A munkajog kétségkívül a magánjog része: szükségszerűen azonban tartalmaz olyan elemeket is, amelyek alapvetően idegenek a magánjog rendszerétől. A különbségek viszont épp azt a célt szolgálják, hogy a munkaviszonyban is érvényesülhessenek a szerződési jog klasszikus alapelvei és jogintézményei, mint a magánautonómia vagy a mellérendeltség elve. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a polgári jogi szabályok korlátlanul érvényesülnek a munkajogban. Adódik a kérdés: melyek azok a szabályok, amelyek a munkajogban és a polgári jogban egyaránt alkalmazandók, melyek az eltérő rendelkezések és az esetleges eltérések indokai.
A két jogág kapcsolatának rendezése a munkajogi szabályozás kezdetei óta visszatérő kérdéskör, amelynek új lendületet adott a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) párhuzamosan zajló kodifikációja. E tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a munkajog és a polgári jog kapcsolódási pontjairól, feltárva legfontosabb a dogmatikai és jogalkalmazási problémákat.
- A munkajog és a polgári jog kapcsolata az Mt. hatálybalépéséig
1.1. A munkajog és a polgári jog viszonyának kezdetei
1.2. A munkajog és a polgári jog viszonya az 1992. évi Mt. hatálya alatt
1.2.1. A polgári jog elveinek alkalmazása a munkaviszonyra
1.2.2. Az 1959. évi Ptk. kötelmi jogi rendelkezéseinek alkalmazása a munkajogban
1.2.3. A korábbi gyakorlatra értékelése, figyelemmel a Ptk. és az Mt. kodifikációjára - A munkajog és a polgári jog sajátos viszonya az Mt. hatálybalépése óta
2.1. A polgári jogi szabályok alkalmazása a munkajogban az1959. évi Ptk. hatálya alatt
2.2. Az Mt. és a Ptk. viszonya, figyelemmel a felmerülő jogalkalmazási problémákra
2.2.1. Az Mt. által kifejezetten felhívott szabályok alkalmazása
2.2.2. Az Mt. Ptk.-val azonos tartalmú (átvett) szabályainak alkalmazása
2.2.3. Az Mt. által kifejezetten fel nem hívott (mellőzött) Ptk.-szabályok alkalmazása - Zárókövetkeztetések