A munkajogi szerződési szabadság kérdése mind a munkaerőpiaci szereplők, mind a jogalkotás aspektusából állandóan napirenden van. A rugalmasságon és a biztonságon, valamint az erőkiegyenlítésen túl...
Értekezések
Egységben az erő? – A kollektív szerződésben rejlő lehetőségek kérdései a változó jogszabályi és munkaerőpiaci működésben
A munkával és a szolgálattal összefüggő jogviszonyok rendszere és jogági hovatartozásuk kérdése
A tanulmány a más részére történő munkavégzésre irányuló jogviszonyok jogági hovatartozását vizsgálja történeti aspektusból és komparatív szemléletben. A munkaszerződés és a kollektív (tarifa-, illetve összmunka-)...
Munkajog a polgári jogban – polgári jog a munkajogban – Gondolatok a munkajog és a polgári jog kapcsolódási pontjairól¹
A munkajog kétségkívül a magánjog része: szükségszerűen azonban tartalmaz olyan elemeket is, amelyek alapvetően idegenek a magánjog rendszerétől. A különbségek viszont épp azt a célt...
A foglalkoztatási kötelezettség elméleti keretei és bírói gyakorlata – bizonytalan, avagy bővülő jelentéstartalom?
Jelen tanulmány a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége különböző aspektusainak bemutatására, tartalmát jelentő egyes kötelezettségek – a szerző fő kutatási témája, az élethosszig tartó tanulás munkajogi vonatkozásai...
A munka világa
Látható bérek, látható jogok – avagy a bérek átláthatóságáról szóló 2023/970/EU irányelv szerepe az egyenlő (értékű) munkáért egyenlő bér elvének érvényre juttatásában
Az egyenlő bánásmód követelménye a jogrendszer egészére kiterjedő, alapvető emberi jog, mely a munkajogviszony keretében kifejezetten nagy jelentőséggel bír a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetéből adódóan. A...
Alapvetőjogi hatásvizsgálat a Mesterséges Intelligencia Rendelet 27. cikke alapján
A mesterséges intelligencia térnyerése a munkaviszonyban mára nyilvánvaló. A szabályozási környezetben azonban nem könnyű kiigazodni. A mesterségesintelligencia-rendszerek telepítőire és alkalmazóira számos kötelezettséget telepít az MI...
Online identitásunk határai: a socialmedia-jelenlét munkajogi szemmel
A közösségi média napjainkra a mindennapi élet egyik párhuzamos színterévé nőtte ki magát, virtuális jelenlétünk láthatóan és érezhetően kihat a társadalom egy igen jelentős hányadának...
Amikor túl sok a fűszer – Gondolatok a munkahelyi stressz jogi szabályozásáról
Az „élet sava-borsa” – ahogyan Selye János professzor a stresszt nevezte – olyan jelenség, amely mind a magánéletünk, mind a munkahelyi mindennapjaink immanens része. Van,...
Így kölcsönzünk mi – A munkaerő-kölcsönzés jogintézményének kérdései (3. rész)
A tanulmányban befejezem a munkaerő-kölcsönzés vizsgálatát, azzal, hogy a jogintézmény általános ismertetése, valamint a nemzetközi szabályozás[1] és más államok jogalkotási és jogharmonizációs törekvéseinek bemutatását[2] követően...
A munkajog további „Szent Tehenei”
A szerző a Halmos Szilvia és Kártyás Gábor által indított kutatáshoz szakemberként csatlakozva mélyült el abban a kérdésben, hogy vannak-e „Szent Tehenei” a magyar munkajognak....
Megfeleltetek – A férfiak és nők egyenlő díjazásának megerősítésről szóló irányelv követelményeinek átültetése a magyar szabályozásba (3. rész)
Ugyan szűk másfél év telt el írásom második részének[1] megírása óta, de a hazai jogharmonizáció tekintetében – ahogyan a sláger és a film címe egyaránt...
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve...
