Munkajog
Főoldal > Jogélet

Ismertetés Kozma Anna – Lőrincz György – Pál Lajos: A munka törvénykönyvének magyarázata című könyvről (HVG-ORAC, Budapest, 2020)

2020-ban jelent meg a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó gondozásában a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) részletes, teljességre törekvő magyarázata (kommentárja), amelynek szerzője Kozma Anna, Lőrincz György és Pál Lajos, a mű szerkesztő-lektora pedig Petrovics Zoltán. Valamennyi szerző neve ismerősen csenghet a munkajogi kommentárirodalom ismerőinek,[1] ami nem véletlen, hiszen a szerzők e jogterület elismert szakértői, gyakorlati művelői és jogirodalmi szerzői.

A munkajog forrásairól nemzetközi kontextusban és összehasonlításban² – Ismertetés és recenzió a The Sources of Labour Law (A munkajog forrásai) című kötetről (szerkesztette: Gyulavári Tamás és Emanuele Menegatti, Kluwer Law International BV, The Netherlands, 2020)³

Igencsak bátor és ambiciózus vállalkozásba fogott a Gyulavári Tamás és Emanuele Menegatti szerkesztőpáros, amikor is elhatároztak, hogy a munkajog forrásai tárgykörben készítenek nemzetközi összehasonlító igényű, monografikus tanulmánykötetet. Bátor ez a projekt annyiban, hogy amíg a nemzetközi munkajogi szakkönyvpiacot napjainkban leginkább olyan – már-már divatjellegű – újszerű témák uralják, mint például a digitalizáció, „gig-ecomony”, platformgazdaság munkajogi összefüggései, vagy éppen az emberi jogok/alapjogok munkajogi dilemmái, addig a „munkajog forrásai” téma mindezekhez képest, első ránézésre némileg igen tradicionálisnak és talán kissé dogmatikusnak hathat.

Ferencz Jácint (szerk.): A munkaügyi kapcsolatok joga Magyarországon (Gondolat, Budapest, 2019)

Jelen recenzió célja A munkaügyi kapcsolatok joga Magyarországon című, nemrég megjelent könyv bemutatása, mely a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar oktatóinak közös munkája. A mű a munkaügyi kapcsolatok szabályozásának és az erre vonatkozó joggyakorlatnak a rövid, ám mégis alapos áttekintését teszi lehetővé nemcsak a diákok, hanem a jogalkalmazók számára is. A kötetben hét fejezet található, melynek alpontjai jelentősen megkönnyítik az eligazodást az egyes fő témakörökön belül. A recenzióban ezeknek az egységeknek a tartalmi elemzését végzem el.

Ferencz Jácint: Jogalkotás a munkaviszonyok szolgálatában – A munkajogi jogalkotás gazdasági és társadalmi kihívásai (UNIVERSITAS-GYŐR, 2019)

Mi a munkajog célja? Vajon a munkajog feladata továbbra is a munkahelyek biztonságának megteremtése, vagy a 21. század munkajogi szabályai a jövedelem stabilitását és a munkavállaló jogos igényeinek és foglalkoztathatóságának fenntarthatóságát szolgálják? A munkajogi környezet kialakítása kapcsán kivel szemben áll fenn az állam felelőssége, ha ilyen felelősség megfogalmazható egyáltalán? E három, gondolatébresztő, s talán minden eddiginél aktuálisabb kérdés felvetésével indítja A jogalkotás a munkaviszonyok szolgálatában című monográfiáját a szerző, aki a munkajog területén gyakorló ügyvéd, emellett a győri Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, egyúttal pedig a Széchenyi István Egyetem Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszékének vezetője.

„Más kép? – Másképp az egyenlő bánásmód szabályozásáról” című Vitaklub beszámolója

A Magyar Munkajogi Társaság Munkajogi Vitaklub néven évekkel ezelőtt útjára indított egy kezdeményezést, melynek lényege, hogy egy-egy szűkebb munkajogi kérdés esetében a fennálló ellentétes vélemények ütköztetésre és megvitatásra kerüljenek. A 2020. február 5-ei program a két évvel ezelőtti üléshez hasonló alapokon került megrendezésre. A korábbi esemény apropóját a vezető tisztségviselők kártérítési felelősségével kapcsolatos problémakör adta, míg az idei rendezvény témája

A minimálbér és a garantált bérminimum 2020-tól

2020. január 1-jén hatályba lépett a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet. A rendelet alapján a) a kötelező legkisebb munkabér havi összege 149 000 forintról 161.000 forintra, b) a garantált bérminimum 195 000 forintról 210 600 forintra emelkedett. A rendeletet alkalmazni kell minden munkáltatóra és munkavállalóra, beleértve a költségvetési szerv munkáltatókat és az általuk

Egyetemi tanári kinevezés

Örömünkre szolgál, hogy Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a 449/2019. (XII. 4.) KE határozatában lapunk Szerkesztőbizottsága tagját, Dr. Kun Attila Sándort, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének tanszékvezetőjét 2019. december 1. napjával egyetemi tanárrá nevezte ki. A kinevezéshez ezúton is szívből gratulálunk!

Pályázati felhívás

A konferencia szervezői:  Pályázati felhívás a megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő Magyar Munkajogi Társaság "Merre tovább munkajog?" c. konferenciáján előadás tartására A Magyar Munkajogi Társaság (MMT), közösen a Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékével és a Budapesti Ügyvédi Kamarával, harmadik alkalommal rendezi meg Konferenciáját 2020. június 11-én a Budapesti Ügyvédi Kamarában. 1512

„30 éves a sztrájktörvény” című konferencia megnyitóbeszéde

Tisztelt Előadók! Tisztelt Hallgatóság! Kedves Vendégeink! A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának nemzetközi és tudományos dékánhelyetteseként szeretettel köszöntöm Önöket abból az alkalomból, hogy elfogadták a meghívást erre a konferenciára, amelynek témája a harmincéves sztrájktörvény – az 1989. évi VII. törvény, a sztrájkról. A sztrájk munkabeszüntetést jelent, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek a védelmét szolgálja. A Szentírás a munkával több helyen

Beszámoló a „30 éves a sztrájktörvény” című konferenciáról

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke a Magyar Munkajogi Társasággal (MMT) és a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálattal (MTVSZ) közösen szervezte meg a nagy érdeklődésre számot tartó szeptember 26-i konferenciát a sztrájk témakörében, melynek apropóját két születésnap adta. Dr. Lőrincz György 70. születésnapja tiszteletére ünnepi tanulmánykötetet vehetett át, majd ezt követően helyeződött