1. Az „egyéb helyzet” és az egyenlő bánásmód követelménye
A felperes munkaszerződése alapján pályázati tanácsadó munkakörben állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában, majd határozatlan idejű munkaviszonyának változatlanul hagyása mellett határozott időre projektmenedzser munkakörbe helyezték át. Alperes felülvizsgálta az alperes által megvalósított kiemelt projektek működését, különös tekintettel a projektmenedzserek feladatellátására. Ennek során a felperes tevékenységével kapcsolatban hiányosságokat, problémákat állapított meg, amelyről e-mailben tájékoztatta a gazdasági főigazgató-helyettest, az általános főigazgató-helyettest, valamint az osztályvezetőt. Az e-mailben is szereplő megállapításairól személyes megbeszélés után szóban tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Az alperes a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással szüntette meg tíz pontban felsorolt indokokkal. Összegzésül kifejtette, hogy a munkavállaló a munkaköri leírásban meghatározott feladatait több alkalommal határidőre nem vagy egyáltalán nem teljesítette.
A felperes keresetében – elmaradt jövedelem címén – kártérítést igényelt, valamint rendszeres juttatás pénzbeli értékét és végkielégítést kért. Érvelése szerint az alperes a munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, az azonnali hatályú felmondás elkésett, indokolása nem valós, mert a feladatait határidőre, megfelelően teljesítette. Rendszeresen kapott olyan utasítást, amely jogszabályba, szabályzatba vagy utasításba ütközött. Vitatta a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomásszerzésének időpontját is.
A felperes hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes intézkedése joggal való visszaélést valósított meg, az jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányult. Ezzel a roma származású célcsoportokkal való együttműködését próbálták befolyásolni. A munkáltató intézkedésének valódi indoka az volt, hogy nem kívánatos személlyé vált az alperesnél. Ennek alapját az a konfliktus képezte, amely amiatt jött létre, hogy az oktatói kifizetések kapcsán keletkezett elmaradásokkal összefüggésben az alperes főigazgatója a felperesnek olyan szerződések aláírására adott utasítást, amelyre jogosultsággal nem rendelkezett, ezért azt megtagadta.