Jelen tanulmány középpontjában az Európai Parlament és a Tanács (EU) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló 2022/2041 irányelvével (2022. október 19.) (a továbbiakban: minimálbér-irányelv, illetve irányelv) kapcsolatos keresettel összefüggő főtanácsnoki indítvány érvelése és annak kritikája áll.
- A minimálbér-irányelv tágabb kontextusa
- A főtanácsnoki indítvány főbb pontjai
- A kereset
- A főtanácsnoki indítvány
- A főtanácsnoki előfeltevés az összeegyeztethetőség kérdésében
- A minimálbér-irányelv 5. cikke
- A minimálbér-irányelv egyéb rendelkezései
- Az Európai Szakszervezeti Szövetség álláspontja
- Összegzés
1. A minimálbér-irányelv tágabb kontextusa
Mindenekelőtt szükséges megvizsgálni a minimálbér-irányelvet, amely a preambulumában egy értelmezései keretet ad. Ezt az értelmezési keretet azért tartom fontosnak, mert az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) többször is megerősítette, hogy a rendelkezések értelmezéséhez az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően figyelembe kell venni azon szabályozás szövegkörnyezetét és céljait, amelynek a vitatott szakasz részét képezi.[1]
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 151. cikke kimondja, hogy az alapvető szociális jogokat, úgymint az Európai Szociális Chartában meghatározott jogokat szem előtt tartva az Unió és a tagállamok célkitűzése többek között a foglalkoztatás előmozdítása, az élet- és munkakörülmények javítása – lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását –, a megfelelő szociális védelem, valamint a szociális partnerek közötti párbeszéd elősegítése. Azaz az életszínvonal emelkedése és a szociális partnerekkel való párbeszéd kéz a kézben jár. Számomra ez az irányelv egyik legfontosabb üzenete. Miközben a főtanácsnok indítványának[2] középpontjában az EUMSZ 153. cikke áll. Az érvelését egy szálon vezette végig: vajon a 153. cikk (5) bekezdésébe, a díjazásra és az egyesülési jogra vonatkozó kizárásba ütközik-e az irányelv? Vitathatatlanul értékes elemzés a főtanácsnoki indítvány, lehetőséget ad a szabad véleményalkotásra minden oldalról. Hogy leegyszerűsíthető-e a kérdés a főtanácsnok előfeltevéseire és oly módon, ahogyan ő tette, ez jelen tanulmány központi kérdése.