Munkajog
Főoldal > Ítélkezési gyakorlat > Munkahelyi vallássemlegesség kontra munkavállalói meggyőződés – valláson alapuló foglalkozási diszkrimináció az EUB két ítéletében¹

Munkahelyi vallássemlegesség kontra munkavállalói meggyőződés – valláson alapuló foglalkozási diszkrimináció az EUB két ítéletében¹

A döntések: Samira Achbita és Centrum voor gelijkheid van kansen en voor racismebestrijding kontra G4S Secure Solutions NV (C-157/15. sz. ügyben 2017. március 14-én hozott ítélet) és Asma Bougnaoui és Association de défense des droits de l’homme (ADDH) kontra Micropole SA (C-188/15. sz. ügyben 2017. március 14-én hozott ítélet, az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) az elmúlt évtizedekben kiemelten foglalkozott a foglalkozási diszkrimináció számos kérdésével, értve ez alatt a leggyakrabban előforduló védett tulajdonságokat, a munkaviszony egyes elemeit vagy alapjogi szempontokat. Ezen ítéletekben az EUB időről időre visszatérően, bár változó határozottsággal, de mindenképpen szilárd elméleti és regulatív alapokra támaszkodva igyekszik érvényre juttatni az egyenlő bánásmód elvét. Ez az elv alapvető emberi jogi eredetű, részben általános, részben munkaviszony-specifikus szabályozóként az uniós szociálpolitika, illetve munkajogi normaanyag homlokterében szerepel. A védett tulajdonságok körében elegendő megemlítenünk a nemi vagy életkori alapú diszkriminációt, a gyakori munkajogi aspektusok közül a díjazást vagy a munkaviszony munkáltató általi megszüntetését, az alapjogi szempontok között pedig annak a jogi kötőerőnek a kérdését, amelyet az EUB – együttműködve a tagállami bíróságokkal – megpróbál érvényesíteni akár az alapszerződések, akár az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) alapján.

Nem véletlenül nem soroltuk fel fentebb a vallási, világnézeti meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetést, ugyanis az ilyen típusú esetek száma szignifikánsan kisebb a fentebb említetteknél. Ennek egyik oldalról az az oka álláspontunk szerint, hogy az expressis verbis irányelvi szintű munkajogi szabályozás 2000-ben született meg a Tanács 2000. november 27-i a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelve (a továbbiakban: 2000/78/EK irányelv) képében, így néhány évnek el kellett telnie addig, amíg ezen irányelvet értelmező esetjogot találhattunk. Másik oldalról a vallási alapú megkülönböztetés – legalábbis a joggyakorlati tapasztalatok alapján – sajátos módon marginális jelenségnek hat, legalábbis összehasonlítva a nemi vagy életkori alapú diszkriminációval. Nehéz ugyanakkor megalapozott állítást tenni a vonatkozásban, hogy ezen esetek kisebb száma esetlegesen nagyobb fokú látenciának vagy a munkáltatók és munkavállalók kapcsolatrendszerét jellemző sajátosságoknak köszönhető-e, de éppen a jelen elemzés tárgyát képező két, egymással koherens interpretációs egységet alkotó ítélet – amelyek ráadásul egy napon születtek meg –, mutatja azt, hogy ez a létező társadalmi és munkajogi probléma több figyelmet érdemel. A következőkben az EUB két, 2017-es ítéletét elemezzük abból a szempontból, hogy az azokban foglalt közvetlen és közvetett diszkriminációs tényállások milyen specialitásokat hordoznak a munkavállalók invokált védett tulajdonságára, azaz vallására tekintettel, illetőleg az irányelv 2. cikk (2) bekezdés b) pont i. alpontja szerinti munkáltatói mentesülés esete is kellő hangsúlyt fog kapni.

  1. A döntések alapjául szolgáló tényállások
    1.1. A C-157/15. sz. ítélet tényállása
    1.2. A C-188/15. sz. ítélet tényállása
  2. A tagállami bíróságok döntései és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
    2.1. A belga bíróságok döntései
    2.2. A francia bíróságok döntései
  3. Az EUB ítéletei
    3.1. C-157/15. sz. ítélet
    3.2. C-188/15. sz. ítélet
  4. Az EUB ítéleteinek jelentősége
  5. Következtetések a magyar jogra nézve
A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük . Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!