Munkajog
Főoldal > Jogmagyarázat > A munkaviszony „békés”, avagy közös megegyezéssel történő megszüntetése joggyakorlatának elemzése és alkal­mazásának gyakorlati anomáliái (2. rész)

A munkaviszony „békés”, avagy közös megegyezéssel történő megszüntetése joggyakorlatának elemzése és alkal­mazásának gyakorlati anomáliái (2. rész)

A közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésének egy meglehetősen közkedvelt módja, mivel mindkét fél számára pozitívumokkal járhat. A gyakorlatban azonban olykor visszásan kerül alkalmazásra, amely hosszú és költséges jogvitákhoz vezethet. Előbbiek ugyanakkor egyszerűen elkerülhetőek, amennyiben a munkaviszony alanyai megfelelően veszik igénybe a munkaviszony megszüntetésének ezen módját. Előző írásunkban – egy rövid történeti áttekintést követően – bemutattuk a közös megegyezést gyakran megelőző tárgyalások szerepét, illetve kitértünk a szóban forgó megállapodás létrejöttéhez szükséges feltételekre is. Írásunk második részének célja iránymutatás a munkaviszony alanyai számára: rávilágítunk, hogy miként lehet jogszerűen kiaknázni a közös megegyezésben rejlő előnyöket.

  1. A közös megegyezés tartalmi elemei
    1.1. Essentialia negotii
    1.2. Accidentalia negotii
  2. Milyen alakban jöhet létre érvényesen a közös megegyezés?
  3. A közös megegyezés érvényessége
    3.1. Abszolút érvénytelenség – semmisség
    3.2. Relatív érvénytelenség – megtámadhatóság
    3.2.1. Jogellenes fenyegetés
    3.2.2. Tévedés és megtévesztés
    3.3. Gondolatok a közös megegyezés jogkövetkezményei körében
  4. Összegzés. Előnyös-e a közös megegyezés?
A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük . Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!