Munkajog
Főoldal > Jogélet > Az Európai Jogakadémia 2026. évi európai munkajogi konferenciája

Az Európai Jogakadémia 2026. évi európai munkajogi konferenciája

Az európai munkajog szokásos éves konferenciájára 2026. március 19–20-án került sor Trier-ben, az Európai Jogakadémia rendezésében. Ugyancsak szokásosnak mondható, hogy a konferencia az európai munkajog és szociálpolitika aktuális fejleményeivel foglalkozott, de az is, hogy a rendezvény jelentős nemzetközi részvétel mellett zajlott. A mintegy nyolcvan résztvevő az Európai Unió (a továbbiakban: EU) csaknem valamennyi tagállamát képviselte, de harmadik államokból is többen érkeztek. (Magyarországról az ismertetés szerzője vett részt a konferencián, a HUN-REN támogatásával.) Az előadók nyolc országot képviseltek, de megtaláltuk közöttük az EU Bizottsága, az EUROFOUND[1] és az Európai Szakszervezeti Intézet munkatársait is.

A konferencia első átfogó tárgyköre a „szociális Európa” volt, amelynek körében a jogi és politikai fejlődésről és perspektívákról esett szó. Vacas-Soriano (EUROFOUND) és Emanuele Menegatti (Bolognai Egyetem) az európai minimálbér-szabályozás kérdéseit érintették; előbbi a nemzeti tapasztalatokat, utóbbi az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) 2025. novemberi C-19/23. számú ügyben hozott ítéletének[2] lényeges elemeit mutatta be. Az előadók rámutattak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikk (5) bekezdésének (a díjazás tekintetében) az európai jogalkotási hatáskört kizáró rendelkezésével kapcsolatos dilemmákra és az EUB-döntés jövőbeli következményeire. Fabien Dell, a Bizottság referatúravezetője a Bizottság aktuális kezdeményezéseiről és azok prioritásairól számolt be, s lényegében azt hangsúlyozta, hogy a Bizottság a Szociális Pillér és a kapcsolódó Akcióprogram célkitűzéseihez tartja magát (és ez várhatóan az elkövetkező öt évben is így marad). Erik Sinander (Stockholmi Egyetem) az egyre inkább terjedő gyakorlattal, a vállalkozások szolgáltatásainak „továbbadásával” (Unterauftragsketten, Subcontracting), illetve ennek munkajogi, elsősorban felelősségi következményeivel foglalkozott. Catherine Barnard (Cambridge-i Egyetem) arra a kérdésre kereste a választ, hogy a mesterséges intelligencia szabályozása miként formálja újjá a munkajogot (is).

A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük . Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!