A 2018. január 1. napjától hatályos a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) jelentősen átformálta a munkaügyi perekre vonatkozó illetékességi szabályokat: a korábbi szabályozás alapján a munkáltató székhelye vagy a munkavégzéssel érintett telephelye szerint kizárólagosan illetékes bíróság helyett a munkaügyi perekben az általánosan illetékes vagy a felperes munkavállaló választása alapján vagylagosan illetékes bíróság jár el. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a Pp. alapján a felek élhetnek-e bírósági kikötéssel a munkaügyi perekben és a szabályozás megvalósítja-e a munkavállaló mint gyengébb fél védelmét? Jelen cikkben a Pp. szabályozási megoldását elemezzük a nemzetközi trendek, a korábbi szabályozás és a kialakuló bírói gyakorlat tükrében.
- Bevezetés
- Nemzetközi trendek
2.1. Németország
2.2. Ausztria
2.3. Svájc
2.4. Franciaország
2.5. A Brüsszel Ia Rendelet munkaügyi perekre vonatkozó joghatósági szabályai
2.6. Összefoglalás - Út a régi Munka Törvénykönyvétől a Pp.-ig
3.1. Illetékesség a régi Pp. alapján – a kizárólagosság diadala
3.2. Új szelek a Pp. alapján – a kizárólagosság bukása
3.3. A bírói jogértelmezés válasza
3.4. Vissza az alapokhoz - A Pp. szabályozási megoldásának értékelése
4.1. A szabályozás általános jellemvonásai
4.2. Az illetékesség kikötésének megengedhetősége