A döntés: BH 2018.345. (Mfv.I.10.530/2017/6.)
Vezető állású munkavállaló munkaszerződésének azon rendelkezése, miszerint a munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni, azonnali hatályú felmondásként értékelendő visszahívásra nem vonatkozhat. Ellenkező értelmezés esetén a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor nem lenne különbség a felmondási idő nélküli – indokolás nélkül kiadható – felmondás és az azonnali hatályú felmondás között. Az ilyen szerződéses kikötés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 64. § (1) bekezdésébe ütközik, mely rendelkezéstől az Mt. 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem megengedett a munkaszerződésben sem az eltérés. Ezért e szerződéses kikötés az Mt. 27. § (1) bekezdése alapján semmis (Mt. 210. §, 64. §, 85. §, 27. §).
- A bíróság által megállapított tényállás
- A felperes kereseti kérelmének és az alperes ellenkérelmének jogalapja
- Az első- és másodfokú ítélet
- A Kúria döntése és annak jogi indokai
- A releváns jogi kérdések
- Az ítélettel összefüggő jogértelmezési kérdések elemzése
6.1. A vezető tisztségviselő kettős jogállása és a munkaviszony megszüntetése
6.2. A vezető állású munkavállaló munkaszerződésének eltérési lehetőségei
6.3. Következtetések - Összegzés