Solymosi-Szekeres Bernadett fenti címen megjelent könyve egyedülálló a magyar munkajogi szakirodalomban.^[1] Olyan intim témát érint, amelyről nem illik beszélni és rákérdezni, hogy mikor és milyen időszakonként kerül erre sor a megszólítottnál, és milyen érzéseket vált ki belőle, mennyire terheli meg, mennyire hat ki a kedélyállapotára, és mennyiben zavarja őt, ha közösségben van. Az ilyen kérdéseket igyekeznek elkerülni a munkáltatók, főleg, ha férfiak. Elintézik azzal, hogy ez magánügy, és senkinek semmi köze hozzá, hogy e tekintetben érdeklődjön az érintettnél. Ugyanakkor a reproduktív korú nők, sőt általában minden nő a közfelfogásban stigmaként hordozza, hogy a női nem jellemzőjeként a megtermékenyítésre alkalmas életszakaszában menstruál.^[2] Maga a szerző utal arra, hogy a földkerekség emberi népességének mintegy negyede minden hónapban visszatérően menstruál.^[3] Ennek az egynegyednek több mint a fele dolgozik és részese a közösségi munka világának. Két okból sem mindegy, hogy a menstruáló nő munkavégzésének ebben az időszakában milyen állapotban van. Egy hazai kutatást közöl a szerző, aminek során kilencszáz egészséges, menstruáló nőt vizsgáltak meg, akik közül 20 százalék jelezte, hogy menstruáció alatt „jelentős”, 47 százalék „közepesen erős” fájdalmat érez, 24,4 százalék pedig nem érez fájdalmat. A megkérdezettek 38 százaléka azt válaszolta, hogy erőteljesen kihat a munkavégzésükre, 45 százaléka azt közölte, hogy kissé befolyásolja a menstruáció a mindennapi tevékenységét, 20 százalékuk pedig akként nyilatkozott, hogy nincs rá hatással a menstruáció.^[4] Ugyanakkor súlyos fájdalom, ami a periódusban az életminőségre is kihat, és észrevehetően befolyásolja a munkaképességet, a menstruáló nők 12-14 százalékánál jelentkezik.^[5]

A könyv első fejezetében közölt ezek a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a menstruáció – mint a munka világát, a termelékenységet és a munkaerőpiacot befolyásoló jelenség – nagy arányban jelen van, ami miatt ergonómiai szempontból foglalkozni kell a kérdéssel.^[6] Ugyanakkor viszont problémát jelent a kihatásoknál jelentkező változatosság, ami miatt nem lehet sematikusan kezelni a kérdést. Ezt a szerző jól látja, és ennek a követelménynek eleget téve a menstruációs kedélyállapotot, a mindennapi tevékenységgel járó munkát és életvitelt befolyásoló kihatásait jogszociológiai alapon mélyrehatóan tárgyalja.