Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet (ELTE TK JTI), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a HUN–REN–PTE–NKE Összehasonlító és Európai Foglalkozáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport 2025. november 20-án közös konferenciát szervezett A hatékony foglalkoztatás jogi alapjai címmel. A konferencia célját Gárdos-Orosz Fruzsina kutatóprofesszor, intézetigazgató (ELTE TK JTI) a megnyitójában abban jelölte meg, hogy a munkajog mai állapotát a jogrendszer egészébe ágyazva, a komplexitás igényével tekintsék át, kiemelve a legfontosabb problémákat, megvitatva a lehetséges megoldási irányokat és eszközöket. A konferencia résztvevőit Papp Tekla egyetemi tanár (NKE ÁNTK) is köszöntötte, aki bemutatta a HUN–REN–PTE–NKE Összehasonlító és Európai Foglalkozáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoportot. Ismertetésében hangsúlyozta, hogy a kutatócsoport célja a hatékony foglalkoztatás jogi alapjainak feltárása, amelyhez kapcsolódóan Kiss György professzor tudományos víziójára támaszkodva vázolta fel a folyamatban lévő kutatás főbb irányait.

A konferencia nyitóelőadásában Kiss György professzor a kutatás alapvető téziseit mutatta be, ismertetve annak tárgyát, célját és módszertani kereteit. Előadásában rámutatott arra, hogy a kutatás a magyar munkajog jelenlegi helyzetének átfogó leírását tűzi ki célul, felmérve a munkajogban rejlő lehetőségeket, kihívásokat. A professzor hangsúlyozta, hogy a kutatás középpontjában a munkajogi szabályozás átalakításának körülményei és lehetőségei állnak, különös tekintettel a gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai keretekre. A hipotézisei között szerepelt, hogy a munkajogi szabályozás rendszerét a gazdaságpolitika és az ennek megfelelő foglalkoztatáspolitika határozza meg, a magyar gazdaság nemzetközileg determinált (döntően felülről irányított, befolyásolt piacgazdaság), valamint, hogy a magyar foglalkoztatás preferenciája az olcsó, alapvetően „unskilled” munkaerő. Az előadó ezt követően vizsgálta a munkajog helyét a jogrendszerben, a munkajog rendeltetését, a munkaszerződés és a kollektív szerződés funkcióját, valamint kitért a jogi norma rendeltetésére a munkajogban. Közbenső következtetései között szerepelt, hogy a munkajog nincs válságban, változáson megy keresztül, mint története során mindig.