A titoktartási kötelezettség az egyik legfőbb etikai alapelv tolmács szakmában. Ezen túlmenően a munkavállaló számára előírt általános magatartási követelményként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is megjelenik.[1] A gyakorló tolmács azonban találkozhat olyan helyzetekkel, amelyekben nem egyértelmű, hogy be kell-e tartani a titoktartási kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben. Tanulmányomban áttekintem a tolmácsok titoktartásának etikai kódexekben és jogszabályokban betöltött, munkajogi szempontból is releváns szerepét, majd a 2018-as Trump–Putyin csúcstalálkozó segítségével illusztrálom, hogy egy valós esemény során miként válik megkérdőjelezhetővé ez az alapelv.
- Bevezetés – tolmácsolás, a „látható” szakma
- A titoktartás szerepe a tolmácsolásetikai kódexekben
- Zárt körű csúcstalálkozó Helsinkiben
- A titok jogi státusza
- Konklúzió – a titoktartási kötelezettség újragondolása
A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük jelentkezzen be. Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!