A társasági jog és a munkajog művelőinek egészen biztosan nem ismeretlen Tercsák Tamás neve, aki ügyvédi tevékenysége mellett hosszú évek óta foglalkozik a vezető tisztségviselők jogállásának kérdésével. A szerző neve felmerült több alkalommal a Magyar Munkajogi Társaság rendezvényein előadóként is, illetve 2022-ben „Az ügyvezető jogai, kötelezettségei, feladatai, hatásköre és jogállása – A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői” címmel igen figyelemreméltó könyvet publikált, az ügyvezetői jogállást érintő szabályok anomáliáit bemutatva. Ennek a „sorozatnak” a folytatásaként értelmezhető „Az ügyvezetői szerződés megszüntetése” című újabb munkája, amely a szerzőtől megszokott alapossággal vizsgálja az ügyvezető jogviszony-megszüntetésével kapcsolatos szabályozásait, a bírói gyakorlatot és ezek dogmatikai ellentmondásait.

Az európai munkajog szokásos éves konferenciájára 2026. március 19–20-án került sor Trier-ben, az Európai Jogakadémia rendezésében. Ugyancsak szokásosnak mondható, hogy a konferencia az európai munkajog és szociálpolitika aktuális fejleményeivel foglalkozott, de az is, hogy a rendezvény jelentős nemzetközi részvétel mellett zajlott. A mintegy nyolcvan résztvevő az Európai Unió (a továbbiakban: EU) csaknem valamennyi tagállamát képviselte, de harmadik államokból is többen érkeztek. (Magyarországról az ismertetés szerzője vett részt a konferencián, a HUN-REN támogatásával.) Az előadók nyolc országot képviseltek, de megtaláltuk közöttük az EU Bizottsága, az EUROFOUND és az Európai Szakszervezeti Intézet munkatársait is.

Solymosi-Szekeres Bernadett fenti címen megjelent könyve egyedülálló a magyar munkajogi szakirodalomban. Olyan intim témát érint, amelyről nem illik beszélni és rákérdezni, hogy mikor és milyen időszakonként kerül erre sor a megszólítottnál, és milyen érzéseket vált ki belőle, mennyire terheli meg, mennyire hat ki a kedélyállapotára, és mennyiben zavarja őt, ha közösségben van. Az ilyen kérdéseket igyekeznek elkerülni a munkáltatók, főleg, ha férfiak. Elintézik azzal, hogy ez magánügy, és senkinek semmi köze hozzá, hogy e tekintetben érdeklődjön az érintettnél. Ugyanakkor a reproduktív korú nők, sőt általában minden nő a közfelfogásban stigmaként hordozza, hogy a női nem jellemzőjeként a megtermékenyítésre alkalmas életszakaszában menstruál.

Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet (ELTE TK JTI), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a HUN–REN–PTE–NKE Összehasonlító és Európai Foglalkozáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport 2025. november 20-án közös konferenciát szervezett A hatékony foglalkoztatás jogi alapjai címmel. A konferencia célját Gárdos-Orosz Fruzsina kutatóprofesszor, intézetigazgató (ELTE TK JTI) a megnyitójában abban jelölte meg, hogy a munkajog mai állapotát a jogrendszer egészébe ágyazva, a komplexitás igényével tekintsék át, kiemelve a legfontosabb problémákat, megvitatva a lehetséges megoldási irányokat és eszközöket. A konferencia résztvevőit Papp Tekla egyetemi tanár (NKE ÁNTK) is köszöntötte, aki bemutatta a HUN–REN–PTE–NKE Összehasonlító és Európai Foglalkozáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoportot. Ismertetésében hangsúlyozta, hogy a kutatócsoport célja a hatékony foglalkoztatás jogi alapjainak feltárása, amelyhez kapcsolódóan Kiss György professzor tudományos víziójára támaszkodva vázolta fel a folyamatban lévő kutatás főbb irányait.