Cikkemben a whistleblowing a kérdéskörével foglalkozom, és arra a kérdésre keresem a választ, hogy Magyarországon milyen gyakorlati lehetőség van arra, hogy egy visszaélést bejelentő személy anonim módon tegyen bejelentést úgy, hogy annak eredményeként a szabálytalanságok feltárása és megszüntetése megvalósuljon. Ez a kérdés jelentősen befolyásolja a visszaélés-bejelentő rendszer – mint a visszaélések feltárására alkalmazható egyik igen gazdaságos módszer – a hatékonyságát.

1. Bevezetés
2. Whistleblowing, avagy az „árulkodás joga”
3. A whistleblowing általános kérdései
4. A whistleblowing irányelv
   4.1. Az irányelv célja
   4.2. Az irányelv hatálya
   4.3. Az eljárás különböző modelljei az irányelvben
   4.2.1. Belső „Speak up!” eljárás
   4.2.2. Külső eljárás
   4.2.3. Nyilvánosságra hozatal
5. Anonimitás
6. A hazai visszaélés-bejelentési rendszer sajátosságai
   6.1. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
   6.2. A releváns hazai bírói gyakorlat
7. A hazai szabályozás lehetőségei a 2019/1937 irányelv fényében
8. Összefoglalás