1. Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása 2025. április 15-ével alkotmányos joggá tette a készpénzzel történő fizetést.^[1] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 158. § (1) bekezdésének hatályos szövege ugyanakkor a bérfizetésre – főszabályként – a fizetési számlára történő utalást írja elő. Alaptörvény-ellenes-e 2025. április 15-étől az Mt. 158. § (1) bekezdése? Hogyan értelmezhető az új alapjogi rendelkezésben szereplőfizetés szó? Kiterjed-e a munkavállaló készpénzzel történő fizetéshez való joga a munkabér készpénzben történő kifizetésére? Megilleti-e a készpénzzel történő fizetéshez való jog a munkáltatót?

2. Friss alkotmányos, illetve törvényi rendelkezések esetleges kollízióját vizsgáljuk, így a válaszokhoz az egyes törvényjavaslatok indokolásain keresztül vezet az út. Az Alaptörvény – hetedik Alaptörvény-módosítással, 2019. január 1. napjával megállapított^[2] – 28. cikke ugyanis úgy szól, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik, a jogszabályok céljának megállapítása során pedig elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alkotmánybíróság legutóbb éppen egy Mt.-rendelkezés normakontrollja kapcsán, az 1/2025. (II. 27.) AB határozatban erősítette meg, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik,^[3] továbbá utalt a jogszabály megalkotására, vagy módosítására irányuló javaslat indokolása kötelező figyelembevételére.^[4]