Vannak-e Szent Tehenei a munkajognak? Azaz vannak-e olyan szabályok, amelyeket a gyakorlatban rendszeresen, fenntartások nélkül és hosszabb ideje alkalmazunk, akkor is, ha már nem töltik...
Értekezések
A munkajog Szent Tehene-e az MK 95. állásfoglalás, különös tekintettel az okszerűség kritériumára?
„Világos, valós, okszerű”. Ha létezik olyan fogalomtriász, amelyre minden, munkajogot valaha tanult joghallgató és valamikori joghallgató emlékszik, akkor azok a munkáltatói felmondás előbb említett minőségi...
A választottbíráskodás szükségességének kérdései a munkajogban
Jelen tanulmány alapvető célja annak vizsgálata, hogy a munkaviszonyban, a munkáltató és a munkavállaló között fennálló alá-fölé rendeltségi viszonyban lenne-e, illetőleg lehetne-e létjogosultsága a választottbírósági...
A felsőoktatási intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban előállított mű egyes munkajogi és szerzői jogi kérdései
Jelen írás választ keres azon kérdésekre, hogy a felsőoktatási intézmények funkciójának bővülése milyen meglévő és újonnan létrejött munkajogi és szerzői jogi dilemmákat vet fel, valamint...
A munka világa
Ingyen nincsen? – Avagy az ingyenes vezető tisztségviselői megbízatás és ennek ára
A vezetői megbízatás keletkezésével, a megbízatás alapját vagy hátterét adó jogviszonnyal, a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban már számos tanulmány született. Ugyanakkor nincs olyan munka, amelynek...
A tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog fontossága a multinacionális vállalatoknál, avagy az Európai Üzemi Tanácsok szabályozásának legújabb módosítási kísérlete
Napjainkban a világgazdaság már teljes mértékben elképzelhetetlen a határokon átívelő vállalatok vagy vállalatcsoportok jelenléte nélkül, amelyek esetében a munkavállalói jogosultságok biztosítása amennyire fontos, annyira nehézkes...
A láthatatlan munka jogi és társadalmi megítélése általánosságban és a magyar jogi megoldások tükrében
A láthatatlan munka a jog által nehezen kezelhető és értelmezhető kérdés. Jelentős mértékben kapcsolódik a munka értékéhez. A jog azonban direkt módon nem tesz különbséget...
Alternatív vitarendezés a munkajogban: múlt, jelen és jövő – a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat munkásságára vonatkozó empirikus kutatás tanulságai
A szerző 2024. augusztus 29. és 2024. október 1. napja között félig strukturált interjúkat készített a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat nyolc volt tagjával és/vagy...
Megfeleltetek – A férfiak és nők egyenlő díjazásának megerősítésről szóló irányelv követelményeinek átültetése a magyar szabályozásba (2. rész)
Folytatva kodifikációs kísérletemet, tovább vizsgálom, és törekszem megfogalmazni, hogy a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek...
Gondolatok az egészségi okból való alkalmatlansággal kapcsolatos hazai ítélkezési gyakorlatról
A munkakör ellátására egészségi okból való alkalmatlanság tényállása napjaink munkajogi jogalkalmazásának vitatott problémája, s a tárgyban született eseti döntések a bírói gyakorlat permanens formálódásáról, illetve...
A munkáltatói háttérellenőrzés – és ami mögötte van
Mint minden ágazatban, a HR-szakmában is időről időre feltűnnek olyan divatos trendek, amelyek hosszabb-rövidebb időre kihatnak a vállalati HR működésre: csak az elmúlt tíz-tizenöt évben...
Fair play? Női és transzgender sportolók megítélése és munkajogi helyzete a férfiak uralta élsport világában
A sportoló is ember, dolgozó ember. Az élsport és a munka világa összefonódik, hiszen a sportolók maguk is a munkaerőpiac aktív szereplői. A profi sportolói...
Ítélkezési gyakorlat
Ugyanolyan és mégis más? – Avagy az uniós és hazai munkaidő-fogalom értékelésének különbözőségei az Európai Unió Bírósága és a Kúria joggyakorlatában a tízéves Tyco-ítélet tükrében
Idén már tíz éve, hogy az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) közzétette a C-266/14. számú ítéletét, az úgynevezett Tyco-ügyben,[1] amely az úti idő uniós...
A Kúria joggyakorlatából
Az írásbeli figyelmeztetésben alkalmazott vagyoni hátrány az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezménynek minősül. A felperes 2021. november 2-től állt az alperes alkalmazásában logisztikai specialista munkakörben....
Ha rossz időben vagyunk bátrak – a jövőbe tekintő kritikai gondolatok és javaslatok a napi és heti pihenőidő kapcsán született alkotmánybírósági, uniós bírósági és kúriai döntésekről
A tanulmány áttekinti az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, valamint a Kúria napi és heti pihenőidő kapcsán született döntéseit, és kritikai gondolatokat, továbbá ezekből következő,...
A Kúria joggyakorlatából
1. A munkavállaló kárenyhítési kötelessége jogellenes jogviszony-megszüntetés esetén A vadgazdálkodási szakmérnök végzettséggel rendelkező felperes a garantált bérminimumnak megfelelő alapbér fizetése mellett hivatásos vadász munkakörben állt az...
Jogmagyarázat
A készpénzzel történő fizetéshez való alkotmányos jog és a bérfizetés munkajogi szabályozása közötti feszültség
1. Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása 2025. április 15-ével alkotmányos joggá tette a készpénzzel történő fizetést.[1] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban:...
A foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó 2025. évi változások
Írásunkban röviden összefoglaljuk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) érintő, 2025. január 1-jétől hatályba lépett módosításokat, amelyek – többek között...
Jogélet
Recenzió Hazafi Zoltán Paradigmaváltás a magyar közszolgálatban című művéről¹
Az elmúlt években a hazai jogéletet talán egy jogterület sem mozgatta meg olyan mértékben, mint a munkajog; a rendkívüli munkaidőre és a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok...
XX. Országos Munkajogi Jogesetmegoldó és Perbeszédverseny
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ME) Agrár- és Munkajogi Tanszéke szervezésében 2025. április 11. napján került megrendezésre a jubileumi XX. Országos Munkajogi Jogesetmegoldó...
Beszámoló „A munkáltató foglalkoztatási kötelessége az Alkotmánybíróság döntését követően. Hogyan tovább?” vitaülésről
A Magyar Munkajogi Társaság és a Budapesti Ügyvédi Kamara által közösen szervezett vitaülésen az 1/2025. (II. 27.) AB határozatban (a továbbiakban: ABH) foglaltak kerültek górcső...
Dr. Gellérné dr. Lukács Éva habilitációs eljárása
Örömmel számolunk be arról, hogy sikeresen zárult a Munkajog folyóirat Szerkesztőbizottsága tagjának, dr. Gellérné dr. Lukács Évának habilitációs eljárása. A nyilvános előadásokra az Eötvös Loránd...
Dr. Lőrincz György az Eötvös Károly-díj kitüntetettje
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége szerkesztőségünk tagját, Lőrincz Györgyöt 2025-ben Eötvös Károly-díjjal tüntette ki. A díjazottakat azok közül választják, akik az ügyvédi hivatás jó hírnevét...
Beszámoló a Munkajogi jogalkalmazás és jogalkotás 2025 című konferenciáról
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának (a továbbiakban: ELTE ÁJK) Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke, a Magyar Munkajogi Társaság (a továbbiakban: MMT) és...