Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke (a továbbiakban: ELTE ÁJK) a Friedrich Ebert Stiftung (a továbbiakban: FES) támogatásával „Igen a nemek közötti egyenlőségre!” címmel konferenciát szervezett. A szakmai programon az előadók széles körben, munkajogi, közgazdaságtani és szociológiai megközelítéssel vizsgálták a nemek közötti bérszakadék problémáját és elemezték a férfiak és nők közötti egyenlő díjazás átláthatóságának biztosításáról szóló 2023/970 irányelvet.^[1]

A rendezvény megnyitása során Horváth István tanszékvezető, Kajtár Gábor tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes és Német Edit a FES munkatársa szólalt fel. Amint azt a szervezők kiemelték, az ELTE ÁJK és a FES is elköteleződik a nemek közötti bérkülönbségek megszüntetése mellett, és hangsúlyozták egyúttal a konferencia fontos társadalmi üzenetét. A köszöntést követően az első szekció Bod Péter Ákos professzor előadásával kezdődött, amelyben megtudhattuk, hogy valóban van különbség a nemek közötti bérezésben, azonban a probléma összetettebb közgazdaságtani szempontból. Ezt bizonyítja, hogy a béregyenlőtlenség mértékéről eltérő eredmények láthatók régiónként, életkoronként, továbbá a bérkülönbséget befolyásoló tényező a munkakör és a munkáltató mérete is. Megállapítható, hogy a szolgáltatási szektorban és a multinacionális vállalatoknál kevésbé figyelhető meg a bérek közötti eltérés. A közgazdasági elemzést követően Rácz Réka adjunktus mutatta be az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos korábbi és a hatályos szabályozást, majd Tánczos Rita kúriai bíró az ítélkezési gyakorlatot ismertette. A munkaügyi perek csökkenése ellenére a Kúria az egyenlő bánásmód megsértésével összefüggésben indított ügyekben is végzett joggyakorlat-elemzést. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatos munkaügyi perek egyes kérdéseiről szóló 4/2017. (XI. 28.) KMK vélemény alapján többek között megállapította, hogy a felső vezetői állásokban jelentős bérkülönbségek figyelhetők meg. További tapasztalat, hogy a bírósági eljárások során elsősorban a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása a kereseti kérelem, és csupán másodlagos az egyenlő bánásmód, azaz a bérkülönbség sérelme.