A döntés: a Kúria Mfv.X.10.103/2020/5. számú határozata A munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkajogviszony az atipikusnak nevezett[2] munkajogviszonyok egyik formája, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) vonatkozó szabályai számos kérdést vetettek már fel a jogalkalmazásban. Jelen tanulmány a Kúria tárgyban született legutóbbi, a munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkajogviszony megszüntetésével kapcsolatos döntését mutatja be. Az ítélet a munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonynak az Mt.
Ítélkezési gyakorlat
A csoportos létszámcsökkentés uniós jogi fogalma: a munkaviszony megszüntetésének időpontja és ennek jelentősége
A döntés: UQ kontra Marclean Technologies (C-300/19. sz. ügyben 2020. november 11-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága.[1] Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) munkajogi tárgyú ítélkezési gyakorlatában nem ritka jelenség és nem is új keletű probléma a csoportos létszámcsökkentés esetén alkalmazandó szabályok értelmezése, illetve ezek gyakorlati érvényesülésének garantálása.[2] Ezek a szabályok hosszabb ideje ismertek az uniós jogban, a Tanács
A Kúria joggyakorlatából
1. A munkavállaló díjazásra való jogosultsága, ha más munkakörbe tartozó feladatot lát el A döntés elvi tartalma: abban az esetben, ha a munkavállaló rendes munkaidejében más munkatárs munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, az ellátott munkakörre vonatkozó magasabb alapbérre akkor válik jogosulttá, ha ennek a feladatellátásnak az időtartama meghatározható, és saját munkakörétől elválasztható. Amennyiben a munkavállaló saját és más munkakörbe tartozó feladatainak
Az egymást követő határozott tartamú munkaviszonyok jogszerűségének megítélése
A döntés: Domingo Sánchez Ruiz, Berta Fernández Álvarez és társai kontra Comunidad de Madrid (Servicio Madrileño de Salud) (C103/18. és C429/18. sz. egyesített ügyekben 2020. március 19-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága. Az Európai Unió Bírósága a 2020. március 19-én meghozott ítéletében megerősítette a munkavállalók érdekeinek védelmével kapcsolatos gyakorlatát a határozott ideig tartó munkaviszonyok meghosszabbításával összefüggésben, a keretmegállapodás rendelkezéseire tekintettel.
Jogesetek az üzemi tanácsok létrejöttéhez kapcsolódóan
Az elmúlt években is számos értelmezési vita bontakozott ki az üzemi tanács „létrejöttéhez” kapcsolódóan, melyeket az utóbbi három év bírósági gyakorlatán (egy-egy meghatározó jogeseten) keresztül kívánok szemléltetni. Már az alapvető kérdéseket tekintve is jogértelmezési zavart okoz, hogy egy jogellenesnek vélt üzemi tanácsi választási eredmény megtámadásakor kit lehet egyáltalán eljárásba vonni (kinek van perbeli legitimációja). További gyakorlati kérdés, hogy az esetleges eljárási
A Kúria joggyakorlatából
1. Baleset következtében keletkezett egészségkárosodás miatti kártérítési igény Az I. rendű felperes alatt szerelés közben eldőlt a szerelőállvány, amely miatt a bal lábának többszörös törését szenvedte el, és amelynek következtében a bal térd alatt amputálni kellett a lábát. A balesetből eredően 66 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodást szenvedett. Az I. rendű felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest nem vagyoni kár,
A homofób jellegű nyilatkozatok megítélése a foglalkoztatás és a munkavégzés terén
A döntés: NH kontra Associazione Avvocatura per i diritti LGBTI – Rete Lenford (C-507/18. sz. ügyben 2019. április 23-án hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága. Az Európai Unió Bírósága a 2020. április 23-án meghozott ítéletében kimondta, hogy a valamely személy által egy audiovizuális műsorban tett azon nyilatkozatok, amelyek szerint vállalkozásában soha nem alkalmazna bizonyos szexuális irányultsággal rendelkező személyeket, továbbá nem is
Az általános munkarend vége? – Gondolatok a napi és a heti pihenőidőről a 12/2020. (VI. 22.) AB határozat alapján
Az Alkotmánybíróság 12/2020. (VI. 22.) AB határozatában kimondta, hogy a Kúriának az az értelmezése, amely szerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható, nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel, a napi és heti pihenőidő ugyanis önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat. A tanulmány az Alkotmánybíróság határozatát és e rendkívüli jelentőséggel bíró megállapítás következményeit elemzi. Bevezető – az AB-határozat
Közös megegyezés írásba foglalás nélkül is érvényesen létrejöhet
Az alábbiakban bemutatott ügyben a megismételt másodfokú eljárásban a bíróság – az alperesi munkáltató érvelésével ellentétesen – megállapította, hogy a felek között létrejött a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös megegyezés, és ezért a munkavállalót megilleti a megegyezés szerinti kompenzációs csomag. A tényállás Az eljárás A jogerős ítélet lényege Több kilépési pont lett volna 1931
A Kúria joggyakorlatából
1. A kárenyhítési kötelesség és a kártérítés felső határa Az alperes azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességére tekintettel elmaradt jövedelmen alapuló kártérítés, valamint végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Kúria leszögezte: 6/2016. (XI. 28.) KMK vélemény 7. pontja szerint a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségével kapcsolatban a bizonyítás a munkáltatót mint károkozót terheli. Következetes