A munkajogi szerződési szabadság kérdése mind a munkaerőpiaci szereplők, mind a jogalkotás aspektusából állandóan napirenden van. A rugalmasságon és a biztonságon, valamint az erőkiegyenlítésen túl a modern munkajognak további céljai is vannak. E célok eléréséhez a munkajogi szabályozás számos eszközzel bír, különös tekintettel a kollektív szerződésre, melynek funkciói széles körűek: egyrészt a munkáltató és a munkavállaló igényeinek megfelelő, rugalmas szabályozási lehetőséget biztosít, másrészt HR-szempontból sem elhanyagolható lehetőségeket rejt magában. Hazánkban mindennek ellenére a kollektív szerződéses lefedettség alacsony, melynek okai javarészt a jogszabályi környezetben keresendők, de nem kizárólagosan. A munkavállalók munkaviszonnyal szemben támasztott igényei, valamint a szakszervezetek is jelentős szerepet játszanak a kollektív szerződés jelentőségének csökkenése tekintetében. Jelen tanulmány azon lehetséges okok feltárásával foglalkozik, hogy a felek miért nem aknázzák ki hazánkban a kollektív szerződésekre vonatkozó, széles körű szerződési szabadság adta lehetőségeket.[1]
- Bevezetés, problémafelvetés
- A kollektív szerződés funkciója a munkajog céljai fényében
- További célok, további hatások
3.1. A munkaszerződés helyzete a változó munkaerőpiaci környezetben
3.2 Üzemi megállapodás: tényleges akadály vagy pótlék? - Aktuális tendenciák: a felek igényei és azok hatásai a kollektív szerződésekre
- A szakszervezetek szerepe
- Összegzés, záró gondolatok