A szerződést kötő fél célja a kontraktusban kapott ígéret (szerződésszerű) teljesítése. Ezen elvárás jelentőségét az adja, hogy a társadalmi méretű munkamegosztás következtében és piacgazdasági körülmények...
Értekezések
A kedvezőbb eltérés elvének jogalkalmazási kérdései a szakképzési munkaviszony fényében
2020/3. lapszám, 13-18. o
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény fontos változást hoz a szakképzési munkaviszonyok tekintetében, ugyanis a kollektív szerződések hatályát e jogviszonyokra is kiterjeszti, azonban csak...
In memoriam munkaügyi bíróság (szubjektív emlékezés)¹
2020/2. lapszám, 1-4. o.
Ez a cikk nyilvános, azaz nem csak előfizetőink olvashatják.
A munkaügyi bíróságok negyvenhét év és három hónapon át működtek részben vagy egészben önálló bíróságként. Történetük akár egy tipikus szervezeti „sztoriként” is leírható, amelyben a...
A munkarend sajátos formáiról
2020/2. lapszám, 5-9. o.
A munkajogviszony jellegzetessége, hogy a felek kötelességeiket nem általában, hanem időben meghatározott feltételek szerint kell teljesítsék. A teljesítés feltételeit, azaz azt, hogy a munkavállaló mikor...
A munka világa
Az Mt. 66. § (8) bekezdésének c) pontja a koronavírus tükrében
2020/3. lapszám, 19-23. o.
Ez a cikk nyilvános, azaz nem csak előfizetőink olvashatják.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (8) bekezdés c) pontjának nincs még kiforrott, egységesnek mondható bírói gyakorlata. A...
A magyar biztosítottak részvétele az európai uniós szintű betegmozgásokban – nem tervezett egészségügyi szolgáltatások igénybevétele
2020/3. lapszám, 24-31. o.
Az Európai Unió alapértékeként meghatározott személyek szabad mozgása jogot biztosít az uniós polgároknak, hogy részt vegyenek az európai uniós szintű betegmozgásokban a biztosításuk helye szerinti...
Félve boncolás – A közalkalmazotti törvény fokozatos hatályvesztéséről
2020/3. lapszám, 32-39. o.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) életben van, eltérő módon visszatérő beavatkozások folytán azonban hatálya egyre zsugorodik. Miután még hatályos,...
Kizárt dolog? – Avagy az illetékességi kikötés megengedhetőségéről a munkaügyi perekben, némi nemzetközi kitekintéssel
2020/3. lapszám, 40-47. o.
A 2018. január 1. napjától hatályos a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) jelentősen átformálta a munkaügyi perekre vonatkozó illetékességi szabályokat:...
A munkavállaló vétkes kötelezettségszegésének jogkövetkezményei a figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig
2020/3. lapszám, 48-52. o.
Tény, hogy egy bő fél évszázada a magyar munkajogban tudományosan feldolgozatlan egy meghatározó jogintézmény, a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése miatti hátrányos jogkövetkezmények, a fegyelmi felelősség témája....
Munkaidő-kontrolling – csak szemléletváltás után!
2020/3. lapszám, 53-61. o.
Az automatizáció és robotizáció, valamint az egyre inkább szolgáltatószektor-túlsúlyú társadalomszervezés miatt egyre kevesebb az olyan munkakör, melyben jól használhatók maradnak a munkaidőt mint szabott időtartamot...
Ítélkezési gyakorlat
Az általános munkarend vége? – Gondolatok a napi és a heti pihenőidőről a 12/2020. (VI. 22.) AB határozat alapján
2020/3. lapszám, 62-66. o.
Az Alkotmánybíróság 12/2020. (VI. 22.) AB határozatában kimondta, hogy a Kúriának az az értelmezése, amely szerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben...
Közös megegyezés írásba foglalás nélkül is érvényesen létrejöhet
2020/3. lapszám, 67-68. o.
Az alábbiakban bemutatott ügyben a megismételt másodfokú eljárásban a bíróság – az alperesi munkáltató érvelésével ellentétesen – megállapította, hogy a felek között létrejött a munkaviszony...
