Munkajog
Főoldal > A munka világa

Adalékok az Mt. 66. § (8) bekezdésének c) pontja szerinti munkaviszony-megszüntetéshez, a koronavírus-járvánnyal összefüggésben

A Munkajog című folyóirat 2020. évi 3. lapszámában megjelent tanulmányában dr. Arató Balázs ügyvéd, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszékének egyetemi docense elsődlegesen gazdasági szempontokat követve elemzésnek veti alá a határozott idejű munkaviszonyok koronavírus miatti egészségügyi veszélyhelyzet, illetve annak gazdasági hatásaira alapított felmondással történő megszüntetését. Írásában elsődlegesen arra keresi a választ,

A munkaidő megszervezésének alapintézménye – a munkarend

A munkarend a munkaidő megszervezésének egyik alapvető jogintézménye. Ennek ellenére a gyakorlatban, sőt a jogirodalomban is – legalábbis a szerző véleménye szerint – sokszor találkozhatunk félreértésekkel, téves álláspontokkal. Sokszor azonosítják a munkáltató működési rendjével, a munkaidő-beosztással. A cikkben a szerző arra tesz kísérletet, hogy összefoglalja és elemezze a munkarenddel kapcsolatos jogdogmatikai kérdéseket, egyúttal jelezve azt is, hogy ezt egy átfogóbb,

A magyar biztosítottak részvétele az európai uniós szintű betegmozgásokban – tervezett egészségügyi szolgáltatások igénybevétele

Az Európai Unió alapértékeként meghatározott személyek szabad mozgása jogot biztosít az uniós polgároknak, hogy részt vegyenek az európai uniós szintű betegmozgásokban a biztosításuk helye szerinti tagállam megtérítése mellett. Ez a magyar társadalombiztosításban biztosított személyekre is vonatkozik. A témakört két szempont alapján lehet vizsgálni. Egyrészt a tekintetben, hogy milyen alapelvek és uniós jogszabályok rendelkeznek az Európai Unióban az uniós polgárok mint

Whistleblowing: bejelentés vagy beárulás?

Cikkemben a whistleblowing a kérdéskörével foglalkozom, és arra a kérdésre keresem a választ, hogy Magyarországon milyen gyakorlati lehetőség van arra, hogy egy visszaélést bejelentő személy anonim módon tegyen bejelentést úgy, hogy annak eredményeként a szabálytalanságok feltárása és megszüntetése megvalósuljon. Ez a kérdés jelentősen befolyásolja a visszaélés-bejelentő rendszer – mint a visszaélések feltárására alkalmazható egyik igen gazdaságos módszer – a hatékonyságát.

Az Mt. 66. § (8) bekezdésének c) pontja a koronavírus tükrében

Ebben a kérdésben lásd még Dr. Ferencz Jácint és Dr. Wellmann Barna Bence tanulmányát! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (8) bekezdés c) pontjának nincs még kiforrott, egységesnek mondható bírói gyakorlata. A koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet és a járvánnyal kapcsolatos intézkedések időszerűvé tették a törvényhely alkalmazási körének vizsgálatát. A kérdést érintő vitaindítás és a

A magyar biztosítottak részvétele az európai uniós szintű betegmozgásokban – nem tervezett egészségügyi szolgáltatások igénybevétele

Az Európai Unió alapértékeként meghatározott személyek szabad mozgása jogot biztosít az uniós polgároknak, hogy részt vegyenek az európai uniós szintű betegmozgásokban a biztosításuk helye szerinti tagállam megtérítése mellett. Ez a magyar társadalombiztosításban biztosított személyekre is vonatkozik. A témakört két szempont alapján lehet vizsgálni. Egyrészt a tekintetben, hogy milyen alapelvek és uniós jogszabályok rendelkeznek az Európai Unióban az uniós polgárok mint

Félve boncolás – A közalkalmazotti törvény fokozatos hatályvesztéséről

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tör­vény (a továbbiakban: Kjt.) életben van, eltérő módon visszatérő beavatkozások folytán azonban hatálya egyre zsugorodik. Miután még hatályos, így a miérteket és a következményeket élve boncolásként vizsgálhatom. Pályám közigazgatásban töltött éveiben a Kjt. visszatérő feladatot jelentett – a megalkotásában való részvételtől a sokadik módosítás előkészítéséig. És prioritást is jelentett, úgy véltem, a jó

Kizárt dolog? – Avagy az illetékességi kikötés megengedhetőségéről a munkaügyi perekben, némi nemzetközi kitekintéssel

A 2018. január 1. napjától hatályos a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) jelentősen átformálta a munkaügyi perekre vonatkozó illetékességi szabályokat: a korábbi szabályozás alapján a munkáltató székhelye vagy a munkavégzéssel érintett telephelye szerint kizárólagosan illetékes bíróság helyett a munkaügyi perekben az általánosan illetékes vagy a felperes munkavállaló választása alapján vagylagosan illetékes bíróság jár el. Felmerül

A munkavállaló vétkes kötelezettségszegésének jogkövetkezményei a figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig

Tény, hogy egy bő fél évszázada a magyar munkajogban tudományosan feldolgozatlan egy meghatározó jogintézmény, a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése miatti hátrányos jogkövetkezmények, a fegyelmi felelősség témája. 1964-ben született korábban e tárgykörben tudományos tanulmány, melynek szerzője Kertész István volt, a munka „A fegyelmi felelősség alapkérdései a munkajogban”[1] címet viseli. Kijelenthető: ritkábban vizsgált és elemzett tárgykörről van szó, amelynek ugyanakkor a jelentősége a

Munkaidő-kontrolling – csak szemléletváltás után!

Az automatizáció és robotizáció, valamint az egyre inkább szolgáltatószektor-túlsúlyú társadalomszervezés miatt egyre kevesebb az olyan munkakör, melyben jól használhatók maradnak a munkaidőt mint szabott időtartamot meghatározó szabályok. A munkaidő meghatározásának jogszabályi szintű változtatása, valamint a munkaidő-elszámolás helyi szintű újragondolása egyaránt szükséges ahhoz, hogy digitális munkaidő-kontrolling rendszerek[1] bevezetése valóban sikeres és hosszú távon eredményes lehessen. A munkahelyek „atipizálódnak”, a fő szabályok