A gazdasági folyamatoknak köszönhetően jelenkorunkra egyre inkább jellemzővé válik a „munkajog hatálya alóli menekülésnek” nevezett jelenség, melynek egyik formája „egy másik munkáltató munkaerejének felhasználása munkaviszony nélkül”.[1] Amikor ez a jelenség – jellemzően nemzetközi kontextusban – eljut arra a szintre, hogy a „felhasználó” gyakorlatilag a munkaviszonnyal járó mindenféle felelősség és adminisztrációs teher nélkül kíván munkaerőt hasznosítani, ott jön a képbe az úgynevezett Employer of Record (röviden: EOR) szolgáltatást kínáló vállalkozások tevékenysége. De valóban elérhető a modell alkalmazásával a munkaviszony hatálya alóli kimenekülés? Tanulmányomban az EOR-szolgáltatások jellemzőinek, előnyeinek és hátrányainak bemutatását követően a munkáltató fogalmának újabb megközelítésén keresztül erre a kérdésre kísérlek meg választ adni.
- Bevezető gondolatok
- Az Employerof Record modell lényege, szabályozása
2.1. Az EOR-modell mint háromszereplős jogviszony
2.2. Az EOR-szolgáltatások szabályozása
2.2.1. A francia út
2.2.2. A német út
2.3. A magyarországi helyzet - Az Employer of Record előnyei a „felhasználó-munkáltatók” és a munkavállalók számára
3.1. Miért előnyös az EOR-szolgáltatás a „felhasználó-munkáltató” számára?
3.1.1. Egyszerűbb terjeszkedés
3.1.2. A compliance ígérete
3.1.3. Kényszervállalkozás elkerülése
3.1.4. Nagyobb tehetségbázis
3.2. Miért előnyös az EOR-szolgáltatás a munkavállaló számára?
3.2.1. Több munkalehetőség
3.2.2. Munkavállalási engedélyek kezelése
3.2.3. Biztonságérzet - Az EOR-modell hátrányai
4.1. Az EOR-modell hátrányai a munkavállaló számára
4.1.1. Csökkent munkajogi védelem
4.1.2. Munkaerő „eldobása”
4.2. Az EOR-modell hátrányai a „felhasználó-munkáltató” számára
4.2.1. Jogos gazdasági érdekek védelme
4.2.2. Szellemi alkotások védelme
4.2.3. Adójogi kockázat
4.2.4. A jogviszony átminősítése - Ki a munkáltató az EOR-modellben?
5.1. A munkáltató fogalma a nemzetközi jogirodalomban
5.1.1. Funkcionális munkáltató fogalom
5.1.2. Elszámoltathatósági alapú megközelítés
5.1.3. Részkövetkeztetés
5.2. A munkáltató fogalma az EU jogában
5.2.1. Az AFMB-döntés
5.2.2. Az Albron-döntés
5.3. Konklúzió - Záró gondolatok