A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) év végi módosításának[1] alapvetően két támadott pontja volt, egyik a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés, köznapi kifejezéssel élve a túlmunka elrendelése éves felső határának megemelése (a „buta bürokratikus akadályok lebontása”), azaz bizonyos mérték felett az „önkéntes túlmunka” intézményesítése. A másik a munkaidőkeret mértékének szinte beláthatatlan időtartamra – akár harminchat hónapra –

Az idei visegrádi munkajogi konferenciára szikrázó kék ég és sárga őszi lombok háttere előtt került sor. A résztvevők ezúttal is átfogó képet kaphattak a munkajog múltjáról, jelenéről és – izgalmasnak ígérkező – jövőjéről. A közelmúltat az elmúlt évek jogeseteiből leszűrődő bírói gyakorlat tanulságainak levonása képviselte, a jelent az egyes munkajogi jogintézmények aktuális kérdéseinek megtárgyalása, a jövőt pedig az egyre több

A 2017-es év második felében jött létre Magyarországon a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (a továbbiakban: MTVSZ, illetve Szolgálat). A Szolgálatnak két alapvető feladata van. Az egyik, hogy segítse a kollektív érdekviták szereplőit abban, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat tudjanak kötni egymással, figyelembe véve és tiszteletben tartva a másik fél érdekeit. Másik célja, hogy még a viták kialakítása előtt támogassa a

2018. június 14–16. között, harmadik alkalommal került megrendezésre a Hugo Sinzheimer Moot Court Competition (HS MCC). A joghallgatók számára rendezett nemzetközi versenysorozat azért is számít különlegesnek, mivel a „moot court” típusú versenyek közül világszerte ez az első és egyetlen, melyet az európai/nemzetközi munkajog témakörében rendeznek meg. A versenynek minden évben más egyetem ad otthont, idén a University of Cassino and

A Magyar Munkajogi Társaság (a továbbiakban: MMT, Társaság) 2018. május 16-án tartott közgyűlésén – figyelemmel a mandátumok négyéves tartamának közelgő lejártára – határozott a Társaság tisztségviselőiről. Az MMT négy éve megválasztott elnöke, Prof. Dr. Kiss György a közgyűlésen előzetesen bejelentette, hogy számos tudományos megbízatása miatt a következő ciklusban nem tudná felelősséggel ellátni az elnöki feladatokat, ezért nem jelölteti magát e

„Kihívások és kísértések” címmel rendezett konferenciát 2017. november 21-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE ÁJK) Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke a Friedrich Ebert Stiftung Budapest Irodájának támogatásával a digitalizáció foglalkoztatásra, illetve a munkaviszony jogi környezetére gyakorolt hatásáról. A konferencia célja a digitalizáció által előidézett, a munkaviszonyt és annak környezetét érintő

Kiss György 1953. április 27. napján született Debrecenben. Általános és középiskolai tanulmányait is ugyanitt folytatta. Az érettségit követően 1971-ben nyert felvételt a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol tanulmányait 1972-ben kezdte meg. Tudományos érdeklődése korán kibontakozott. Egyetemi hallgatóként kapcsolódott be a polgári jogi tudományos diákkör tevékenységébe, majd később az akkor a Kar Államigazgatási Jogi Tanszékének keretei között működött Munkajogi Csoport