A munkajog kétségkívül a magánjog része: szükségszerűen azonban tartalmaz olyan elemeket is, amelyek alapvetően idegenek a magánjog rendszerétől. A különbségek viszont épp azt a célt...
Értekezések
Munkajog a polgári jogban – polgári jog a munkajogban – Gondolatok a munkajog és a polgári jog kapcsolódási pontjairól¹
A foglalkoztatási kötelezettség elméleti keretei és bírói gyakorlata – bizonytalan, avagy bővülő jelentéstartalom?
Jelen tanulmány a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége különböző aspektusainak bemutatására, tartalmát jelentő egyes kötelezettségek – a szerző fő kutatási témája, az élethosszig tartó tanulás munkajogi vonatkozásai...
Az elévülés hatása a foglalkozási megbetegedésekkel összefüggő kártérítési perekben Európában és a tengerentúlon*
Az igényérvényesítésre nyitva álló határidő, az elévülés szabályozása szorosan kötődik a bizonyíthatóság kérdéséhez és nehézségeihez, továbbá a szakértői bizonyítás többféle koncepcióihoz különösen azért, mert a...
Pro és kontra a munkajog „szent teheneihez”
Kártyás Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának (a továbbiakban: PPKE JÁK) egyetemi tanára Halmos Szilviával, a Fővárosi Törvényszék munkaügyi bírójával közösen...
A munka világa
A munkajog további „Szent Tehenei”
A szerző a Halmos Szilvia és Kártyás Gábor által indított kutatáshoz szakemberként csatlakozva mélyült el abban a kérdésben, hogy vannak-e „Szent Tehenei” a magyar munkajognak....
Megfeleltetek – A férfiak és nők egyenlő díjazásának megerősítésről szóló irányelv követelményeinek átültetése a magyar szabályozásba (3. rész)
Ugyan szűk másfél év telt el írásom második részének[1] megírása óta, de a hazai jogharmonizáció tekintetében – ahogyan a sláger és a film címe egyaránt...
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve...
„Tizenhat tonnát raksz, és mennyi a bér” – A teljesítménybérezés anomáliái az elméletben és a gyakorlatban
A teljesítménybérezés jogintézménye évtizedek óta jelen van a hazai jogrendben, bizonyos megjelenési formáinak, speciális típusainak szabályozására azonban az elterjedt alkalmazásuk ellenére sem kerített sort a...
A szakmai gyakorlatok európai uniós szabályozásának aktuális kérdései
A szakmai gyakorlatok eddig korlátozott figyelmet kaptak az Európai Unió szabályozásában. Ez többek között abban mutatkozik meg, hogy jogi kötőerővel bíró jogalkotási aktus[1] még nem...
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve...
Főldiekkel játszó Égi tűnemény? – Gondolatok az „Employer of Record” szerepéről és jogi minősítéséről
A gazdasági folyamatoknak köszönhetően jelenkorunkra egyre inkább jellemzővé válik a „munkajog hatálya alóli menekülésnek” nevezett jelenség, melynek egyik formája „egy másik munkáltató munkaerejének felhasználása munkaviszony...
Hatósági ellenőrzés kontra audit – Avagy a munkaügyi szabályok hatékony végrehajtása
Tanulmányom témája a munkaügyi ellenőrzés,[1] amelynek a két fő típusát vizsgálom. Ennek mentén bemutatom, majd összevetem a klasszikus hatósági munkaügyi jogérvényesítést az önállóbb audit jellegű...
Ítélkezési gyakorlat
Az Európai Unió Bíróságának döntése után: új lendület az uniós minimálbér-irányelv számára
A „szociális Európa” ideájának támogatói nagy megkönnyebbülést érezhetnek tavaly év vége óta, ugyanis az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) 2025. november 11-én meghozta az...
Feltétel vagy időhatározás? – A Kúria polgári ügyben hozott határozatainak munkaügyi tanulságai
A közelmúltban a Kúria a feltétel és az időhatározás elhatárolása kapcsán két – egyébként azonos tényállású – ügyben is kifejtette álláspontját.[1] Noha egyik döntés sem...
A Kúria joggyakorlatából
1. A kártérítési igény elévülése és a munkavállaló kárenyhítési kötelessége A felperes fejős munkakörben állt munkaviszonyban az alperessel. A felperes 2016. március 23-án üzemi balesetet szenvedett,...
Ugyanolyan és mégis más? – Avagy az uniós és hazai munkaidő-fogalom értékelésének különbözőségei az Európai Unió Bírósága és a Kúria joggyakorlatában a tízéves Tyco-ítélet tükrében
Idén már tíz éve, hogy az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) közzétette a C-266/14. számú ítéletét, az úgynevezett Tyco-ügyben,[1] amely az úti idő uniós...
Jogmagyarázat
A munkaviszony „békés”, avagy közös megegyezéssel történő megszüntetése, joggyakorlatának elemzése és alkalmazásának gyakorlati anomáliái (1. rész)
Mindenki számára ismert, hogy a munkaviszony a kiszámíthatóságra, a hosszú távú kölcsönös együttműködésre épül, mivel a munkaviszony alanyainak az egzisztenciális körülményeit határozza meg. Előbbiek azonban...
A napi és heti pihenőidőre vonatkozó új szabályozás a vasúti ágazatban
Cikkünk a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vasúti tv.) napi és heti pihenőidőre vonatkozó új szabályait mutatja be. A munka törvénykönyvéről szóló...
Jogélet
Recenzió Solymosi-Szekeres Bernadett Menstruáció és munkajog a reprodukciós egészség és a nemek közötti egyenlőség viszonylatában című könyvéről
Solymosi-Szekeres Bernadett fenti címen megjelent könyve egyedülálló a magyar munkajogi szakirodalomban.[1] Olyan intim témát érint, amelyről nem illik beszélni és rákérdezni, hogy mikor és milyen...
Beszámoló „A hatékony foglalkoztatás jogi alapjai” című konferenciáról
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet (ELTE TK JTI), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a HUN–REN–PTE–NKE Összehasonlító és Európai Foglalkozáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport 2025....
Prof. Dr. Kun Attila kinevezése az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének Szakértői Bizottságába (ILO CEACR)
Prof. Dr. Kun Attila, folyóiratunk szerkesztőbizottságának tagja kinevezést kapott az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Nemzetközi Munkaügyi Szerveztének [International Labour Organization (ILO)] az Egyezmények és Ajánlások...
Beszámoló az I. Munkajogi és szociális jogi doktorandusz konferencia és versenyről
A konferencia 2025. november 18-án, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE ÁJK) Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének és a Magyar Jogász Egylet...
Beszámoló Tóth Kinga doktori értekezésének védéséről
Tóth Kinga, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK) szerzett jogi diplomát 2017-ben, majd szakirányú továbbképzéseket végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi...
Hugo Sinzheimer Moot Court Competition 2025
2025. június 18. és 20. között Pozsonyban került megrendezésre – immáron tizedik, jubileumi alkalommal – aHugoSinzheimer Moot Court Competition (HSMCC) elnevezésű nemzetközi munkajogi jogesetmegoldó és...
















