Az elmúlt években a hazai jogéletet talán egy jogterület sem mozgatta meg olyan mértékben, mint a munkajog; a rendkívüli munkaidőre és a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok módosítása, a sztrájkjoggal összefüggő események tárgyában nemcsak számos szakirodalmi cikk született, de azok – szélesebb nyilvánosság elé tárulva – a közéletet is hónapokon keresztül tematizálták.

A Magyar Munkajogi Társaság és a Budapesti Ügyvédi Kamara által közösen szervezett vitaülésen az 1/2025. (II. 27.) AB határozatban foglaltak kerültek górcső alá, amelyben az Alkotmánybíróság a munkavállaló egészségi okból való alkalmatlansága vonatkozásában értelmezte a munkáltató foglalkoztatási kötelességének tartalmát.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának (a továbbiakban: ELTE ÁJK) Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke, a Magyar Munkajogi Társaság és a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete által közösen szervezett konferencia 2025. május 13-án került megrendezésre. A Munkajogi jogalkalmazás és jogalkotás 2025 címet viselő esemény a munkajog területén jelentkező aktuális tendenciákkal, kihívásokkal foglalkozott – tematikus megkötés nélkül. Ennek megfelelően a konferencián elhangzott előadások széles körű ismeretanyagot fedtek le: az egyes előadók által bemutatott kérdéskörök közötti kapcsolat inkább azok időszerűségéből, semmint tárgyi összefüggésükből eredt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke (a továbbiakban: ELTE ÁJK) a Friedrich Ebert Stiftung (a továbbiakban: FES) támogatásával „Igen a nemek közötti egyenlőségre!” címmel konferenciát szervezett. A szakmai programon az előadók széles körben, munkajogi, közgazdaságtani és szociológiai megközelítéssel vizsgálták a nemek közötti bérszakadék problémáját és elemezték a férfiak és nők közötti egyenlő díjazás átláthatóságának biztosításáról szóló 2023/970 irányelvet