Lenni vagy nem lenni; tenni vagy nem tenni? Két eldöntendő kérdés, melyek mindegyikére egy egyszerű igen-nem a válasz. Ez az elsőre szembetűnő hasonlóság azonban közel sem jelenti azt, hogy a válaszadásig vezető út is megegyezne. Az első kérdés – a vagy van, vagy nincs – nem kíván különösebb mérlegelést, elemzést. Ezzel szemben azt, hogy mit teszünk, vagy éppen nem teszünk, számos tényező befolyásolja. Ezen tényezők egyike az erkölcs, mely azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén. Az erkölcs jelentése eredetileg ennél tágabb körű volt, általában jelentette egy személy magatartásának módját, ezért jelentéstartalma és színezete nagymértékben függött az előtte alkalmazott jelzőtől, így például létezett lovagi erkölcs, szerzetesi erkölcs, közerkölcs, valláserkölcs, polgári erkölcs.

A munkáltató főszabály szerint a munkavállaló napi munkaidejét az egyes munkanapokra egyenlően osztja be. A munkáltató működését azonban gyakran nem tudja időben egyenletesen tervezni, mert a tevékenységére több általa nem, vagy csak korlátozottan befolyásolható körülmény hatással van (a megrendelői igények ingadozása, más szezonális hatások). Emiatt a munkáltató munkaidő felhasználására vonatkozó igénye is ciklikusan ingadozik és a hatékony működés érdekében ehhez

A 2014. március 15. napján hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a munkajogi személyiségvédelem körében is meghatározó változást idézett elő: a jogalkotó a polgári jog és a munkajog kapcsolatát még szorosabbra fűzte. Figyelemmel arra, hogy a sérelemdíj vonatkozásában kialakult bírói gyakorlatról még öt év elteltével sem beszélhetünk, a Kúria ítélkezési gyakorlatából merítve áttekintem, hogy

Az új polgári perrendtartás hatálybalépésével, valamint az azzal összefüggő jogszabály-módosítások eredményeképpen a szakszervezetek perbeli képviseletére vonatkozó szabályozása olyanná vált, mint egy ördögi kör: az általános eljárásjogi szabályok visszautalnak az anyagi jogi szabályokra, amelyekre a speciális eljárásjogi szabályok és egyéb jogszabályok szűkítő rendelkezést állapítanak meg, és ezáltal gyakorlatilag bezárul a „kör”. A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy a jogszabályváltozások után

Közel egy év telt azóta, hogy az általános adatvédelmi rendelet[1] (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR) kötelezően alkalmazandó az Európai Unió tagállamai­ban, így hazánkban is.[2] Általános jellegénél fogva a GDPR a munkáltatói adatkezelés tekintetében is alkalmazandó. Ugyanakkor az általános adatvédelmi rendelet lehetőséget biztosít a tagállamok részére a „finomhangolásra”: a 88. cikk értelmében a tagállamok jogszabályban vagy kollektív szerződésekben pontosabban

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) több módosítása is hatályba lépett 2019. január 1-jén, közöttük a legnagyobb visszhangja a munkaidőt érintő változásoknak volt. Emellett a munkaügyi ellenőrzési és a munkavédelmi törvény, valamint a munkaügyi bíráskodás rendszerét érintő módosításokat is ismertetjük. Változások a munkaidőkeretet és az elszámolási időszakot érintően A beosztott munkaidő módosítása Az éves rendkívüli

A szakszervezetek nevében eljáró személyek titoktartási kötelezettsége a törvény erejénél fogva áll fenn, így a munkáltatónak elvileg nem szükséges külön megállapodást kötnie a szakszervezettel a bizalmas információk, valamint az üzleti titkok kezelésére vonatkozóan. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a felek nem feltétlenül alkalmazzák tudatosan, illetve kellő biztonsággal ezeket a titoktartásra vonatkozó szabályokat. Sőt adott esetben mind a munkáltatónak, mind

Az állam minden társadalmi rendszerben fontos feladatának tekintette az emberekről való gondoskodást. Az állami szerepvállalás jelenleg is elengedhetetlen eleme a társadalombiztosítási rendszerek működésének. A mindenkori költségvetés számára jelentős kihívást jelent ezeknek az ellátásoknak a kifizetése. Egyre többen megérik azt a kort, hogy nyugdíjban részesüljenek, míg a járulékfizetők száma jelentős mértékű csökkenést mutat az elmúlt években, a társadalom elöregedése a nyugdíjbiztosítási

A szakszervezetek tájékoztatási, véleményezési és konzultációs joga első pillantásra talán nem tűnik fajsúlyos jogosítványnak, de egy kiélezett helyzetben egy szimpla szakszervezeti plakát vagy blogbejegyzés is nehézfegyverként szolgálhat. Méltatlanul kevés figyelmet kapnak azok az esetek, amikor a szakszervezetek által folytatott kommunikációs hadjáratban a munkáltatót érintő olyan állítások, illetve információk látnak napvilágot, amelyek valóságtartalma megkérdőjelezhető. Vajon meddig mehet el egy szakszervezet az

A szerződéses kötelességek teljesítésével kapcsolatban, különösképp, ha a szolgáltatás tárgya valamely tevékenység kifejtése, általában lényeges feltétel a teljesítési hely. Jellemzően sem a szolgáltatás nyújtója, sem annak fogadója számára nem közömbös, hogy a szerződés tárgyát képező tevékenységet (szolgáltatást) hol kell végezni, ehhez többnyire mindkét félnek lényeges érdeke fűződik. Nem vitásan igaz ez a munkajogviszony tekintetében is. Igaz különösképp azért, mert a