Az elállás a magánjogban széles körben ismert, egyoldalú és címzett jognyilatkozat, amely ex tunc hatállyal szünteti meg a felek között fennálló szerződést. Ismerve a munkaviszony természetét, azt, hogy a visszaható hatály és vele az in integrum restutitio elsőre elképzelhetetlen a munkaviszony tekintetében, felmerül a kérdés: miért szabályozza munkajogi kódexünk a jogintézményt, és különösképpen miért enged arra teret, hogy a felek elállást gyakoroljanak a munkaviszony vonatkozásában?
A kérdés teljes körű megválaszolásához elengedhetetlen, hogy a munkaviszony létrejöttének napját, illetve a munkaviszony kezdetének a napját egymástól elhatároljuk: a munkajogjogviszony munkaszerződéssel keletkezik, azonban előbbi tényből nem feltétlenül következik, hogy annak hatálya is az előbbi napon venné kezdetét. A munkaviszony létrejöttének, illetve kezdetének napja elsődlegesen a felek akaratán múlik, és ez a szabadság számos jogintézmény sorsára is kihat, különösképpen tanulmányom témájára, az elállásra.
A tanulmányban arra keresem a választ, hogy szükség van-e a magyar munkajogi szabályozásban a szóban forgó jogintézményre, és ha igen, úgy annak szabályozása kíván-e esetleges korrekciót. A válaszokat az elállás történeti áttekintését, a hatályos szabályozás és a gyakorlat bemutatását követően fogalmazom meg.
- Elállás szabályozásának történeti áttekintése a magyar munkajogban
1.1. A jogintézmény a második világháborút megelőzően
1.2. A második világháborútól a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépéséig - Elállási jog a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény tükrében
2.1. Jognyilatkozatok körében beállott változások
2.2. Elállás megengedettsége, joghatása és kizártsága - A munkaviszony létrejötte és annak kezdete
3.1. A munkaviszony létrejötte
3.1.1. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei
3.1.2. A szóbeli munkaszerződés kérdése
3.2. A munkaviszony kezdete - A munkaszerződéstől való elállást tartalmazó jognyilatkozat
4.1. A jognyilatkozat érvényessége és hatályosulása
4.2. Tartalmi követelmények
4.2.1. Valós és okszerű indokolás követelménye
4.2.2. A felek jogai és kötelezettségei a munkaviszony létrejötte és annak kezdete között. Mire alapítható általánosságban a munkaszerződéstől való elállás?
4.2.3. Munkaszerződéstől való elállás a gyakorlatban, annak lehetséges indokai - Összegzés