Munkajog
Főoldal > Értekezések > Közszolgálat: komparatív előnyök – hátrányokkal? (1. rész)

Közszolgálat: komparatív előnyök – hátrányokkal? (1. rész)

Éppen a munkajogi rendszerváltozás évében láttam Patrick Süskind német író Nagybőgő című monodrámáját. Egy esti koncertre történő készülődés során hangzott el egy máig megőrzött mondat a nagybőgőst alakító Darvas Ivántól: sok a gond, de egy állami szimfonikus zenekarban legalább biztos az állása. Egy közszolgálati komparatív előny. Írásom ezekkel, a közszféra egyes foglalkoztatási feltételeiben – így különösen a jogviszony stabilitásban és az ehhez kapcsolódó tervezhető előmenetelben – megjelenő előnyökkel foglalkozik. Bemutatva és némi kritikával kísérve a komparatív előnyök változását, és helyenként a versenyszférával szembeni megkopását.

  1. Bevezető sorok
  2. Néhány hazai előzmény
    2.1. A dualizmustól a II. világháborúig
    2.2. Fél évszázados időugrás – a munkajogi rendszerváltozás
  3. Egységesítési törekvések – tudományos igények
    3.1. Törvénymódosítások
  4. Nem teljesült határozatok
  5. A nemzetközi helyzet
    5.1. Instabillá váló stabilitás – létszámcsökkentések káros „mellékhatásokkal”
    5.2. Csökkenő komparatív előnyök, változó társadalmi értékrend
  6. Komparatív előnyök negyedszázada és ma – az állásstabilitás: a jogviszony-megszüntetés jogcímei és lehetséges indokai
    6.1. Jobban védett-e a munkáltatói megszüntetéssel szemben a közszolgálat a versenyszféra munkajogához képest?
    6.2. 1992 – Instabil, a „menesztéshez” könnyen elvezető közszolgálati vezetői státusz
    6.3. 2017 – Előnyök helyett újabb komparatív hátrányok
    6.4. 2017 – A munkáltatói egyoldalú kinevezésmódosítás: a felmentés előszobája
A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges.
Kérjük,
Még nem előfizetőnk? Fizessen elő folyóiratunkra!