Ítélkezési gyakorlat
A Kúria joggyakorlatából
A kollektív szerződéses rendelkezés érvénytelensége 1. Az irányadó tényállás szerint a felek határozott idejű kollektív szerződést kötöttek. A kollektív szerződés rögzítette, hogy a szabadságot az esedékességének...
Az Európai Unió Bíróságának döntése után: új lendület az uniós minimálbér-irányelv számára
A „szociális Európa” ideájának támogatói nagy megkönnyebbülést érezhetnek tavaly év vége óta, ugyanis az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) 2025. november 11-én meghozta az...
Feltétel vagy időhatározás? – A Kúria polgári ügyben hozott határozatainak munkaügyi tanulságai
A közelmúltban a Kúria a feltétel és az időhatározás elhatárolása kapcsán két – egyébként azonos tényállású – ügyben is kifejtette álláspontját.[1] Noha egyik döntés sem...
A Kúria joggyakorlatából
1. A kártérítési igény elévülése és a munkavállaló kárenyhítési kötelessége A felperes fejős munkakörben állt munkaviszonyban az alperessel. A felperes 2016. március 23-án üzemi balesetet szenvedett,...
Jogmagyarázat
A munkaviszony „békés”, avagy közös megegyezéssel történő megszüntetése joggyakorlatának elemzése és alkalmazásának gyakorlati anomáliái (2. rész)
A közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésének egy meglehetősen közkedvelt módja, mivel mindkét fél számára pozitívumokkal járhat. A gyakorlatban azonban olykor visszásan kerül alkalmazásra, amely hosszú...
A munkaviszony „békés”, avagy közös megegyezéssel történő megszüntetése, joggyakorlatának elemzése és alkalmazásának gyakorlati anomáliái (1. rész)
Mindenki számára ismert, hogy a munkaviszony a kiszámíthatóságra, a hosszú távú kölcsönös együttműködésre épül, mivel a munkaviszony alanyainak az egzisztenciális körülményeit határozza meg. Előbbiek azonban...
Jogélet
Az Európai Jogakadémia 2026. évi európai munkajogi konferenciája
Az európai munkajog szokásos éves konferenciájára 2026. március 19–20-án került sor Trier-ben, az Európai Jogakadémia rendezésében. Ugyancsak szokásosnak mondható, hogy a konferencia az európai munkajog...
Beszámoló a XXI. Országos Munkajogi Jogesetmegoldó és Perbeszédversenyről és az I. Országos Közszolgálati jogi Jogesetmegoldó Versenyről
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (NKE) Emberi Erőforrás Tanszéke szervezésében 2026. április 24. napján került megrendezésre a XXI. Országos Munkajogi Jogesetmegoldó...
Dr. Kozma Anna az Eötvös-díj kitüntetettje
A Budapest Ügyvédi Kamara elnöksége 2026-ban a munkajogi szakma és közélet ismert alakját, Kozma Annát Eötvös Károly-díjjal tüntette ki. A kamara elnöksége a díjazottakat azok...
Recenzió Solymosi-Szekeres Bernadett Menstruáció és munkajog a reprodukciós egészség és a nemek közötti egyenlőség viszonylatában című könyvéről
Solymosi-Szekeres Bernadett fenti címen megjelent könyve egyedülálló a magyar munkajogi szakirodalomban.[1] Olyan intim témát érint, amelyről nem illik beszélni és rákérdezni, hogy mikor és milyen...
Beszámoló „A hatékony foglalkoztatás jogi alapjai” című konferenciáról
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet (ELTE TK JTI), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a HUN–REN–PTE–NKE Összehasonlító és Európai Foglalkozáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport 2025....
Prof. Dr. Kun Attila kinevezése az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének Szakértői Bizottságába (ILO CEACR)
Prof. Dr. Kun Attila, folyóiratunk szerkesztőbizottságának tagja kinevezést kapott az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Nemzetközi Munkaügyi Szerveztének [International Labour Organization (ILO)] az Egyezmények és Ajánlások...















