Munkajog
Főoldal > Jogélet

A Magyar Munkajogi Társaság

A politikai rendszerváltozás folyamatának utolsó évében, 1990-ben alakult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Munkajogi Tanszékén a Magyar Munkajogi Társaság (a továbbiakban: MMT). A munkajog művelőinek szakmai szervezeteként. Elnökének Dr. Radnay Józsefet, a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának elnökét választották. Az MMT első elnöke később a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusa lett, az MMT vezetői feladatait 2014-ben bekövetkezett haláláig ellátta. Három éve az elnöki tisztséget

A Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat

A Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat, illetve MTVSZ) elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a kollektív munkaügyi kapcsolatok működéséhez − és fejlődéséhez − hazánkban. Egyik feladata, hogy segítse a kollektív érdekviták szereplőit abban, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat (különösen: kollektív szerződéseket) tudjanak kötni egymással, figyelembe véve és tiszteletben tartva a másik fél érdekeit. Másik célja, hogy még a viták kialakítása előtt, proaktív jelleggel támogassa

Az ágazati párbeszéd bizottságok és az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság

A bipartit ágazati párbeszéd fókuszában a munkáltatók érdekképviseletei és a szakszervezetek közötti közvetlen párbeszéd és konzultáció áll, amely magában hordozza az ágazati megállapodások és ágazati kollektív szerződések megkötésének lehetőségét. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdései­ről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁPB tv.) 2009. augusztus 20-án lépett hatályba. E törvény, továbbá az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális

LLRN 3 – Toronto, 2017. június 25-27.

A Labour Law Research Network (LLRN) a munkajogász kutatók egyik legnagyobb szervezete. Az LLRN azonban nem is igazán szervezet, hanem online szerveződő közösség. 2011-ben hozták létre munkajogi kutatóközpontok, hogy minél szélesebb körben, gyorsan és ingyenesen jusson el a munkajogi kutatással kapcsolatos különféle információ. A szervezet elnöke John Howe (University of Melbourne), de meg kell említeni Guy Davidov (Hebrew University of Jerusalem) szerepét is.

Tudósításunk a XIV. Magyar Munkajogi Konferenciáról

A munkajogászoknak, HR-eseknek már harmadik nemzedéke jelent meg idén októberben a Visegrádon megrendezett munkaügyi konferencián, mióta először gyűlt össze a szakma a nagy háromnapos őszi rendezvényen. Amint dr. Pál Lajos, a rendezvény szakmai házigazdája elmondta, a szakmai koncepció a kezdetektől a sokszínűség volt, ami hagyományosan magában foglalta az áttekintő jellegű, tudományos igényességű, a munkajog és kapcsolódó jogágai jelentős képviselői által tartott nagyelőadásokat, továbbá a gyakorlati életben felmerülő problémákat, egyes

A Pro iure laboris díj 2017. évi díjazottja, Lehoczkyné Kollonay Csilla

Tisztelt Kolléganők! Tisztelt Kollégák! Az Önök körében közismert, hogy a Pro Iure Laboris Díjat olyan személyek kaphatják, akik kiemelkedő érdemeket szereztek a magyar munkajog művelésében, elméleti és gyakorlati tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a magyar munkajog fejlődéséhez. Az is közismert a Magyar Munkajogi Konferencia résztvevői számára, hogy a Pro Iure Laboris Díj eddigi díjazottjai között a magyar munkajogász társadalom közmegbecsülést szerzett tagjait találjuk. Úgy vélem, hogy a 2017. évben a kuratóriumnak hasonlóan

A nemzetközi munkajogi perbeszédverseny – Hugo Sinzheimer Moot Court Competition (HS MCC)

Idén júniusban ismét megrendezésre került a tavaly nyáron nagy sikerrel és szakmai elismeréssel debütáló Hugo Sinz­heimer Moot Court Competition, a HS MCC. E hiánypótló nemzetközi munkajogi − ún. „moot court” műfajú − diákvetélkedő fő célja, hogy a részt vevő országok joghallgatói összemérhessék munkajogi tudásuk versenyképességét, megismerve, alkalmazva és felhasználva a nemzetközi munkajogi szabályrendszereket (például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáit, az Európai Unió irányelveit és bírósági esetjogát),

Kun Attila (szerk.): Az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning) jogi keretei a munka világában, különös tekintettel a munkaviszonyra (Patrocinium, Budapest, 2017)

Ambiciózus vállalkozásba fogott a Károli Gáspár Református Egyetem Munkajogi Tanszéke: tanulmánykötetben foglalták össze az élethosszig tartó tanulás koncepciójának hazai érvényesülését a foglalkoztatáspolitika rendszerében. A tanulmánykötet az Igazságügyi Minisztérium pályázatára készült, a szerzők kiválasztásánál a szerkesztők tehetséggondozási szempontokat is érvényesítettek: vezető oktatók és tanársegédek mellett doktoranduszok és graduális hallgatók munkái is helyet kaptak. Ritkán születik olyan tanulmány a jogirodalomban, amely nem kizárólag jogi szempontok szerint mutat be egy