összege ilyen módon legfeljebb a kétszeres minimálbér kiesett munkaidőre eső hányadának a 70 százaléka, vagyis a támogatás legmagasabb összege (a munkaidő napi 2 óra részmunkaidőre csökkentése esetén) nettó 112 419 forint, a legalacsonyabb összege (a munkaidő 6,8 óra részmunkaidőre való lecsökkentése esetén) nettó 22 484 forint.

Természetesen, ha a munkavállaló alapbére alacsonyabb, mint a kétszeres minimálbér (vagyis 322 000 forint), akkor a munkavállaló ténylegesen irányadó alapbére, illetőleg annak nettó összege képezi a támogatás számításának az alapját.

A támogatás folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtásának a napja lehet, vagy valamely, jövőbeni időpont. A támogatás hónapokban állapítható meg, azonban törthónapra is járhat. A támogatás tartama három hónap. A támogatás havonta utólag kerül a munkavállaló részére kifizetésre. A támogatás köztehermentes, tehát abból a munkavállalónak sem személyi jövedelemadót, sem járulékot fizetnie nem kell.

10. A támogatás folyósításának megszüntetése

A megállapított támogatás további folyósítása megszűnik, amennyiben

a) a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,

b) ha a munkavállaló munkaviszonya a támogatás megállapítását követően megszűnik,

c) ha a munkavállaló a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,

d) ha a munkaadó a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében a 103/2020. Korm. rendelet szerinti támogatásában, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban részesül,

e) ha a munkáltató a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,

f) ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,

g) ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

11. A támogatás iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő

A támogatás iránti kérelem a veszélyhelyzet ideje alatt, továbbá a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül nyújtható be. Másként mondva, a támogatás azt követő egy hónapon túl, hogy a veszélyhelyzet megszüntetésre kerül, már nem igényelhető.

12. A támogatás iránti kérelem

A támogatást bár a munkavállaló kapja, azonban a kérelmet a munkaadó és munkavállaló együttesen terjeszti elő.

A kérelmet az erre kidolgozott formanyomtatványon kell elkészíteni. A nyomtatvány a www.munka.hu oldalon, a „Munkahelyvédelmi támogatás” fül alatt érhető el, „Kérelem csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásához” név alatt.

A nyomtatványt minden egyes munkavállalóra külön-külön kell kitölteni. Azonban, ha több munkavállalóval igényel támogatást a munkaadó, akkor a munkaadó adatait elegendő egy nyomtatványon megadni.

A nyomtatványon a munkavállaló munkakörét a munkaszerződés szerint kell feltüntetni, a munkakör FEOR kód szerinti megnevezésével.

A nyomtatványon meg kell jelölni, hogy a támogatást mely naptól kezdődően igényli a munkavállaló.

A nyomtatványon szintén meg kell jelölni a kérelem benyújtásának a napján hatályos nettó alapbért (amennyiben viszont a kérelem benyújtását megelőzően már módosult a munkaszerződés a munkaidő és a bér csökkentése tárgyában, úgy a megelőzően irányadó alapbér nettó összegét kell a nyomtatványon feltüntetni.

A nyomtatványon meg kell jelölni a veszélyhelyzet kihirdetésekor érvényes és a kérelem beadásakor érvényes munkaidő mértékét, továbbá a támogatás ideje alatt érvényes munkaidő mértékét. A nyomtatvány későbbi adatait (kieső munkaidőre járó nettó alapbér és támogatás összege) a már említett internetes elérhetőségen található „Számolási tábla” cím alatt lévő Excel-táblázat kitöltésével kell megadni. Ezen Excel-táblázat értelmes és értelmezhető adatokat csak akkor közöl, ha a veszélyhelyzet kihirdetésekor érvényes és a kérelem beadásakor érvényes munkaidő mértékeként ugyanazt az értéket, mégpedig a csökkentés előtti mértéket adjuk meg.

A nyomtatvány szerint a munkaadónak és a munkavállalónak külön-külön nyilatkoznia kell, hogy a www.munka.hu oldalon található csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatás feltételeit tartalmazó hirdetményt[7] megismerte, az abban foglaltakat elfogadja, illetőleg a Rendelet feltételeinek megfelel. Amennyiben a felek bármelyike a hirdetményben írtakat nem fogadja el, illetőleg úgy nyilatkozik, hogy a rendelet feltételeinek nem felel meg, a támogatási kérelem elutasításra kerül.

A nyomtatványt mindkét fél köteles aláírásával ellátni.

13. A támogatás iránti kérelem benyújtása

A támogatás iránti, a munkaadó és a munkavállaló által kitöltött és közösen aláírt nyomtatványt magát a munkaadó nyújtja be, mégpedig elektronikus úton, a Cégkapuján keresztül, az egyéni vállalkozó munkaadó pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY) tárhelyen keresztül.

