A Kúria az alább ismertetett ügyben fontos megállapítás tett: eszerint a munkavállaló párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való joga a személyiségi jog része, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Ezen joga legfeljebb akkor korlátozható, ha az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló magánéleti körülményei miatt érdeksérelem érte.
Bár a döntés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) az adatkezeléssel kapcsolatosan hatályba lépett módosítása (2019. április 26.) előtti tényállásra vonatkozott, mégis érdemes az ítéletet részletesebben elemezni, különös tekintettel arra, hogy a Kúria döntésében hivatkozott jogszabályhelyek módosítása az eset kapcsán levont jogi következtetéseket még inkább megalapozottá teszik.
- A döntés alapjául szolgáló tényállás
- Az első- és másodfokú döntések
- A Kúria döntése
- A releváns jogi kérdések