Jelen tanulmányban a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozom. A kérdéskör tárgyalása hosszabb terjedelmet kíván meg, mint amit egy tanulmány önmagában megenged, így ez a dolgozat a jogintézmény általános ismertetését, a hazai szabályozás előzményeit – beleértve az Alkotmánybíróság jogalakító munkáját –, valamint a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló, 2008. november 19-i európai parlamenti és tanácsi 2008/104/EK irányelv (a továbbiakban: 2008/104/EK irányelv) rendelkezéseinek elemzését tartalmazza. Mindezek mellett célom, hogy további tanulmányokban dolgozzam fel a jogintézményt érintő kérdéseket, és ezáltal más országok szabályozásának tükrében segítsem az olvasót véleményt formálni a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó hazai rendelkezésekről. Vizsgálódásom fókusza: vajon képesek-e a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 1., 66. és 220. §-ának rendelkezései együttes olvasatban maradéktalanul érvényesülni?

Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása 2025. április 15-ével alkotmányos joggá tette a készpénzzel történő fizetést. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 158. § (1) bekezdésének hatályos szövege ugyanakkor a bérfizetésre – főszabályként – a fizetési számlára történő utalást írja elő. Alaptörvény-ellenes-e 2025. április 15-étől az Mt. 158. § (1) bekezdése? Hogyan értelmezhető az új alapjogi rendelkezésben szereplőfizetés szó? Kiterjed-e a munkavállaló készpénzzel történő fizetéshez való joga a munkabér készpénzben történő kifizetésére? Megilleti-e a készpénzzel történő fizetéshez való jog a munkáltatót?

Írásunkban röviden összefoglaljuk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) érintő, 2025. január 1-jétől hatályba lépett módosításokat, amelyek – többek között – érintik az apasági szabadság igénybevételét, a munkavégzés alóli mentesülési jogcímek körét, továbbá kitérünk az egyszerűsített foglalkoztatást érintő változásokra is.

2020 novemberében az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak tekintetében az eddigi közalkalmazotti státuszt egy – sok elemében – markánsabb, bizonyos alapvetéseket több esetben újradefiniáló jogszabály váltotta fel. A munkaviszony teljesítése kapcsán a munka- és pihenőidő, valamint az ezzel koherens díjazással összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései az irányadóak az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényben (a továbbiakban: Eszjtv.) foglalt eltérésekkel. Ez összességében megtartotta az ellátásban dolgozók jogviszonyára vonatkozó szabályozás fragmentált jellegét, sőt a releváns jogforrási hierarchia egy új szinttel, az országos kórházi főigazgató által kiadott utasítással egészült ki.

A 2020 novemberében kihirdetett új ágazati szolgálati törvény markáns változásokat hozott magával a magyar egészségügyben alkalmazottak foglalkoztatását illetően. A jogviszonyváltás egy világjárvány időszakában történt, ezért alkalmazhatóságának nem volt „próbaideje”, néhány szegmense finomításra szorul.

Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a vendégmunkásokra vonatkozó legfontosabb normákat, egyes gyakorlati kérdéseket, továbbá az idegenrendészeti szabályok mögötti munkajogi normákat. A vendégmunkások magyarországi munkavégzésével kapcsolatosan 2023-ban egy rövid törvény került elfogadásra, amely egyrészről meghatározta a vendégmunkás fogalmát, másrészről azokat a feltételeket, amelyek fennállása mellett a vendégmunkás Magyarországon munkát végezhet. A 2023-ban kihirdetett törvény azonban nem került alkalmazásra.

A foglalkoztatás során keletkező dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályok módosultak és ennek nyomán érdemes áttekinteni a társadalombiztosítási, adóügyi és munkaügyi iratokra vonatkozó előírásokat, és ezek jelentőségét. Bevezetés A módosítás rövid bemutatása Megjegyzések a módosítással összefüggésben A „munkaügyi dokumentáció” köre 4.1. A munkajogi dokumentumok köre 4.1.1. A munkaszerződés 4.1.2. A tájékoztatás 4.1.3. A jelenlét igazolása (munkaidő beosztása és nyilvántartása, szabadság) 4.1.4. A keresőképtelenség igazolása, egyéb orvosi igazolás 4.1.5.

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) módosított munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 2023 januárjától a munkaviszony szinte valamennyi elemére kiterjedően tartalmazott módosítást. A módosításokat jelentős részben két európai uniós irányelv implementációja indokolta, amelyek célja az átlátható és kiszámítható munkafeltételek kialakítása,[1] valamint a munka és a magánélet közötti

A következőkben a foglalkoztatást érintő, legfontosabb jogszabályi változásokat foglalom össze. Minimálbér, garantált bérminimum Foglalkoztatási igazolás Munkaköri alkalmassági vizsgálat Gyermek után járó pótszabadság kiadása Szülői szabadság kiadása Munkaügyi iratok megőrzése 1. Minimálbér, garantált bérminimum A koronavírus-járvány okozta kivételes, 2021-es évet kivéve a Kormány – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. §-ában adott felhatalmazás alapján – rendre január

2020-ban szétvált egymástól a köznevelés és a szakképzés; a szakképző intézményben dolgozó közismereti tanárok és oktatók munkaviszonyba kerültek. A köznevelés területén pedig 2024. január 1-jétől új jogviszonytípus, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony bevezetésére kerül sor. A hivatalos álláspont[1] szerint a pedagógusok megbecsülését már az is kifejezi, hogy önálló törvény alapján, önálló új jogviszonyban kerül sor a foglalkoztatásukra. A valóságos kép természetesen