2020-ban jelent meg a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó gondozásában a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) részletes, teljességre törekvő magyarázata (kommentárja), amelynek szerzője Kozma Anna, Lőrincz György és Pál Lajos, a mű szerkesztő-lektora pedig Petrovics Zoltán. Valamennyi szerző neve ismerősen csenghet a munkajogi kommentárirodalom ismerőinek,[1] ami nem véletlen, hiszen a szerzők e jogterület elismert szakértői, gyakorlati művelői és jogirodalmi szerzői.

Igencsak bátor és ambiciózus vállalkozásba fogott a Gyulavári Tamás és Emanuele Menegatti szerkesztőpáros, amikor is elhatároztak, hogy a munkajog forrásai tárgykörben készítenek nemzetközi összehasonlító igényű, monografikus tanulmánykötetet. Bátor ez a projekt annyiban, hogy amíg a nemzetközi munkajogi szakkönyvpiacot napjainkban leginkább olyan – már-már divatjellegű – újszerű témák uralják, mint például a digitalizáció, „gig-ecomony”, platformgazdaság munkajogi összefüggései, vagy éppen az emberi jogok/alapjogok munkajogi dilemmái, addig a „munkajog forrásai” téma mindezekhez képest, első ránézésre némileg igen tradicionálisnak és talán kissé dogmatikusnak hathat.

Jelen recenzió célja A munkaügyi kapcsolatok joga Magyarországon című, nemrég megjelent könyv bemutatása, mely a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar oktatóinak közös munkája. A mű a munkaügyi kapcsolatok szabályozásának és az erre vonatkozó joggyakorlatnak a rövid, ám mégis alapos áttekintését teszi lehetővé nemcsak a diákok, hanem a jogalkalmazók számára is. A kötetben hét fejezet található, melynek alpontjai jelentősen megkönnyítik az eligazodást az egyes fő témakörökön belül. A recenzióban ezeknek az egységeknek a tartalmi elemzését végzem el.

Mi a munkajog célja? Vajon a munkajog feladata továbbra is a munkahelyek biztonságának megteremtése, vagy a 21. század munkajogi szabályai a jövedelem stabilitását és a munkavállaló jogos igényeinek és foglalkoztathatóságának fenntarthatóságát szolgálják? A munkajogi környezet kialakítása kapcsán kivel szemben áll fenn az állam felelőssége, ha ilyen felelősség megfogalmazható egyáltalán? E három, gondolatébresztő, s talán minden eddiginél aktuálisabb kérdés felvetésével indítja A jogalkotás a munkaviszonyok szolgálatában című monográfiáját a szerző, aki a munkajog területén gyakorló ügyvéd, emellett a győri Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, egyúttal pedig a Széchenyi István Egyetem Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszékének vezetője.

A Magyar Munkajogi Társaság Munkajogi Vitaklub néven évekkel ezelőtt útjára indított egy kezdeményezést, melynek lényege, hogy egy-egy szűkebb munkajogi kérdés esetében a fennálló ellentétes vélemények ütköztetésre és megvitatásra kerüljenek. A 2020. február 5-ei program a két évvel ezelőtti üléshez hasonló alapokon került megrendezésre. A korábbi esemény apropóját a vezető tisztségviselők kártérítési felelősségével kapcsolatos problémakör adta, míg az idei rendezvény témája

Tisztelt Előadók! Tisztelt Hallgatóság! Kedves Vendégeink! A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának nemzetközi és tudományos dékánhelyetteseként szeretettel köszöntöm Önöket abból az alkalomból, hogy elfogadták a meghívást erre a konferenciára, amelynek témája a harmincéves sztrájktörvény – az 1989. évi VII. törvény, a sztrájkról. A sztrájk munkabeszüntetést jelent, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek a védelmét szolgálja. A Szentírás a munkával több helyen

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke a Magyar Munkajogi Társasággal (MMT) és a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálattal (MTVSZ) közösen szervezte meg a nagy érdeklődésre számot tartó szeptember 26-i konferenciát a sztrájk témakörében, melynek apropóját két születésnap adta. Dr. Lőrincz György 70. születésnapja tiszteletére ünnepi tanulmánykötetet vehetett át, majd ezt követően helyeződött