Jelen tanulmány két olyan, viszonylag friss európai uniós irányelvet vizsgál, amelyek implementációs határideje 2026. június 19., és amelyek érdemi újdonságokat tartalmaznak az uniós jogban és...
Értekezések
Az egyenlő bánásmód megerősítése – az Európai Unió egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervekről szóló új irányelveinek elemzése
Mesterséges intelligencia a munkaviszonyban – technológiai megoldások és jogi kihívások (1. rész)
A mesterséges intelligencia alkalmazása a munkaviszonyban mára a munkáltatói döntéshozatal és a munkaszervezés meghatározó elemévé vált, amely új típusú jogi kihívásokat vet fel a foglalkoztatás...
Egységben az erő? – A kollektív szerződésben rejlő lehetőségek kérdései a változó jogszabályi és munkaerőpiaci működésben
A munkajogi szerződési szabadság kérdése mind a munkaerőpiaci szereplők, mind a jogalkotás aspektusából állandóan napirenden van. A rugalmasságon és a biztonságon, valamint az erőkiegyenlítésen túl...
A munkával és a szolgálattal összefüggő jogviszonyok rendszere és jogági hovatartozásuk kérdése
A tanulmány a más részére történő munkavégzésre irányuló jogviszonyok jogági hovatartozását vizsgálja történeti aspektusból és komparatív szemléletben. A munkaszerződés és a kollektív (tarifa-, illetve összmunka-)...
A munka világa
Mesterséges munkaidő és munkabér? – A mesterséges intelligencia munkaidő és munkabér szabályozására gyakorolt hatása az Európai Unióban és Magyarországon
A kutatás a mesterséges intelligencia (MI) és az algoritmikus menedzsment térnyerése által indukált munkajogi paradigmaváltást vizsgálja. A tanulmány dogmatikai és szabályozástani vetületben elemzi a tradicionális...
Shadow AI a munkahelyen – a munkajogi megfelelés kérdései az MI-rendelet kontextusában
Amikor 2026-ban mesterséges intelligencia (MI) használatával találkozunk munkahelyi környezetben, nem feltétlenül kérdőjelezzük meg annak legitimitását. A mesterségesintelligencia-eszközök valóságosan behálózták a mindennapjainkat, alig találunk olyan területet,...
Menopauza és a munkajog: változik a változó kor és a munkaviszony kapcsolata?
Ahogy a népesség elöregszik és a nők munkaerőpiaci részvétele Európa-szerte folyamatosan növekszik, a menopauza egyre fontosabb kérdéssé válik a munkahelyeken. Annak ellenére, hogy jelentős hatással...
Látható bérek, látható jogok – avagy a bérek átláthatóságáról szóló 2023/970/EU irányelv szerepe az egyenlő (értékű) munkáért egyenlő bér elvének érvényre juttatásában
Az egyenlő bánásmód követelménye a jogrendszer egészére kiterjedő, alapvető emberi jog, mely a munkajogviszony keretében kifejezetten nagy jelentőséggel bír a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetéből adódóan. A...
Alapvetőjogi hatásvizsgálat a Mesterséges Intelligencia Rendelet 27. cikke alapján
A mesterséges intelligencia térnyerése a munkaviszonyban mára nyilvánvaló. A szabályozási környezetben azonban nem könnyű kiigazodni. A mesterségesintelligencia-rendszerek telepítőire és alkalmazóira számos kötelezettséget telepít az MI...
Online identitásunk határai: a socialmedia-jelenlét munkajogi szemmel
A közösségi média napjainkra a mindennapi élet egyik párhuzamos színterévé nőtte ki magát, virtuális jelenlétünk láthatóan és érezhetően kihat a társadalom egy igen jelentős hányadának...
Amikor túl sok a fűszer – Gondolatok a munkahelyi stressz jogi szabályozásáról
Az „élet sava-borsa” – ahogyan Selye János professzor a stresszt nevezte – olyan jelenség, amely mind a magánéletünk, mind a munkahelyi mindennapjaink immanens része. Van,...
