Munkajog
Főoldal > Jogmagyarázat

A munkáltató üzleti titka kontra a szakszervezet tájékoztatáshoz fűződő joga

A szakszervezetek nevében eljáró személyek titoktartási kötelezettsége a törvény erejénél fogva áll fenn, így a munkáltatónak elvileg nem szükséges külön megállapodást kötnie a szakszervezettel a bizalmas információk, valamint az üzleti titkok kezelésére vonatkozóan. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a felek nem feltétlenül alkalmazzák tudatosan, illetve kellő biztonsággal ezeket a titoktartásra vonatkozó szabályokat. Sőt adott esetben mind a munkáltatónak, mind

Értelmezési kérdések az özvegyi nyugdíjak terén

Az állam minden társadalmi rendszerben fontos feladatának tekintette az emberekről való gondoskodást. Az állami szerepvállalás jelenleg is elengedhetetlen eleme a társadalombiztosítási rendszerek működésének. A mindenkori költségvetés számára jelentős kihívást jelent ezeknek az ellátásoknak a kifizetése. Egyre többen megérik azt a kort, hogy nyugdíjban részesüljenek, míg a járulékfizetők száma jelentős mértékű csökkenést mutat az elmúlt években, a társadalom elöregedése a nyugdíjbiztosítási

A munkáltató jóhírnévhez fűződő személyiségi jogának szakszervezet általi megsértése

A szakszervezetek tájékoztatási, véleményezési és konzultációs joga első pillantásra talán nem tűnik fajsúlyos jogosítványnak, de egy kiélezett helyzetben egy szimpla szakszervezeti plakát vagy blogbejegyzés is nehézfegyverként szolgálhat. Méltatlanul kevés figyelmet kapnak azok az esetek, amikor a szakszervezetek által folytatott kommunikációs hadjáratban a munkáltatót érintő olyan állítások, illetve információk látnak napvilágot, amelyek valóságtartalma megkérdőjelezhető. Vajon meddig mehet el egy szakszervezet az általa folytatott

A szerződéses munkahely meghatározása – a „home office” és a távmunka

A szerződéses kötelességek teljesítésével kapcsolatban, különösképp, ha a szolgáltatás tárgya valamely tevékenység kifejtése, általában lényeges feltétel a teljesítési hely. Jellemzően sem a szolgáltatás nyújtója, sem annak fogadója számára nem közömbös, hogy a szerződés tárgyát képező tevékenységet (szolgáltatást) hol kell végezni, ehhez többnyire mindkét félnek lényeges érdeke fűződik. Nem vitásan igaz ez a munkajogviszony tekintetében is. Igaz különösképp azért, mert a

Nincsen számodra hely – az átszervezéstől a felmondásig

Ügyvédként – a bíróságok tárgyalótermeit is járva – gyakorta tapasztalom: bár a munkáltató működésével összefüggésben az átszervezés és létszámleépítés a leggyakoribb felmondási ok, mindennek több kérdését ma is bizonytalanságok és hiedelmek övezik. Azért, hogy a saját ügyeinkben lehetőleg ne hibázzunk, fontos, amit csak lehet, másokéból megtanuljuk, ezért írásom egyfajta tárgyalótermi kalauz is. A magyarázathoz a korábbi és a hatályos munkajogi szabályozás

A munkaügyi perek elbírálására vonatkozó speciális perrendi szabályok

A polgári perjogi törvényekben rögzített szabályok évente kétszáz-, háromszázezer polgári peres eljárás, illetve évi több mint egymillió nemperes eljárás elbírálásának törvényi kereteit biztosították és fogják biztosítani a jövőben is, ezért nem túlzás azt állítani, hogy az aktuálisan hatályos polgári perrendtartás a jogrendszer vezető jogforrása. A jogtudósok, a gyakorló jogászok és a kormányzat képviselőinek egyező véleménye szerint a 2017. december 31-ig hatályos a polgári perrendtartásról

Az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos munkaügyi ítélkezési gyakorlat

Az egyenlő bánásmód követelménye a munkajog egyik legfontosabb alapelve. Diszkrimináció nem csak a foglalkoztatási viszonyok területén merülhet fel, annak veszélye azonban a munkaviszonyban – annak sajátos struktúráját figyelembe véve – jelentősen megnő. 2016–2017-ben a Kúrián felállított egyik joggyakorlat-elemző csoport azt vizsgálta, miként jártak el a bíróságok azokban az ügyekben, melyekben a munkavállalók azt panaszolták, hogy a munkáltató megszegte az egyenlő

A joggal való visszaélés tilalmának ítélkezési gyakorlata

A Kúria 2016-ban felállított egyik joggyakorlat-elemző csoportja a 2011. január 1-jét követően indult és 2015. december 31-éig jogerősen befejezett peres ügyek alapján vizsgálta a joggal való visszaélés, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlás fogalmát, az ezekhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatot, valamint érvényesülésüket a jognyilatkozat pótlása iránti perekben. Megkísérelte feltárni, hogy a munkajogviszony alanyai milyen esetben, milyen jogkövetkezményeket igényelve, milyen sikerrel hivatkoztak ezen elvekre, továbbá a többes hivatkozások (például diszkrimináció

A versenytilalmi megállapodás ellenértékének adójogi és társadalombiztosítási megítélése

Jelen cikk a versenytilalmi megállapodások ellenértékét nemcsak munkajogi, hanem adójogi és társadalombiztosítási kontextusból is vizsgálja, felhíva a figyelmet a lehetséges jogalkalmazási problémákra, továbbá az eltérő, sokszor jogbizonytalanságot okozó jogértelmezésekre. Számos jogintézménynél – így a versenytilalmi megállapodások esetében is – figyelemmel kell lenni a jog komplexitására, ennek megfelelően több jogág együttes értelmezésére és alkalmazására van szükség. A versenytilalmi megállapodás megkötésekor mérlegelés tárgyát képezheti, hogy rendszeresen vagy egy