A 2014. március 15. napján hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a munkajogi személyiségvédelem körében is meghatározó változást idézett elő: a jogalkotó a polgári jog és a munkajog kapcsolatát még szorosabbra fűzte. Figyelemmel arra, hogy a sérelemdíj vonatkozásában kialakult bírói gyakorlatról még öt év elteltével sem beszélhetünk, a Kúria ítélkezési gyakorlatából merítve áttekintem, hogy a munkajogban a személyiségi jogok megsértése mely területeken merült fel a leggyakrabban, és megvizsgálom azokat a bírósági döntéseket, amelyekben már sérelemdíj iránti igények találhatóak. A tanulmány célja továbbá választ adni arra a kérdésre, hogy a nem vagyoni kártérítés megítélése, illetve összegszerűsége vonatkozásban az évtizedeken át alkalmazott gyakorlat a későbbiekben mérvadónak tekinthető-e, ennek megválaszolásakor a polgári jogban iránymutatónak vehető bírósági döntéseket és elvi megállapításokat is figyelembe vettem.
- Bevezetés
- Problémafelvetés
- A jogalkotó szándékának felfedezése nyomában
- A sérelemdíj polgári jogi gyakorlatának összefoglalása
4.1. A sérelemdíj megítélhetőségének feltételei
4.2. A sérelemdíj összege - A munkavállalók személyiségvédelmével kapcsolatos bírói gyakorlat
5.1. Emberi méltósághoz való jog megsértése
5.1.1. Kényszerítés védett korban
5.1.2. Önkényes mentesítési idő
5.2. Az élet, testi épség és az egészség megsértése
5.2.1. A késedelmes fizetés egészségügyi hatásai
5.2.2. A zöld lakat nyomában
5.2.3. A végzetes ugrás
5.2.4. A hiányzó festékesvödrök
5.3. A személyes szabadság és a magánélet megsértése
5.3.1. Bizalomvesztés után kísérő jár?
5.3.2. Kit illet meg a teljes családban éléshez való jog?
5.3.3. Az „önkéntes” telefonátadás
5.4. Becsület és jóhírnév megsértése
5.4.1. Elfogult a hírszerkesztő?
5.4.2. Sikkaszt a szakács?
5.4.3. A „patkány-eljárás”
5.5. Következtetések
5.5.1. A sérelemdíj jogalapja
5.5.2. A sérelemdíj mértéke - Összegzés