A magyar és a nemzetközi munkajogi szakirodalomban a kollektív szerződések vizsgálata kapcsán központi fogalom a kollektív autonómia. A kollektív autonómia a legtöbb európai szabályozás alkotmányos szinten rögzített eleme, azonban az értelmezése, valamint a jogrendszerbe történő implementálása tekintetében jelentős különbségek lelhetők fel. A dogmatikai vizsgálódás mellett a kollektív autonómia határainak megvonása, illetve általában a kollektív autonómia célhoz kötöttségének rögzítése a munkajog egyik kiemelt feladata, éppen ezért gyakorlati jelentősége sem elhanyagolható. Ami a magyar szabályozást illeti, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) miniszteri indoklása külön jogpolitikai célokat befolyásoló körülményként említette meg a kollektív autonómiát, így a hazai szabályozással összefüggésben a kollektív autonómia központi szerepe nem kérdőjelezhető meg. A német jogi gondolkodásban a kollektív autonómia nemcsak általánosan elfogadott tétel, hanem a koalíciós szabadság alapjogi követelményéből levezethető, és a bíróságok gyakorlatában is érintett, tartalmilag körülhatárolható jogintézmény. A német bírói joggyakorlat a jogintézmény megértését megkönnyíti, ezért a tanulmányban a német joggyakorlat részletesebben is elemzésre kerül. Ezenfelül, az Amerikai Egyesült Államok kontinentális jogtól eltérő megoldásai, az egyes, a témával kapcsolatos amerikai bírósági döntések is említést érdemelnek, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) ítélkezési gyakorlata is tanulságul szolgálhat. E kérdéskör rövid áttekintő elemzésére törekszik a tanulmány.
- A koalíciós szabadság megjelenése, tartalma általánosságban
- Az egyéni koalíciós szabadság tartalma
- A kollektív koalíciós szabadság
- A koalíciós szabadság és a sztrájk kapcsolata
- A kollektív autonómia tartalma
5.1. A kollektív autonómia általánosságban
5.2. A kollektív autonómia alapjogi természete
5.3. A kollektív autonómia alapjogi jellegével összefüggő megállapítások az EJEB gyakorlatában a Demir és Baykara ítélete alapján
5.4. A német alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) autonómiaértelmezése - Következtetések