A felnövő generációk határozzák meg egy ország versenyképességét és fenntartható növekedését, ezért a családpolitika, illetve a különböző gyermeknevelést segítő ellátások meghatározó jelentőséggel bírnak. Magyarországon az elmúlt tíz évben a munkához kötött családtámogatások jelentősen felértékelődtek, a támogatások hangsúlya erőteljesen eltolódott a munkaviszonyhoz, munkabérhez kötött támogatások irányába. Megállapítható, hogy növekedett a termékenységi ráta, másrészt a szociális transzferek és adókedvezmények révén bővültek a családok anyagi lehetőségei. A COVID–19 vírus okozta társadalmi és gazdasági nehézségek ellenére sem került sor az ellátások megnyirbálására vagy megszüntetésére, éppen ellenkezőleg. A kormány válságkezelésének egyik fő pontját a családok még fokozottabb támogatása jelenti, új intézkedéseket jelentettek be a veszélyhelyzet alatt is (például a családi ellátások automatikus meghosszabbítása, hitelmoratórium, a csecsemőgondozási díj összegének 100 százalékra növelése, az otthonteremtési támogatás kiterjesztése). A cikk bemutatja a jelenleg elérhető kedvezményeket a foglalkoztatottak (biztosítottak) gyermeknevelését segítő ellátásokra koncentrálva.

1. Bevezetés
2. A családok és a gyermekvállalás alapjogi védelme
3. A családpolitika zászlóshajója, a családi típusú adózás
4. A családi élet és a munka világának összehangolása
   4.1. Munkaerőpiaci helyzetkép
   4.2. Pénzbeli gyermekgondozási ellátások
   4.2.1. Csecsemőgondozási díj (csed)
   4.2.2. Gyermekgondozási díj (gyed)
   4.2.3. Örökbefogadói díj
   4.3. Bölcsődei férőhelyek növelése
5. Otthonteremtés
6. Babaváró Támogatás
7. Nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása
8. Európai uniós kitekintés
9. Zárszó