Jelen tanulmány a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége különböző aspektusainak bemutatására, tartalmát jelentő egyes kötelezettségek – a szerző fő kutatási témája, az élethosszig tartó tanulás munkajogi vonatkozásai miatt különösen az ismeretek, képzések biztosítása – terjedelmének vizsgálatára vállalkozik, valamint az ún. általános foglalkoztatási kötelezettség értelmezése kapcsán felmerülő problémák feltárására törekszik. Célja, hogy annak tartalmát, kereteit, határait történeti, jogirodalmi szempontból és a Kúria jogértelmezése, valamint az Alkotmánybíróság 1/2025. (II. 27.) AB határozatának tükrében elemezze.
- Bevezetés
- A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége történeti perspektívából és jogirodalmi nézőpontból
- A foglalkoztatási kötelezettség tartalma
- A foglalkoztatási kötelezettség logikájához hasonló európai megközelítések
- A foglalkoztatási kötelezettség tartalmát befolyásoló egyes trendek, modern irányzatok
- A foglalkoztatási kötelezettség elmulasztása és annak jogkövetkezményei
- A foglalkoztatási kötelezettség terjedelmének változása a bírói gyakorlat tükrében
7.1. EBH 2017.M.16.
7.2. BH 2020.82.
7.3. BH 2024.16.
7.4. 1/2025. (II. 27.) AB határozat - Az alkotmánybírósági határozat értékelése
- Az AB határozat és az Mt. koherenciájának megteremtése
- A képzések biztosításának határai az 1/2025. (II. 27.) AB határozat fényében
- Összegzés
1. Bevezetés
A munkáltatót terhelő foglalkoztatási kötelezettség tartalmának és terjedelmének értelmezése az elmúlt évtizedekben számos alkalommal kihívás elé állította a jogirodalom és a joggyakorlat képviselőit: gyakran egymástól eltérően interpretálták a kötelesség fennállásának feltételeit, kereteit, és a Kúria elvi tartalommal bíró határozatai sem voltak egységesek e területen. A kialakult bizonytalanságot az Alkotmánybíróság 1/2025 (II. 27.) AB határozata volt hivatott feloldani, ám annak különösképpen az ún. általános foglalkoztatási kötelezettséget kimondó rendelkezése további kérdéseket és vitákat vetett fel azzal, hogy a jogirodalomban korábban nem használt, a kockázatviselést teljes mértékben a munkáltatóra telepítő absztrakt fogalmat alkotott meg, ám nem rögzítette az „általánosság” jelentéstartalmát és dogmatikai alapját.