Jelen tanulmány két olyan, viszonylag friss európai uniós irányelvet vizsgál, amelyek implementációs határideje 2026. június 19., és amelyek érdemi újdonságokat tartalmaznak az uniós jogban és szociálpolitikában központi szerepet betöltő egyenlő bánásmód – és egyenlő foglalkoztatás – vonatkozásában. E két, párhuzamosan megalkotott és párhuzamosan értelmezendő jogforrás az (EU) 2024/1499 és (EU) 2024/1500 irányelv,[1] amelyek az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervekről, azok szervezeti kérdéseiről, feladatairól, hatásköreiről szólnak. Az uniós szabályozás motivációja három irányból közelítve értelmezhető. Egyrészt az új szabályok illeszkednek azon, mostanra talán általánosnak mondható jogalkotási trendbe, amely a munkavállalók szociális érdekeinek és alapvető jogainak megerősítésére épül. Márpedig ebben a körben az antidiszkrimináció mindig is kiemelten fontos szerepet kapott. Másodikként az új szabályozás megpróbál néhány olyan, az elmúlt néhány évtizedben megfigyelhető jogalkotási vagy jogértelmezési problémát orvosolni, amelyek éppen e szabályozási területen relevánsak, és amelyek az egyenlőségi jogok érvényesítését nehezítik meg, ezáltal megemelve az eddig is létező jogvédelem szintjét. E körben említhető például azon sajátos helyzet, miszerint a 2000/78/EK irányelv a tagállamok számára nem írja elő explicite egyenlőséggel foglalkozó szerv kijelölését. Harmadikként pedig bizonyos olyan újabb kihívásokra való reakcióként tekint a jogalkotó eme új normákra, amelyek az antidiszkriminációs szabályozás viszonylagos sikertelenségéből fakadnak, e vonatkozásban pedig a jogvédelmi mechanizmusok és jogvédelmi keretek jelentős szerepet töltenek be. Mérlegelve e jogalkotási indokokat, illetve az új szabályozás módszertanát és célját is, jelen tanulmány feltárja e két irányelv alapvető jogalkotási összefüggéseit, hozzákapcsolja az új normákat a már létező antidiszkriminációs szabályozáshoz, elemzi a legfontosabb új rendelkezéseket, és – a következtetések levonása előtt – kitér a magyar implementáció néhány lehetőségére is.
- Problémafelvetés – az egyenlő bánásmód szabályozásának régi-új kihívásai
- A két új irányelv háttere és szabályozási célkitűzései
2.1. A szabályozási háttér
2.2. A szabályozási módszertan - A kulcsfontosságú új irányelvi szabályok és az egyenlőséggel foglalkozó szervekkel szembeni fő elvárások áttekintése
3.1. Megerősödő jogvédelem és egyértelműbb elvárásrendszer
3.2. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek tevékenységi köre – az új megközelítés
3.2.1. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek aktivitása mint elvárás – megelőzés, áldozatsegítés és alternatív vitarendezés
3.2.2. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek további feladatai - A tagállami implementáció várható kihívásai a magyar jogrendben
- Következtetések