Munkajog
Főoldal > Jogmagyarázat

Egy év üzenete – A 2023-ban életbe lépett Munkatörvénykönyv-módosítás gyakorlati tapasztalatai

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) módosított munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 2023 januárjától a munkaviszony szinte valamennyi elemére kiterjedően tartalmazott módosítást. A módosításokat jelentős részben két európai uniós irányelv implementációja indokolta, amelyek célja az átlátható és kiszámítható munkafeltételek kialakítása,[1] valamint a munka és a magánélet közötti

Foglalkoztatást érintő jogszabályi változások

A következőkben a foglalkoztatást érintő, legfontosabb jogszabályi változásokat foglalom össze. Minimálbér, garantált bérminimum Foglalkoztatási igazolás Munkaköri alkalmassági vizsgálat Gyermek után járó pótszabadság kiadása Szülői szabadság kiadása Munkaügyi iratok megőrzése 1. Minimálbér, garantált bérminimum A koronavírus-járvány okozta kivételes, 2021-es évet kivéve a Kormány – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. §-ában adott felhatalmazás alapján – rendre január

Az új pedagógus-életpálya

2020-ban szétvált egymástól a köznevelés és a szakképzés; a szakképző intézményben dolgozó közismereti tanárok és oktatók munkaviszonyba kerültek. A köznevelés területén pedig 2024. január 1-jétől új jogviszonytípus, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony bevezetésére kerül sor. A hivatalos álláspont[1] szerint a pedagógusok megbecsülését már az is kifejezi, hogy önálló törvény alapján, önálló új jogviszonyban kerül sor a foglalkoztatásukra. A valóságos kép természetesen

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény főbb rendelkezései

Cikkemben azt mutatom be, hogy a panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasz tv.) miként rendelkezik a panasz és közérdekű bejelentések vizsgálatáról és a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszeréről. A Panasz tv. középpontjában a bejelentő védelme áll; célja, hogy a bejelentőnek ne kelljen tartania a diszkriminációtól, a joggal való visszaéléstől,

A csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj igénybevételével kapcsolatos megújult szabályok

A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj két olyan egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely jelentős összeggel támogatja a kisgyermeket nevelő családokat. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk azokkal az alapvető szabályokkal, amelyek érinthetik az ellátásra való jogosultságot és az ellátás összegét. 2023 folyamán több olyan jogszabályi változás is történt, amely a két ellátást érintette. A cikk – ezek fényében is –

A prémium mint diszkrecionális alapbéren felüli juttatás munkajogi szabályozása

A munkavállalók ösztönzésének közkedvelt eszközei a bónusz, prémium, jutalom vagy más hasonló elnevezésű és jellegű juttatások. Ezek a bérformák nemcsak az elnevezésüket, hanem a megjelenési formájukat, azaz a szabályozási módjukat tekintve is meglehetősen tarka képet festenek:

A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási- és adóigazgatási kötelezettségek

Cikkünkben a munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási és adóigazgatási kötelezettségeket tárgyaljuk. Ennek keretében bemutatásra kerülnek a munkaviszony létrejöttéhez, fennállásához és megszűnéséhez kapcsolódó foglalkoztatói kötelezettségek. Továbbá kitérünk az említett kötelezettségek teljesítésének elmaradásához vagy nem szabályszerű teljesítéséhez kapcsolódó szankciókra. A foglalkoztató társadalombiztosítási teendői a munkaviszony létesítésével összefüggésben 1.1. A biztosított bejelentése az adóhatóság felé 1.2. A foglalkoztató nyilvántartási kötelezettsége 1.3. A TB-kiskönyv 1.4. Adóelőleg-nyilatkozat A munkaviszony fennállása során

Adatkezelési vonatkozások a Munka törvénykönyve módosítása kapcsán

Ismeretes, hogy 2023. január 1. napjától számos tekintetben módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.): bevezetésre került a szülői szabadság,[1] a gondozói munkaidő-kedvezmény,[2] a munkavállalók jogosultak rugalmasabb munkafeltételeket igényelni,[3] illetve bizonyos esetekben a munkáltató akkor is köteles indokolni a munkaviszony megszüntetését, ha az a jogszabály alapján nem lenne kötelező.[4] Talán kevésbé közismert azonban, hogy az Mt.

A védőoltás felvételére kötelezés a függő munka jogviszonyaiban¹

A 2020. évben megjelent koronavírus (COVID–19) következtében számos olyan munkajogot érintő változás következett be, ami sok esetben alapjaiban megváltoztathatta a felek között – akár már a járványhelyzet előtt – létrejött munkavégzésre irányuló jogviszony tartalmát. Korántsem túlzás kijelenteni, hogy a járvány hatásai, következményei között kiemelkedő szerepet tölt be e kérdés. Jelen tanulmány célja azoknak a munka világát alapvetően érintő jogszabályoknak, intézkedéseknek

„Rongálási felelősség”? Nyitott kérdések a megőrzési felelősség körében

A megőrzési felelősség a munkavállaló kártérítési felelősségének speciális alakzata, amely minden olyan munkakörben felmerülhet, amelyben a munkavállaló valamely tárgyat elszámolási vagy visszaszolgáltatási kötelezettséggel vesz át. A megőrzési felelősség körébe eshetnek a munkaeszközök, a laptop, a telefon vagy a vállalati gépjármű is, amelyeket a munkavállaló – bizonyos feltételek mellett – átvesz a munkáltatótól. Ez a felelősségi alakzat fokozott szigort támaszt a