A folyóirat 2020. évi 3. számában közölt tudósítást a szerző PhD-értekezésének műhelyvitájáról, majd a 2021. évi 2. számában a doktori védéséről. Az értekezés – átdolgozott szövege – a közelmúltban jelent meg a PTE Állam- és Jogtudományi Kar „Doktori értekezések a jog- és államtudományok köréből” című sorozatának negyedik köteteként. A mű kiadását az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programja támogatta.

2022. június 30-án a Munkajog folyóirat és a Magyar Munkajogi Társaság immáron harmadik alkalommal szervezte meg éves konferenciáját, amelynek nem titkolt célja a munkajoggal foglalkozó gyakorló szakemberek és a munkajog akadémiai művelői közötti tudományos fórum megteremtése. A konferenciának idén a Budapesti Ügyvédi Kamara díszterme adott helyt, az érdeklődök azonban nemcsak a helyszínen, hanem online is követhették az előadásokat. A résztvevők elsőként

A néhai Prof. Dr. Radnay József születésének 95. évfordulója alkalmából 2022. július 7-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar (PPKE JÁK) és a Kúria szervezésében került megrendezésre az „Emlékünnepség Prof. Dr. Radnay József tiszteletére” című konferencia a PPKE JÁK dísztermében. A szervezők ezen emlékünnepség keretében kívántak tisztelegni a volt legfelsőbb bírósági kollégiumvezető, a PPKE JÁK egykori dékánja,

Ez év tavaszán jelent meg az egyik legjelentősebb osztrák jogi könyvkiadónál Kovács Erika nagymonográfiája, amely az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét („az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem”) tárgyalja. Előzetesen rögzítenünk kell, hogy a Charta hatálybalépése óta e munka a tárgykör tematikus célkitűzéseiben és terjedelmében is legjelentősebb, s túlzás nélkül állítható: az európai munkajogi irodalomban egyedülálló feldolgozása. Kovács Erika a magyar munkajogász

A 21. században a technológia térnyerése miatt az emberek jelentősen könnyebben közölhetik a gondolataikat akár nagyobb számú tömegekkel, csoportokkal, illetve közösségekkel. Természetes jelenség, hogy egy-egy közéleti eseménnyel kapcsolatban különféle vélemények és álláspontok fogalmazódnak meg bennünk, amelyek különböző módon kerülnek közlésre. Pontosan ezért lehet és érdemes bizonyos időközönként újra körüljárni és megvizsgálni a szabad véleménynyilvánítással kapcsolatos dilemmákat és jogeseteket, hiszen a

Nagy örömmel vettem a kezembe Petrovics Zoltán A biztonság árnyékában – a munkajogviszony munkáltató általi megszüntetésével szembeni védelem alapkérdései és magyarországi története című könyvét, mely az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg idén[1]. A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének adjunktusa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának egyetemi docense,

A legtöbben nagy, magasztos célokért váltunk jogásszá, mégis ritkán érezzük a mindennapi munkánk során, hogy jogi tanácsainkkal az emberek életét jobbá, könnyebbé tehetjük, illetve azt, hogy a „jogot” mi tesszük elérhetővé olyan emberek számára, akiknek amúgy elérhetetlen. Az orosz invázió olyan helyzetet teremtett, amikor azt éreztük, hogy nem elég az interneten keresztül követni az eseményeket: segítenünk kell! És a segítségünk

Ahogyan az e lap olvasói előtt már minden bizonnyal ismeretes,[1] a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (továbbiakban: MTVSZ, illetve Szolgálat) célja a kollektív munkaügyi érdekvitában álló felek − így egyfelől munkáltatók (és érdekképviseleteik), másfelől szakszervezetek, üzemi/közalkalmazotti tanácsok − között a bizalom helyreállítása, a konfliktushelyzet megszüntetése, a munkahelyi béke megőrzése, illetve helyreállítása, illetve, távlatibb igénnyel, a hazai munkaügyi kapcsolatok kultúrájának, rendezettségének