Munkajog
Főoldal > Értekezések > A szövetkezeti tagi munkaviszony jogi kockázatai, különös tekintettel az alapvető munkavállalói jogokra[1]

A szövetkezeti tagi munkaviszony jogi kockázatai, különös tekintettel az alapvető munkavállalói jogokra[1]

Jelen[1] tanulmány a szövetkezetekről szóló törvény alapján kialakított sajátos foglalkoztatási formák néhány alapvető dilemmájáról és azok lehetséges új megközelítéséről szól. Az említett jogszabály több módon is lehetővé teszi a tagi munkavégzést, e jogi konstrukciókban pedig közös elem a munka törvénykönyvéhez viszonyított eltérő, alacsonyabb szintű munkavállalói jogvédelem. Ezen aggályok annak ellenére élő jogi problémák, hogy nemzetközi és uniós munkajogi szabályok egyaránt garantálják az ilyen formában dolgozók magas szintű jogvédelmét. Elemezzük e munkavégzési formák fogalmi sajátosságait és azon nehézségeket, amelyek a jogvédelem körül merülnek fel, kitérve a nemzetközi és uniós elvárásokra. Az elemzés a releváns jogszabályokból indul ki, de egyaránt tekintettel van a munkaügyi joggyakorlatra és a dogmatikai megközelítésre is. Analízisünk és következtetéseink körében kitérünk a szövetkezeti tagi munkavégzés és a munkaerő-kölcsönzés strukturális analógiájára is.

  1. Bevezető gondolatok
  2. A szövetkezet keretében végzett munkavégzés jogi környezete
  3. A szövetkezet keretében végzett munka és a munkaerő-kölcsönzés viszonya
  4. Jogvédelmi aggályok a szövetkezeti tagi munkavégzés körül
    4.1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 193. számú ajánlásának minimumgaranciái
    4.2 Az Európai Unió Alapjogi Kartájában foglalt néhány munkavállalói alapjog érvényesülése a szövetkezeti tagi munkavégzés során
    4.3. Az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése az Sztv. szerinti foglalkoztatás során
  5. Konklúzió
A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges.
Kérjük,
Még nem előfizetőnk? Fizessen elő folyóiratunkra!