A gazdasági szükségszerűségek okán a munkajogban is megjelentek a kétnyelvű okiratok. Ebben az esetben az okirat tipikusan két hasábból áll, mely ideális esetben azt a...
Értekezések
Nincs új a nap alatt – A kollektív igényérvényesítés múltja, jelene és jövője¹
A tanulmány célja a kollektív munkajog és a kollektív igényérvényesítés fejlődésének és jelentőségének bemutatása, továbbá jövőbeli kihívásainak elemzése. A téma aktualitását és a kutatás motivációját...
A kiküldetésre vonatkozó szabályok egységesítésének kérdései a kétoldalú szociális biztonsági egyezményekben különös tekintettel a magyar gyakorlatra
A tanulmány célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió (a továbbiakban: EU) tagállamainak kétoldalú szociális biztonsági egyezményeiben a kiküldetésre alkalmazott szabályozási megoldásait és kihívásait. Az EU...
A pedagógussztrájkok az ILO gyakorlatának tükrében
A sztrájk a munkavállalók közös gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására szolgáló, időleges munkabeszüntetés, amelynek célja, hogy a munkavállalók kikényszeríthessék valamilyen követelésük teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék...
A munka világa
A napi és heti pihenőidők kiadásának problémája
2020 májusában valamennyi munkajogászt meglepetéssel és némi értetlenséggel töltötte el az Alkotmánybíróság 12/2020. (VI. 22.) számú határozata, amely szerint a napi és heti pihenőidőt egymástól...
Pihenés után is édes a pihenés? – Hozzászólás a napi és heti pihenőidő uniós jogi értelmezéséhez
Napjainkban a munkaidőszabályok a viták kereszttüzében állnak.[1] A foglalkoztatás rugalmassága és hatékonysága érdekében szót emelők gyakran látnak „vörös posztót” munkaidő-szabályozásban, amely az előre meghatározott mértékű...
A C-477/21. számú MÁV-START-ítélet EU-jogi kérdései
A magyar munkajogot megrázta a 2023. március 2-án hozott C-477/21. számú IH- és MÁV-START-ügyben született európai bírósági ítélet. Az ítélet a magyar munkajog alapvető, az...
A napi és heti pihenőidő fogalmi dilemmái az Európai Unió Bíróságának esetjogában – időszerű kérdések a C-477/21. számú ítélet alapján
Munkajogi szempontból nagy jelentőségű, több aspektusból is szakmai diskurzusra sarkalló ítéletet publikált 2023. március 2-án az Európai Unió Bírósága. A magyar érintettségű C-477/21. számú ítéletben[1]...
A vezetők feletti munkáltatóijogkör-gyakorlás
A munkáltatóijogkör-gyakorlás kérdésköre „lerágott csont” lenne vagy tartogat még érdekes kérdéseket? Úgy gondolom, hogy mindenképpen az utóbbi, különösen a vezető állású munkavállalók vonatkozásában, akik a...
A Munka törvénykönyve 2023. január 1-jével hatályba lépett jogharmonizációs módosításának elemzése
Jelen jogszabályelemzésünkben a címben megjelölt munkajogi jogalkotási novella elemzését az alábbi hét pontban végeztük el. A novella előkészítésének a körülményei A munkavállalói minimumjogok kérdései A...
Hogyan oldjunk meg egy munkajogi jogvitát?
Jelen tanulmány célja a munkajogi vitarendezési lehetőségek számbavétele. Mit tehet a munkáltató, illetve a munkavállaló, ha a munkaviszonnyal összefüggésben jogvita merül fel? Jelen tanulmány betekintést...
A munkáltató tájékoztatási kötelezettségének változó szabályozása
2023. január 1-jétől a munkáltatóknak rövidebb határidők mellett sokkal szélesebb körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a munkavállalóknak az alapvető munkafeltételekről, köszönhetően az Országgyűlés által 2022. december...
Ítélkezési gyakorlat
Még elégséges szolgáltatás a gyakorlatban – az elmúlt tizenhárom év „legnagyobb” személyszállítási sztrájkjának tanulságai
Több mint tizenkét évnek kellett eltelnie a sztrájktörvény átfogó módosítása után ahhoz, hogy a szabályozás talán legproblematikusabb, legalábbis a jogirodalomban legélesebben kritizált pontjára (a még...
A pihenéshez való jog mint az igényérvényesítés alapja – a szabadság és a pihenőidő pénzbeli megváltása
A döntés: LB kontra TO (C-120/21. sz. ügyben 2022. szeptember 22-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) munkaidőt és...
A Kúria joggyakorlatából
1. A foglalkoztatási kötelezettséget ellehetetlenítő elháríthatatlan külső ok fennállása a munkaviszony esetén mindaddig nem értelmezhető, ameddig van olyan munkaköri feladat, amelynek az ellátására a munkavállalónak...
A Kúria joggyakorlatából
Ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, mentesül az ellenőrzési körébe eső munkabalesetért fennálló felelősség alól [a munka törvénykönyvről...
Jogmagyarázat
A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási- és adóigazgatási kötelezettségek
Cikkünkben a munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási és adóigazgatási kötelezettségeket tárgyaljuk. Ennek keretében bemutatásra kerülnek a munkaviszony létrejöttéhez, fennállásához és megszűnéséhez kapcsolódó foglalkoztatói kötelezettségek. Továbbá kitérünk az...
Adatkezelési vonatkozások a Munka törvénykönyve módosítása kapcsán
Ismeretes, hogy 2023. január 1. napjától számos tekintetben módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.): bevezetésre került a szülői szabadság,[1]...
Jogélet
A 36. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekció Munkajogi Tagozatainak eredményei
2023. április 3–5. között került megrendezésre a 36. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciója a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi...
XVIII. Országos Munkajogi Jogesetmegoldó és Perbeszédverseny
2023. május 5-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán került megrendezésre a XVIII. Országos Munkajogi Jogesetmegoldó és Perbeszédverseny, a hazai munkajogi képzés egyik...
In memoriam Kenderes György
A száraz tény, hogy Kenderes György 2022. december 22. napján elhunyt. Valójában itt hagyott minket Kenderes Gyuri, a nagylelkű ember, kiváló kolléga és remek jogász....
Kiss György a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
2023. február 9-én tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását Kiss György„A munkajog lehetőségei és határai” címmel. Minden akadémiai székfoglaló előadás különleges, ünnepi alkalom, jelen esetben talán...
Egy hiánypótló mű – Recenzió Rácz Ildikó A digitalizáció hatása a munkajog egyes alapintézményeire¹ című monográfiájáról
A munkavégzés „hagyományos” módjai időről időre megújulnak. Ennek a szinte robbanásszerű megújulásnak lehetünk tanúi a 21. században is, amely egyszerre indokolja a munkajogi szabályok megerősítését...
Gyászhír
2022. augusztus 30-án, életének nyolcvanhatodik évében elhunyt Prof. Dr. Harmathy Attila akadémikus, az Alkotmánybíróság volt tagja, a Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa és korábbi dékánja,...