Munkajog
Főoldal > Jogmagyarázat

A szerződéses munkahely meghatározása – a „home office” és a távmunka

A szerződéses kötelességek teljesítésével kapcsolatban, különösképp, ha a szolgáltatás tárgya valamely tevékenység kifejtése, általában lényeges feltétel a teljesítési hely. Jellemzően sem a szolgáltatás nyújtója, sem annak fogadója számára nem közömbös, hogy a szerződés tárgyát képező tevékenységet (szolgáltatást) hol kell végezni, ehhez többnyire mindkét félnek lényeges érdeke fűződik. Nem vitásan igaz ez a munkajogviszony tekintetében is. Igaz különösképp azért, mert a

Nincsen számodra hely – az átszervezéstől a felmondásig

Ügyvédként – a bíróságok tárgyalótermeit is járva – gyakorta tapasztalom: bár a munkáltató működésével összefüggésben az átszervezés és létszámleépítés a leggyakoribb felmondási ok, mindennek több kérdését ma is bizonytalanságok és hiedelmek övezik. Azért, hogy a saját ügyeinkben lehetőleg ne hibázzunk, fontos, amit csak lehet, másokéból megtanuljuk, ezért írásom egyfajta tárgyalótermi kalauz is. A magyarázathoz a korábbi és a hatályos munkajogi szabályozás

A munkaügyi perek elbírálására vonatkozó speciális perrendi szabályok

A polgári perjogi törvényekben rögzített szabályok évente kétszáz-, háromszázezer polgári peres eljárás, illetve évi több mint egymillió nemperes eljárás elbírálásának törvényi kereteit biztosították és fogják biztosítani a jövőben is, ezért nem túlzás azt állítani, hogy az aktuálisan hatályos polgári perrendtartás a jogrendszer vezető jogforrása. A jogtudósok, a gyakorló jogászok és a kormányzat képviselőinek egyező véleménye szerint a 2017. december 31-ig hatályos a polgári perrendtartásról

Az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos munkaügyi ítélkezési gyakorlat

Az egyenlő bánásmód követelménye a munkajog egyik legfontosabb alapelve. Diszkrimináció nem csak a foglalkoztatási viszonyok területén merülhet fel, annak veszélye azonban a munkaviszonyban – annak sajátos struktúráját figyelembe véve – jelentősen megnő. 2016–2017-ben a Kúrián felállított egyik joggyakorlat-elemző csoport azt vizsgálta, miként jártak el a bíróságok azokban az ügyekben, melyekben a munkavállalók azt panaszolták, hogy a munkáltató megszegte az egyenlő

A joggal való visszaélés tilalmának ítélkezési gyakorlata

A Kúria 2016-ban felállított egyik joggyakorlat-elemző csoportja a 2011. január 1-jét követően indult és 2015. december 31-éig jogerősen befejezett peres ügyek alapján vizsgálta a joggal való visszaélés, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlás fogalmát, az ezekhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatot, valamint érvényesülésüket a jognyilatkozat pótlása iránti perekben. Megkísérelte feltárni, hogy a munkajogviszony alanyai milyen esetben, milyen jogkövetkezményeket igényelve, milyen sikerrel hivatkoztak ezen elvekre, továbbá a többes hivatkozások (például diszkrimináció

A versenytilalmi megállapodás ellenértékének adójogi és társadalombiztosítási megítélése

Jelen cikk a versenytilalmi megállapodások ellenértékét nemcsak munkajogi, hanem adójogi és társadalombiztosítási kontextusból is vizsgálja, felhíva a figyelmet a lehetséges jogalkalmazási problémákra, továbbá az eltérő, sokszor jogbizonytalanságot okozó jogértelmezésekre. Számos jogintézménynél – így a versenytilalmi megállapodások esetében is – figyelemmel kell lenni a jog komplexitására, ennek megfelelően több jogág együttes értelmezésére és alkalmazására van szükség. A versenytilalmi megállapodás megkötésekor mérlegelés tárgyát képezheti, hogy rendszeresen vagy egy