2021. május 31-én és június 1-jén, online formában került megrendezésre a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (MTVSZ) tagjainak képzése.
Az első nap házigazdája és moderátora Prof. Dr. Kun Attila (egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék/ Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Emberi Erőforrás Tanszék, az MTVSZ országos szakmai koordinátora) volt. A megnyitót követően elsőként Dr. Kiss Paszkál (egyetemi docens, intézetvezető, Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Szociálpszichológiai Tanszék) adott elő Szervezeti identitás és vezetés szerepe a munkahelyi konfliktusokban – szociálpszichológiai nézőpontból címmel. Előadásának témáját a fogolydilemma játékelméleti konstrukción keresztül mutatta be, melynek lényege, hogy két, jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetésével gyanúsított fogoly közül vallomást tesz-e az egyik a másik ellen. Akárcsak a többi nem kooperatív játékelméleti problémában, itt is azt feltételezzük, hogy az egyes játékosok saját nyereségüket tartják szem előtt, tekintet nélkül a másik résztvevő nyereségére. Az előadó ennek keretében ismertette az interakcióban lévő személyek helyzetét, a lehetséges választási lehetőségeiket, valamint a foglyok stratégiáját alakító körülményeket.
Másodikként Dr. Berke Gyula (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék) tartott előadást Érdekérvényesítés és igényérvényesítés a munka világában címmel. Az előadó bevezetésként ismertette a témaválasztás előzményeit, valamint a téma komplexitását. Ezt követően elhatárolta egymástól az egyéni és a kollektív jogvita és érdekvita fogalmát, jellemzőit, valamint ismertette a jogviták megoldására irányuló eljárások kialakításának rendjét (peres és nemperes szabályok, a megsértett alanyi jog „reparálásának” módjai, jogkövetkezmények), a kollektív érdekviták feloldásának sajátos mechanizmusait (békéltetés, közvetítés, döntőbíráskodás). Az előadó ezután rámutatott számos munkajogi szabály „lex imperfecta” jellegére, valamint vázolta a munkavállalói igényérvényesítés de facto korlátozottságának okait (például a munkaviszony fennállása alatt korlátozott perlési hajlandóság, bizonyítási nehézségek stb.) A délutáni órákban kerekasztal-beszélgetésre került sor, melynek keretében a régiós MTVSZ-koordinátorok és a Szolgálat tagjai régiónként ismertették az MTVSZ gyakorlatát, egyes kiemelten érdekes eseteit.
A képzés második napján a moderátori feladatokat Dr. Nádasné dr. Rab Henriett (egyetemi docens, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék, az MTVSZ regionális koordinátora) látta el. Elsőként Dr. Glavanits Judit (egyetemi docens, szakfelelős, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék) adott elő, előadásának címe Az alternatív vitarendezési utak helye és lehetséges szerepe a munka világában volt. Az előadó bevezetésként elhatárolta a munkajogi jogvita és munkajogi érdekvita jogintézményeit, ismertette azok közös jellemzőit és a köztük fennálló különbségeket. Ezt követően elemezte a munkaügyi konfliktusok mögött meghúzódó szervezeti és személyi okokat, valamint a munkajogi jogviták és érdekviták alternatív rendezési módjait (konzultáció, közvetítés, egyeztetés, döntőbíráskodás).
Másodikként Kertész Tibor (üzleti és munkaügyi mediátor; egyetemi docens, Bécsi Egyetem) adott elő Módszerek és lehetőségek a mediációban a kapcsolatfelvételtől a megállapodásig címmel. Az előadó ismertette a mediáció előnyeit, a mediáció gyakorlatában érvényesülő terelő és akadályozó mechanizmusokat (a konfliktus feldolgozásának belső költségei, elvárások a mediátorral szemben stb.), valamint a mediációval kapcsolatos döntéshozatali tényezőket.
Az ebédszünet után kerekasztal-beszélgetés következett, melynek során a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) képviselettel rendelkező szervezetek vezetői, képviselői ismertették a pandémiás krízishelyzetben megvalósuló munkaügyi konfliktusokat.
Összességében elmondható, hogy a kétnapos képzés során a résztvevők mind elméleti, mind gyakorlati szempontból széles körű betekintést nyerhettek az egyéni és a kollektív szinten megvalósuló munkaügyi konfliktusok témakörébe, valamint ezek lehetséges megoldásaiba.