Munkajog
Főoldal > Jogmagyarázat > A munkaügyi perek elbírálására vonatkozó speciális perrendi szabályok

A munkaügyi perek elbírálására vonatkozó speciális perrendi szabályok

A polgári perjogi törvényekben rögzített szabályok évente kétszáz-, háromszázezer polgári peres eljárás, illetve évi több mint egymillió nemperes eljárás elbírálásának törvényi kereteit biztosították és fogják biztosítani a jövőben is, ezért nem túlzás azt állítani, hogy az aktuálisan hatályos polgári perrendtartás a jogrendszer vezető jogforrása.

A jogtudósok, a gyakorló jogászok és a kormányzat képviselőinek egyező véleménye szerint a 2017. december 31-ig hatályos a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952. évi Pp.) meghaladottá vált, a több mint száz módosítás ellenére már nem alkalmas a megváltozott gazdasági, társadalmi, technikai viszonyoknak megfelelő, korszerű és hatékony igényérvényesítés lehetőségét biztosítani a polgári peres eljárás keretében.

A fentiekre figyelemmel a Kormány az új perjogi kodifikációt elindító 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozatban rögzítette: „Ahhoz, hogy az eljárásjogi szabályok megfelelő szabályozási kereteket tudjanak biztosítani a XXI. századi differenciált jogviták eldöntéséhez, új polgári perrendtartási törvény megalkotása vált szükségessé […] a felülvizsgálat célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotása, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését, és amely a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat,megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közönség helyzetét […] A törvénynek biztosítania kell különösen a polgári igazságszolgáltatás időszerűségét, a jogviták észszerű időn belül történő elbírálását, a tisztességes eljárás követelményét, a bírósági út igénybevételének hatékony biztosítását, a négyszintű bírósági szervezetnek megfelelő szabályozás kialakítását, a társasbíráskodás követelményét, a jogorvoslathoz való jog hatékony érvényre juttatását, valamint a bírósági igényérvényesítés terén a felek felelősségére építő szabályozás kialakítását.”

A perrendtartási szabályok felülvizsgálatának kormányzati céljaival egyetérthetünk, mert minden jogkereső állampolgár érdeke, hogy a polgári igazságszolgáltatás kiszámítható – az eljárás menete jól átlátható, az egyes perbeli cselekmények kerete, időtartama egyértelmű – legyen és igazodjon korunk megváltozott és sokrétű követelményeihez.

A perjogi hagyományainkra, a nemzetközi tapasztalatokra, a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire épülő új perjogi szabályozás megszületett, a 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezések áttekintése, elsajátítása, alkalmazása a jogalkalmazók számára az utóbbi évtizedek legnagyobb kihívását jelenti.

Reményeim szerint az alábbi tanulmány elősegítheti, megkönnyítheti – a munkaügyi perek elbírálására vonatkozó speciális perrendi szabályok áttekintésével, elemzésével – az új perjogi szabályok megismerését, a munkajogi igények bíróság előtti érvényesítését.

  1. Bevezetés
  2. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek
  3. A munkaügyi perek
  4. A munkajogviszonyból származó munkaügyi perek
  5. A további munkajogi igény érvényesítésével kapcsolatos munkaügyi per
  6. A munkaügyi perek szabályai alkalmazásának az előírása más igényekre
  7. Az adhéziós munkaügyi per
  8. A felek személyében bekövetkező változás hatása a munkaügyi perre
  9. A felszámolás alatt álló munkáltatóval szembeni igényérvényesítés
  10. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével kapcsolatos igényérvényesítés
  11. A Pp. általános szabályainak alkalmazása a munkaügyi perekben
  12. A peres eljárás vezérlő elvei
  13. A munkaügyi perben eljáró bíróságok összetétele
  14. A bírák kizárása a munkaügyi perben
  15. A pertárgy értéke a munkaügyi perben
  16. A pertárgyérték keresethalmazat esetén
  17. A nem meghatározható perértékű perek
  18. A pertárgy értéke kamat- és járulékkövetelés esetén
  19. A pertárgy értékének a meghatározása
  20. A munkaügyi bíróság hatásköre
  21. A munkaügyi perekre vonatkozó illetékességi szabályok
  22. A munkaügyi perben részt vevő felek
  23. Perbeli képviselet a munkaügyi perekben
  24. Speciális intézkedések a keresetlevél alapján
  25. Az ügyek soron kívüli elbírálása a munkaügyi perben
  26. A bíróság székhelyen kívüli eljárása
  27. A felperes keresettől való elállása
  28. Különös jogvédelmi igény
  29. Egyeztetés a perfelvételi tárgyaláson
  30. A munkajogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per
  31. A bizonyítás különös szabályai a munkaügyi perben
  32. Jogorvoslat a munkaügyi perekben hozott határozatokkal szemben
  33. A felülvizsgálat különös szabályai
  34. A perújítás különös szabályai
  35. Költségkedvezmények a munkaügyi perekben
  36. A munkavállalói költségkedvezmény
A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük . Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!