A Kúria joggyakorlatából
2020/3. lapszám, 69-70. o.
1. A kárenyhítési kötelesség és a kártérítés felső határa Az alperes azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességére...
Részmunkaidős, szülő, nő: a több védett tulajdonságot is érintő közvetett diszkrimináció lehetősége a felmondásnál
2020/2. lapszám, 33-39. o.
A döntés: RE kontra Praxair MRC SAS (C-486/18. sz. ügyben 2019. május 8-án hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága.[1] Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB)...
Jogmagyarázat
Mit jelent(het) az igénybevétel? Avagy értelmezési dilemmák a munkavállalók igénybevételének megítélése során
2020/3. lapszám, 71-75. o.
Immár tizenhárom éve, hogy a munka- és pihenőidő munkajogi szabályozásában első alkalommal megjelent a munkavállalók igénybevételének fogalma, pontosabban a készenléti jellegű munkakörre vonatkozóan a „munkavállaló...
A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás után igényelhető támogatás
2020/2. lapszám, 44-50. o.
Ez a cikk nyilvános, azaz nem csak előfizetőink olvashatják.
A Kormány 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletével[1] módosított 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete (a továbbiakban: Rendelet)[2] értelmében a munkavállaló javára – a munkaadó és a...
Jogélet
„A digitalizáció hatása a munkajog egyes alapintézményeire” – Dr. Rácz Ildikó műhelyvitájának beszámolója
2020/3. lapszám, 76. o.
Ez a cikk nyilvános, azaz nem csak előfizetőink olvashatják.
A koronavírushelyzet számos rendhagyó körülményt szült a tudományos világban is. Ennek egyik esete az online formában megtartott PhD-műhelyviták és nyilvános védések. Ilyen körülmények között került...
„A szakszervezet jogállása a magyar munkajogban” – Dr. Szabó Imre Szilárd műhelyvitájának beszámolója
2020/3. lapszám, 77-78. o.
Ez a cikk nyilvános, azaz nem csak előfizetőink olvashatják.
2020. június 10-én került sor dr. Szabó Imre Szilárd (a Pécsi Tudományegyetem doktorjelöltje és a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója) doktori műhelyvitájára, a koronavírus-helyzetre tekintettel...
Ismertetés Kozma Anna – Lőrincz György – Pál Lajos: A munka törvénykönyvének magyarázata című könyvről (HVG-ORAC, Budapest, 2020)
2020/2. lapszám, 70-72. o.
Ez a cikk nyilvános, azaz nem csak előfizetőink olvashatják.
2020-ban jelent meg a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó gondozásában a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) részletes, teljességre törekvő magyarázata (kommentárja),...
A munkajog forrásairól nemzetközi kontextusban és összehasonlításban² – Ismertetés és recenzió a The Sources of Labour Law (A munkajog forrásai) című kötetről (szerkesztette: Gyulavári Tamás és Emanuele Menegatti, Kluwer Law International BV, The Netherlands, 2020)³
2020/2. lapszám, 73-74. o.
Igencsak bátor és ambiciózus vállalkozásba fogott a Gyulavári Tamás és Emanuele Menegatti szerkesztőpáros, amikor is elhatároztak, hogy a munkajog forrásai tárgykörben készítenek nemzetközi összehasonlító igényű,...
Ferencz Jácint (szerk.): A munkaügyi kapcsolatok joga Magyarországon (Gondolat, Budapest, 2019)
2020/2. lapszám, 75-77. o.
Jelen recenzió célja A munkaügyi kapcsolatok joga Magyarországon című, nemrég megjelent könyv bemutatása, mely a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar...
Ferencz Jácint: Jogalkotás a munkaviszonyok szolgálatában – A munkajogi jogalkotás gazdasági és társadalmi kihívásai (UNIVERSITAS-GYŐR, 2019)
2020/2. lapszám, 78-80. o.
Mi a munkajog célja? Vajon a munkajog feladata továbbra is a munkahelyek biztonságának megteremtése, vagy a 21. század munkajogi szabályai a jövedelem stabilitását és a...