A tanulmány célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió (a továbbiakban: EU) tagállamainak kétoldalú szociális biztonsági egyezményeiben a kiküldetésre alkalmazott szabályozási megoldásait és kihívásait. Az EU...
Értekezések
A kiküldetésre vonatkozó szabályok egységesítésének kérdései a kétoldalú szociális biztonsági egyezményekben különös tekintettel a magyar gyakorlatra
A pedagógussztrájkok az ILO gyakorlatának tükrében
A sztrájk a munkavállalók közös gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására szolgáló, időleges munkabeszüntetés, amelynek célja, hogy a munkavállalók kikényszeríthessék valamilyen követelésük teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék...
Tisztességes munkáért méltányos bérezés kontra versenyképesség – az európai minimálbér-irányelv jelentősége és várható hatásai
Egy hosszabb konzultációs és jogalkotási folyamat végén, 2022. szeptember 14-én az Európai Parlament elfogadta az Európai Unióban irányadó megfelelő minimálbérekről szóló irányelvi szabályozást, amely várhatóan...
A négynapos munkahét dilemmái munkajogi nézőpontból – avagy a piaci működés gazdaságossága összefér-e a munkajogi garanciarendszerrel?¹
A tanulmány keretében arra teszek kísérletet, hogy a munkajogi nézőpontokra figyelemmel bemutassam a „négynapos” munkahét kialakítása mögötti okokat, folyamatokat. A munkaerőpiacon megjelenő foglalkoztatási tendenciák számos...
A munka világa
A munkáltató tájékoztatási kötelezettségének változó szabályozása
2023. január 1-jétől a munkáltatóknak rövidebb határidők mellett sokkal szélesebb körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a munkavállalóknak az alapvető munkafeltételekről, köszönhetően az Országgyűlés által 2022. december...
Kísérlet a munka és magánélet egyensúlyának megteremtésére az újfajta szabadságok tükrében
Az Országgyűlés 2022. december 7-én elfogadta a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és néhány más foglalkoztatási tárgyú jogszabály módosítását,[1] amelyek...
Munkatörvénykönyv-módosítás: új igényérvényesítési lehetőségek
Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv5.) egyebek mellett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a...
A Szovjetunióban nincs szex – avagy gondolatok a „kiszámíthatatlan munkarend” irányelvi szabályainak átvételéről
1986 júniusában egy közös szovjet–amerikai televíziós műsorban Ljudmilla Nyikolajevna Ivanova, a Leningrád szálló recepciósa és a Szovjet Antifasiszta Nők Bizottságának tagja kijelentette, hogy „a Szovjetunióban...
Tanulmányi szerződésen innen és túl
A jövőbiztos munkahelyek záloga a tudatos, folyamatos fejlesztés. Ennek egyik klasszikus eszköze a tanulmányi szerződés kötése azokkal a munkavállalókkal, akikkel a munkáltató hosszabb távon tervez...
NeverEnding Story? – Avagy meddig tart a munkáltató kártérítési felelőssége jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén?
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapjaiban változtatta meg a munkaviszony munkáltató által történő jogellenes megszüntetésének jogkövetkezmény-rendszerét. Amíg a korábbi...
A platformmunka elhelyezése a versengő jogviszonyok rendszerében
A platformmunka fogalma az elmúlt évben egyre ismertebbé vált a hazai munkajogászok előtt. Ez egyrészt köszönhető a koronavírus után is fennmaradt töretlen térnyerésének, másrészt annak,...
A kényszer-önfoglalkoztatás helyzete a KATA változásai kapcsán
2022 őszétől új szabályozást nyert a kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA). Ez az új szabályozás csökkentette a hatálya alá tartozók körét, amely különösen nehéz helyzetbe...
Ítélkezési gyakorlat
A pihenéshez való jog mint az igényérvényesítés alapja – a szabadság és a pihenőidő pénzbeli megváltása
A döntés: LB kontra TO (C-120/21. sz. ügyben 2022. szeptember 22-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) munkaidőt és...
A Kúria joggyakorlatából
1. A foglalkoztatási kötelezettséget ellehetetlenítő elháríthatatlan külső ok fennállása a munkaviszony esetén mindaddig nem értelmezhető, ameddig van olyan munkaköri feladat, amelynek az ellátására a munkavállalónak...
A Kúria joggyakorlatából
Ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, mentesül az ellenőrzési körébe eső munkabalesetért fennálló felelősség alól [a munka törvénykönyvről...
Az észszerű alkalmazkodás és az aránytalan teher – A Bíróság értelmezése a C-485/20. sz. ügy kapcsán
A döntés: XXXX kontra HR Rail SA (C-485/20. sz. ügyben 2022. február 10-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB)...
Jogmagyarázat
Adatkezelési vonatkozások a Munka törvénykönyve módosítása kapcsán
Ismeretes, hogy 2023. január 1. napjától számos tekintetben módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.): bevezetésre került a szülői szabadság,[1]...
A védőoltás felvételére kötelezés a függő munka jogviszonyaiban¹
A 2020. évben megjelent koronavírus (COVID–19) következtében számos olyan munkajogot érintő változás következett be, ami sok esetben alapjaiban megváltoztathatta a felek között – akár már...
Jogélet
Kiss György a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
2023. február 9-én tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását Kiss György„A munkajog lehetőségei és határai” címmel. Minden akadémiai székfoglaló előadás különleges, ünnepi alkalom, jelen esetben talán...
Egy hiánypótló mű – Recenzió Rácz Ildikó A digitalizáció hatása a munkajog egyes alapintézményeire¹ című monográfiájáról
A munkavégzés „hagyományos” módjai időről időre megújulnak. Ennek a szinte robbanásszerű megújulásnak lehetünk tanúi a 21. században is, amely egyszerre indokolja a munkajogi szabályok megerősítését...
Gyászhír
2022. augusztus 30-án, életének nyolcvanhatodik évében elhunyt Prof. Dr. Harmathy Attila akadémikus, az Alkotmánybíróság volt tagja, a Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa és korábbi dékánja,...
Dr. Berke Gyula a Pro Iure Laboris díj 2022. évi díjazottja
A Pro Iure Laboris Díjat olyan személyek kaphatják, akik kiemelkedő érdemeket szereztek a magyar munkajog művelésében, elméleti és gyakorlati tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a magyar munkajog...
Recenzió: Szabó Imre Szilárd: A szakszervezet jogállása a magyar munkajogban¹
A folyóirat 2020. évi 3. számában közölt tudósítást a szerző PhD-értekezésének műhelyvitájáról, majd a 2021. évi 2. számában a doktori védéséről. Az értekezés – átdolgozott...
Beszámoló a Hétköznapi munkajog – 10 éve lépett hatályba az Mt. című konferenciáról
2022. június 30-án a Munkajog folyóirat és a Magyar Munkajogi Társaság immáron harmadik alkalommal szervezte meg éves konferenciáját, amelynek nem titkolt célja a munkajoggal foglalkozó...