Munkajog
Főoldal > Jogélet > Az emberi méltóságot megillető megélhetési és társadalmi státuszbiztonság alapvető közjog- és munkajogelméleti kérdései Petrovics Zoltánnak a munkajogviszony munkáltató általi megszüntetésével szembeni védelemről szóló műve tükrében

Az emberi méltóságot megillető megélhetési és társadalmi státuszbiztonság alapvető közjog- és munkajogelméleti kérdései Petrovics Zoltánnak a munkajogviszony munkáltató általi megszüntetésével szembeni védelemről szóló műve tükrében

Az alábbi tanulmány Petrovics Zoltán A biztonság árnyékában. A munkajogviszony munkáltató általi megszüntetésével szembeni védelem alapkérdései és magyarországi története című monográfiája[1] tükrében elemzi a munkavállalók státuszbiztonságának alapvető elméleti kérdéseit.

  1. Adalékok a mű elméleti felvezetéséhez, valamint alapkoncepciójának kibontása és értékelése
  2. A mű tartalmi mondanivalójának rendszerbeli felépítése
  3. A monográfiában általam leglényegesebbnek tartott tartalmi kérdések
  4. Záró gondolatok

1. Adalékok a mű elméleti felvezetéséhez, valamint alapkoncepciójának kibontása és értékelése

Hogy mennyire fontosak azok az értékek, amelyek az egyes embereknek a társadalmi közegben elfoglalt egzisztenciális helyét és megélhetési körülményeit e közegre kivetítve meghatározzák, az az egyén saját és szűkebb családi és munkavégzési környezetére kivetítődő, materiális létfenntartási, valamint eszmei kulturális társadalmi tevékenységének a minőségétől függ. Az ember olyan egyedi és egyben közösségi élőlény, akinek az egyéni és egyúttal az emberi társadalom fennmaradásával összefüggő alapvető jelentőségű utódnemzésből eredő szűkebb családi körhöz tartozó, magukat még eltartani nem tudó felnövekvő utódok életfenntartásáról és felneveléséről, és önmaga materiális, valamint az emberi nemhez méltó eszmei-egzisztenciális létezéséről gondoskodnia kell. Az, hogy ez milyen minőségben történik, részben az egyes egyénektől, részben pedig a szűkebb és tágabb, intézményileg megszerveződött társadalmi közösségtől függ. Erre a lehetőséget a felnövekvő és a felnőtt korban egyaránt a vérségi alapon szerveződött szűkebb, valamint a lokálisan és globálisan intézményileg megszerveződött társadalmi közeg hivatott biztosítani. Ez megköveteli az egzisztenciálisan éretté vált egyéntől azt, hogy önmagáról és eltartásra szoruló hozzátartozóiról a gazdasági életben szabadfoglalkozású vállalkozási vagy szervezeti keretek közötti munkatevékenység folytatásával gondoskodjon, mert ennek jellegétől függően alakul ki a gazdasági, a munkaszervezeti, valamint a lakó-, és kulturális társadalmi közegben elfoglalt helye. Ettől és ennek minőségétől függ mindenkinek a szűkebb és tágabb társadalomban elfoglalt egzisztenciális helye. Ha szabad foglalkozási, vállalkozói tevékenységből, vagy munkaszervezeti keretek között folyó kötöttebb vagy kötetlenebb tevékenységéből eredő jövedelemforrása megszűnik vagy elapad, mert vállalkozása vagy munkahelye csődbe jut, vagy mert munkáltatója felmondja az állását, vagy mert az a közösségi munkaszervezet, ahol munkáját tagsági jogviszony keretében végezte, tagsági jogviszonyát megszünteti, a szerző kimutatja, hogy az ilyen helyzetek „hólabdaszerűen” guruló egzisztenciális lecsúszáshoz és személyi-családi tragédiákhoz vezethetnek el. Ezért rendkívül fontos, mind az egyéni lelki egyensúly, mind a társadalmi munkabéke szempontjából, hogy „a biztonság árnyékában” éljünk. Tudatosan adta a szerző műve fő címéül ezt. Erről ugyanis az államnak kell gondoskodnia.

A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük . Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!