Napjainkban a világgazdaság már teljes mértékben elképzelhetetlen a határokon átívelő vállalatok vagy vállalatcsoportok jelenléte nélkül, amelyek esetében a munkavállalói jogosultságok biztosítása amennyire fontos, annyira nehézkes is. A legtöbb esetben a munkavállalókat érintő döntések nem a munkavégzés helyének megfelelő tagállamban születnek meg, így szükséges egy olyan szerv felállítása, amely felügyelheti a döntési folyamatot, és bele is szólhat abba. Az Európai Üzemi Tanács intézménye erre hivatott, azonban a hátterét jelentő jogforrás már igen elavultnak mondható. 2024-ben ez a közösségi jogalkotás számára is egyértelművé vált, így megszületett egy irányelv-módosító javaslat, amelynek rendelkezései igen előremutatónak bizonyultak. Jelen tanulmány célja az eddigi szabályanyag hiányosságainak feltárása, valamint a módosító rendelkezések alapos vizsgálata, hogy kiemelje az Európai Üzemi Tanács fontosságát, megalakításának elengedhetetlenségét.
- Bevezetés
- Az üzemi tanács és az Európai Üzemi Tanács koncepcionális alapjai
- Az Európai Üzemi Tanács szabályozásának alapkövei
- A szociális párbeszéd jelentősége és a 2009/38/EK irányelv tervezett módosítása – a modernizáció igénye
- Az eddigi szabályozás alapján kialakult EUB-gyakorlat kivonata
- Konklúzió