A hatályos Munka Törvénykönyvének felülvizsgálata és kodifikációs javaslatai

A Munkajog című folyóirat tematikus különszámot tervez a hatályos Munka Törvénykönyve esetleges felülvizsgálatának és a magyar munkajog kodifikációs továbbfejlesztésének igényeiről, lehetőségeiről, mozgástereiről. A folyóirat ehhez nyílt cikkpályázatot („Call for papers”) hirdet abból a célból, hogy a tárgykörben egy nyílt, transzparens, tudományos igényű, célzott, tematikus vita indulhasson meg a szakmában.

Olyan eredeti, tudományos igényű tanulmányokat várunk, amelyek a 2012. évi I. törvény (illetve egyes fejezetei, jogintézményei stb.) dogmatikai alapjait, gyakorlati alkalmazásának problémáit és reformlehetőségeit elemzik, különös tekintettel a munka világának az elmúlt évtizedekben végbement átalakulására. A különszám célja, hogy fórumot teremtsen a munkajog jövőjéről folyó szakmai vitának.

A 2012. évi I. törvény a magyar munkajog egyik meghatározó kodifikációs vállalkozása volt, amely a rugalmasabb szabályozás és a felek autonómiájának erősítése felé mozdult el. Azóta azonban az új kihívások (egyebek mellett a digitalizáció, a platformgazdaság, a távmunka, a hibrid munkavégzés, a mesterséges intelligencia, új uniós és nemzetközi szakpolitikai trendek, a hazai munkaerőpiaci folyamatok stb.) olyan új kérdéseket vetettek fel, amelyek a kodifikáció eredeti logikáját is próbára teszik.

Különösen várjuk az alábbi témakörökkel foglalkozó írásokat (valamint bármely alább fel nem sorolt, a különszám tematikájába illeszkedő tanulmányt):

• a munkajog alapelveinek újraértékelése;
• a munkajog és a polgári jog (magánjog) viszonya, dogmatikai és kodifikációs (joggyakorlati, jogalkalmazási) szempontok szerinti értékelése;
• a munkavállalói jogállás jövőbeli kereteinek és fenntarthatóságának kérdése;
• a munkaviszony rugalmassága és a munkavállalói védelem közötti egyensúly újragondolása;
• a munkaviszony létesítésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó szabályok reformlehetőségei;
• a munkaidő-szabályozás rendszere és egyes kérdései;
• a munkáltatói fegyelmezési és ellenőrzési jogával kapcsolatos kihívások;
• a munkavállalói személyiségi jogok és a magánszféra védelmének alakulása;
• a kártérítési felelősség kérdései;
• a kollektív munkajog intézményeinek fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel a szociális párbeszédre és a kollektív alku szerepére;
• a munkajogi viták rendezésének kérdései;
• a munkavégzéshez kapcsolódó hatósági eljárások (például a foglalkoztatás-felügyelet, a munkavédelmi hatóság vagy a – bértranszparenciára is figyelemmel – az egyenlő bánásmód hatóság szerepe, feladat- és hatáskörei);
• az atipikus jogviszonyok szabályozási dilemmái;
• a közszféra munkaviszonyainak rendszere, azok fenntarthatóságának kérdései.

Olyan tanulmányokat várunk, amelyek lehetőleg nem kizárólag egyes rendelkezések módosítására tesznek pusztán technikai jellegű javaslatot, hanem a munkajog szabályozási filozófiáját, intézményi szerkezetét és értékválasztásait is kritikusan, elemző igénnyel újragondolják. A különszám nem kíván előre kijelölt reformirányt meghatározni; célja, hogy – tematikus vitaindító jelleggel – a különböző tudományos álláspontok számára nyisson teret, és elősegítse a megalapozott szakmai vitát arról, milyen munkajogra lenne szüksége Magyarországnak a következő évtizedekben.

A tematikus különszám két, eltérő jellegű írástípusnak kíván teret biztosítani: dogmatikai elemzéseknek, valamint vitaindító írásoknak.

A dogmatikai elemzések esetében alapvető elvárás a tudományos igényesség, a szakirodalmi és joggyakorlati megalapozottság, valamint a kiegyensúlyozott érvelés. A különszám ugyanakkor e tanulmányok esetében sem pusztán a hatályos szabályozás vagy a joggyakorlat bemutatására törekszik: olyan elemzéseket várunk, amelyek valamely azonosított problémából, ellentmondásból vagy hiányosságból kiindulva a szabályozás továbbfejlesztésének lehetséges irányait is vizsgálják, és konkrét reformfelvetéseket fogalmaznak meg.

A vitaindító írások célja ezzel szemben elsősorban a szakmai diskurzus ösztönzése. Ebben a körben rövidebb, gondolatébresztő, programadó vagy alternatív szabályozási megoldásokat felvázoló hozzájárulásokat is várunk, amelyeknek nem szükséges valamennyi felvetett kérdést a dogmatikai tanulmányoktól elvárt részletességgel feldolgozniuk. Fontos ugyanakkor, hogy ezek az írások is szakmailag megalapozottak legyenek, világosan azonosítsák a szabályozás valamely problémáját vagy reformigényét, és olyan álláspontot, javaslatot vagy kérdésfelvetést fogalmazzanak meg, amely alkalmas az érdemi szakmai vita elindítására.

A tematikus különszám szerkesztőbizottságának tagjai Hungler Sára, Kun Attila, Petrovics Zoltán és Sipka Péter. Az 500 szavas absztraktokat a munkajog.kulonszam@gmail.com e-mail címre várjuk 2026. szeptember 30-ig.

A szerkesztőbizottság 2026. október 30-ig dönt az absztraktokról és értesíti a pályázókat. Az elkészült írások leadási határideje 2026. december 31. Kérjük, hogy a Szerzők a Munkajog folyóirat általános szerkesztési szabályainak megfelelően készítsék el tanulmányaikat. A kéziratok terjedelme lehetőség szerint ne haladja meg az egy ívet (40 000 karaktert szóközökkel és lábjegyzetekkel együtt). A különszám megjelenésének várható ideje 2027 első negyedéve.