Ahogy a méhkirálynő irányt mutat a dolgozó méheknek, úgy törekszik az uniós jogalkotás arra, hogy a tagállamok területén munkát vállaló személyek munkavégzésével kapcsolatos alapvető kérdések tekintetében irányt mutasson a tagállamoknak. A hasonlatot az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában megjelent, az Európai Unió szociális és munkajoga címet viselő könyv borítója ihlette. A mű az ELTE Jogi Kari Jegyzetek sorozatában foglalja el méltó helyét, amely Hungler Sára, Gellérné Lukács Éva, Petrovics Zoltán és Dudás Katalin közös munkája eredményeként született meg.

A szerzők azt a célt tűzték ki, hogy összefoglalják az Európai Unió szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai, munkajogi és esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogi normáit és a kapcsolódó joggyakorlatot átlátható és rendszerezett formában. A könyv három részből áll, amelyek fejezetekre tagolódnak.

Az első rész, amely az Alapvetés címet viseli, a közösségi és az uniós szociálpolitika történetét mutatja be. A történeti háttér bemutatása azért fontos, mert az olvasó magyarázatot kap arról, hogy az alapjaiban gazdasági célokat szem előtt tartó európai integráció megalapítói mit gondoltak a szociális célokról, mi vezetett el az irányelvek általi szabályozásig, és miért nem hagyhatók figyelmen kívül a szociálpolitikai és munkajogi kérdések egy gazdasági közösségben. A szerző (Gellérné Lukács Éva) bemutatja, hogy miképpen fonódtak össze a gazdasági és szociális célok az egységes belső piac megteremtése érdekében. E rész írója külön fejezetet rendel a nyitott koordinációs mechanizmus ismertetésének a szociálpolitika területén, amelynek bevezetése az Amszterdami Szerződés egyik legfontosabb vívmánya volt. A nyitott koordináció lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy a hatáskör átruházása nélkül érjenek el közös eredményeket az együttműködés eredményeként kialakított stratégiai irányvonalak alapján. Az első rész kiemelendő tartalmát képezi a jogalkotási rendről szóló, valamint a szociális és munkajogot támogató főbb intézményeket bemutató fejezet, amelyek ismerete nélkül nehezen érthető meg a „szociális Európa” eszméje.