A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Ha a munkavállaló foglalkoztatása több telephelyen történik, a munkáltató választása szerinti telephelyhez tartozó kormányhivatalban lehet a kérelmet benyújtani, azonban ugyanazon munkavállaló után csak egy telephelyen nyújtható be kérelem.

Az azonos telephelyen dolgozó több munkavállaló és a munkaadó csak egyidejűleg (egy időben) nyújthat be támogatási kérelmet. Egyébiránt nem kötelező a telephely valamennyi munkavállalója után a támogatási kérelem benyújtása.

Egyazon telephelyen foglalkoztatott munkavállalókat érintően csak egy alkalommal nyújtható be kérelem, kivéve, ha a) a kérelem elutasításra került, ez esetben ugyanis a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal ismételten benyújthatja a kérelmet, b) korábban nem támogatott munkavállalóval történik a kérelem benyújtása: erre a korábban megállapított támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kerülhet sor.

Ugyanazon telephelyen foglalkoztatott munkavállalók támogatása iránti, egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás csak ugyanazon időszakra szólhat.

14. A támogatási kérelem mellékletei

A nyomtatvány és a www.munka.hu oldalon szereplő információk alapján két melléklet csatolása is követelmény, bár ezen nyomtatvány szerinti adatokat illetően a Rendelet semmiféle szabályt nem állapít meg.

A támogatási kérelemhez (a nyomtatványhoz) mellékelni kell a munkavállaló által kitöltött nyilatkozatot, egészen pontosan a „Nyilatkozat személyes adatok felvételéhez a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatást nyújtó, hazai és uniós forrásból megvalósuló munkaerőpiaci programba való belépés kapcsán” elnevezésű iratot. A www.munka.hu oldalon ezen nyilatkozat is letölthető.

A nyomtatványon a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy vele szemben fennáll-e az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48/B. § (1) bekezdése alapján összeférhetetlenség.[8] Ha ezen összeférhetetlenség fennáll, akkor csatolni kell a szintén a www.munka.hu oldalon letölthető Összeférhetetlenségi nyilatkozatot.

15. A kormányhivatal határozata

A kormányhivatal a támogatás iránti kérelmet nyolc napon belül elbírálja és határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a támogatási kérelem elutasításáról. A kormányhivatal döntésével szemben jogorvoslat nincs, a határozat bírósági felülvizsgálata nem kérhető.

16. A támogatás visszafizetésének kötelezettsége

A támogatás odaítélése esetén a költségvetési pénzeszközök felhasználására vonatkozóan ellenőrzési jogosultsággal bíró szervezetek a támogatás igénybevételének jogosságát ellenőrizhetik.

A munkavállaló köteles a részére folyósított támogatást visszafizetni, ha az a részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

A munkaadó a munkavállaló részére folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállaló részére nem lett volna megállapítható. A munkáltató befizetési kötelezettségére az Flt. visszakövetelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az Flt. 21. § (4) és (4a) bekezdésének kivételével. Amennyiben a munkáltató a befizetési kötelezettségét nem teljesíti, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 57. alcíme szerint kell eljárni.

 


[1] A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet.

[2] A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet.

[3] A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet.

[4] A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet.

[5] Az Ávr. 82. § (1) bekezdése értelmében nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit a) az Art. 16. § (1) bekezdésében és 1. melléklet 3. pontjában vagy 16. § (1) bekezdésében és 1. melléklet 4. pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása, b) az Mt. 34. §-ában meghatározott, a munkavállalói jog-
alanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése, c) jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése, d) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az Mt. 215. § (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése, vagy e) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül – a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt – jogerős vagy végleges bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett. Az Ávr. 82. § (2) bekezdése értelmében nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit harmadik országbeli állampolgár munkavállalási engedély, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti keresőtevékenység folytatása céljából összevont engedélyezési eljárás keretében kiadott összevont engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerős vagy végleges bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett.

[6] Ld. a Hirdetmény a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatás feltételeiről című dokumentumot a  https://nfsz.munka.hu/tart/farticle/601 oldalon.

[7] Uo.

[8] Az Áht. 48/B. § (1) bekezdése értelmében nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezett a) az, aki a támogatási döntést meghozta vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett, b) az, aki a támogatási döntés időpontjában a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, polgármester, regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselője, c) az a) és b) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó, d) – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – az a) és b) pont szerinti személy tulajdonában álló gazdasági társaság, e) – az állam, a helyi önkormányzat, illetve a köztestület legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint a sportegyesület, a sportszövetség és a polgárőr szervezet kivételével – az olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont szerinti személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.