Így kölcsönzünk mi – A munkaerő-kölcsönzés jogintézményének kérdései (3. rész)
A tanulmányban befejezem a munkaerő-kölcsönzés vizsgálatát, azzal, hogy a jogintézmény általános ismertetése, valamint a nemzetközi szabályozás[1] és más államok jogalkotási és jogharmonizációs törekvéseinek bemutatását[2] követően...
Ítélkezési gyakorlat
Munkahelyi kommunikáció a munkavállaló együttműködési kötelezettsége tükrében
Hol húzódik a határ a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága és a munkahelyen elvárt együttműködési kötelezettség között? Egy indulatos megjegyzés, egy sértő e-mail vagy egy, a kollégákat...
A Kúria joggyakorlatából
1. Az „egyéb helyzet” és az egyenlő bánásmód követelménye A felperes munkaszerződése alapján pályázati tanácsadó munkakörben állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában, majd határozatlan idejű munkaviszonyának...
A Kúria joggyakorlatából
A kollektív szerződéses rendelkezés érvénytelensége 1. Az irányadó tényállás szerint a felek határozott idejű kollektív szerződést kötöttek. A kollektív szerződés rögzítette, hogy a szabadságot az esedékességének...
Az Európai Unió Bíróságának döntése után: új lendület az uniós minimálbér-irányelv számára
A „szociális Európa” ideájának támogatói nagy megkönnyebbülést érezhetnek tavaly év vége óta, ugyanis az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) 2025. november 11-én meghozta az...
Jogmagyarázat
A munkajogi elállás jogintézménye, különös tekintettel a munkaszerződéstől való elállási jog gyakorlására
Az elállás a magánjogban széles körben ismert, egyoldalú és címzett jognyilatkozat, amely ex tunc hatállyal szünteti meg a felek között fennálló szerződést. Ismerve a munkaviszony...
A munkaviszony „békés”, avagy közös megegyezéssel történő megszüntetése joggyakorlatának elemzése és alkalmazásának gyakorlati anomáliái (2. rész)
A közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésének egy meglehetősen közkedvelt módja, mivel mindkét fél számára pozitívumokkal járhat. A gyakorlatban azonban olykor visszásan kerül alkalmazásra, amely hosszú...
Jogélet
Egységben az ellentmondás, avagy a jogviszonyok „kényszerházassága”? – Recenzió Tercsák Tamás „Az ügyvezetői szerződés megszüntetése” című munkájáról
A társasági jog és a munkajog művelőinek egészen biztosan nem ismeretlen Tercsák Tamás neve, aki ügyvédi tevékenysége mellett hosszú évek óta foglalkozik a vezető tisztségviselők...
Prof. Dr. Kiss György a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetésében részesült
Örömmel adjuk hírül, hogy Prof. Dr. Kiss György, a Munkajog folyóirat Tanácsadó Testületének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi...
Helyettes államtitkári kinevezések
Örömmel adjuk hírül, hogy dr. Nádasné dr. Rab Henriett Enikő 2026. augusztus 10-i, dr. Szabó Imre Szilárd 2026. július 30-i hatállyal a Szociális és Családügyi Minisztériumban foglalkoztatáspolitikai területen...
„Call for papers”, avagy cikkpályázat
A hatályos Munka Törvénykönyvének felülvizsgálata és kodifikációs javaslatai A Munkajog című folyóirat tematikus különszámot tervez a hatályos Munka Törvénykönyve esetleges felülvizsgálatának és a magyar munkajog kodifikációs...
Prof. Dr. Reinhard Richardi 1937–2026
2026. április 5-én elhunyt Reinhard Richardi, az Universität Regensburg professzor emeritusza. Abban a kiváltságos helyzetben voltam, hogy 1989 májusától mintegy másfél éven keresztül ösztöndíjasként az...
Az Európai Jogakadémia 2026. évi európai munkajogi konferenciája
Az európai munkajog szokásos éves konferenciájára 2026. március 19–20-án került sor Trier-ben, az Európai Jogakadémia rendezésében. Ugyancsak szokásosnak mondható, hogy a konferencia az európai munkajog...
















