Kártyás Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának (a továbbiakban: PPKE JÁK) egyetemi tanára Halmos Szilviával, a Fővárosi Törvényszék munkaügyi bírójával közösen elindított egy országos kiterjedésű jogszociológiai kutatást annak megvizsgálásának céljából, hogy melyek a munkajogi szabályozásnak azok a jogterületei, szellemesen általuk megfogalmazva „szent tehenei”, amelyek a keynes-i szociális piacgazdasági modellről a Friedrich Hayek és a Milton Friedman által képviselt globalizált neoliberális gazdaságpolitikára történt áttérést követően feleslegessé és korszerűtlenné váltak, és ezért indokolt lenne kiiktatni azokat a magyar munkajogi szabályozás rendszeréből. Evégett Kártyás Gábor és Halmos Szilvia 2024 őszén „online” kérdőíven kérdezték meg a szakmát általuk tíz „szent tehén gyanúsnak tartott” szabályról, hogy mennyiben tartják indokoltnak azok hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását. Miután a vizsgálat lezajlott, még 2024-ben, december 10-én a PPKE JÁK-on megtartott szakmai fórumon megtárgyalásra kerültek a beérkezett javaslatok, valamint a kutatás két szervezőjének a beérkezett adatokból leszűrt állásfoglalása. Ennek publikálása jelent meg a Munkajog folyóirat 2025. évi 2. számában egyfelől Kártyás Gábortól, A munkajog Szent Tehenei címen, másfelől Halmos Szilviától A munkajog szent tehene-e az MK 95. állásfoglalás, különös tekintettel az okszerűség kritériumára? kérdésfeltevéssel kapcsolatosan.[1]
Minthogy magam is aktív résztvevője voltam a vitafórumnak,[2] a két tanulmánnyal összefüggésben a következő sorrendben kívánom felvetésemet előadni. Először Kártyás Gábor tanulmányának 2. alcímét, vagyis hogy „a munkajog maga is egy szent tehén” kérdésfelvetést vetném górcső alá, majd másodikként ebből kiindulva vetnék bonckés alá olyan individuális munkajogi intézményeket, amelyeket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), valamint annak további, különösen 2018. évi és 2023. január 1-jével hatályba lépett módosításai változtattak meg. Ennek keretben harmadikként külön kiemelve kívánok foglalkozni a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 95. számú állásfoglalásával (a továbbiakban: MK 95.), valamint a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő jelenlegi szabályozással, majd pedig negyedikként Halmos Szilviától elköszönve ismét visszatérnék Kártyás Gábor tanulmányának 3. alcíméhez, vagyis ahhoz a kérdéshez, hogy „szent tehén”-e a kollektív munkajog, és azon belül különösen az üzemi tanács intézménye? Végezetül néhány szóban tárgyalni kívánom a „szent tehenek” bőgését, vagyis a kollektív érdekvitákat és a munkaharcot.
- „Szent tehén”-e a munkajog maga és jelenlegi szabályozásának az egésze?
- A munkajogi „szent tehenek” szociális és munkavállalóbarát „tejének” az elapadása
- Hol és vannak-e egyáltalán „szent tehenek” a munkaviszony munkáltató általi megszüntetésénél?
- Negatív „szent tehenek” jelenléte és pozitív „szent tehenek” hiánya a munkajogi „szent tehenek” legelőjén