Az „élet sava-borsa” – ahogyan Selye János professzor a stresszt nevezte – olyan jelenség, amely mind a magánéletünk, mind a munkahelyi mindennapjaink immanens része. Van, hogy felpörget minket, és csúcsteljesítményre sarkall, de van árnyoldala is, amikor megbénít, megbetegít és hosszabb távon pszichoszomatikus megbetegedést eredményez. Ez utóbbi egyre gyakoribb. A selyei analógiánál maradva méregerős, a többitől teljesen eltérő új „fűszerek” (azaz újfajta stresszforrások, mint például a technostressz) jelennek meg életünkben és a munkahelyeinken. A stressz megelőzése, valamint pszichoszociális kockázatként történő kezelése olyan komplex munkáltatói kötelezettségcsomagként jelenik meg, amely szinte megfoghatatlan.

A tanulmányunk célja a munkahelyi stressz mint pszichoszociális kockázat normatív értelmezése, a hazai szabályozási hiányok azonosítása. Bemutatásra kerül, hogy miként képes a jog szabályozni ezt a nehezen megfogható, ugyanakkor kikerülhetetlen jelenséget, s hogyan képes reagálni annak legújabb válfajára a technostresszre. Végigkövetjük a vonatkozó uniós és hazai jogi szabályozás evolúcióját és megvizsgáljuk egyes európai országok (Franciaország, Belgium, Spanyolország, Olaszország, Ausztria) példaértékű megoldásait. A tanulmány összehasonlító jogi elemzést alkalmaz. Emellett feldolgozza a nemzetközi szakirodalmat és egyes európai felmérések eredményeit, illetve érinti a bírói gyakorlatot is. Hisszük, hogy a megoldást három pillér: a jogi, a szervezeti és az egyéni szintű megoldások együttes erősítése jelenti.

1. Bevezetés
2. Stresszkörkép
   2.1. Mi forog kockán?
   2.2. Mitől stresszelünk?
   2.3. A stresszorok új generációja: a technostressz
3. A munkahelyi stresszre, illetve a technostresszre irányadó uniós szabályok
4. A stresszre mint pszichoszociális kockázati tényezőre irányadó hazai szabályok
5. Egyes uniós tagállamok munkahelyi stresszel kapcsolatos jogi szabályozása, megoldásai
   5.1. Belgium
   5.2. Spanyolország
   5.3. Ausztria
6. A digitalizációval felmerülő kockázati tényezők megjelenése, a technostressz elleni küzdelem
   6.1. A távmunka és az „always-on” üzemmód egészséges keretei
   6.2. A távmunkával, illetve a kikapcsolás jogával, azaz a lecsatlakozáshoz való joggal kapcsolatos jogi szabályozás
   6.2.1. Franciaország
   6.2.2. Belgium
   6.2.3. Spanyolország
   6.2.4. Ausztria
   6.2.5. Olaszország
7. Mi lehet a megoldás?