Montesquieu szerint „...az ítéletek [...] sohase legyenek mások, mint pontos törvényszövegek”, mert „az ország bírói [...] csupán a törvény szavait kimondó szájak [...]”.[1] De miként ítéljen a bíró, ha a törvény szövege olyan általános elvárást fogalmaz meg, amelynek a konkrét ügyre való alkalmazása szükségképpen egyfajta jogalkalmazói értékelést, mérle­gelést igényel? Olyan törvényi tényállások bírói megítélését kívánom az alábbiakban értékelni, amelyeknek az alkalmazását

A munkavállaló szabadságra naptári évenként jogosult, ám ha jogviszonya év közben megszűnik, számára az éves szabadságának csak arányos része jár. Emiatt a munkajogviszony megszűnésekor a feleknek el kell számolniuk. Az igénybe nem vett szabadság megváltását a törvény előírja, de mi a teendő, ha a munkavállaló több szabadságot vett igénybe? A jogosultság arányosságának kérdése ezen túl felmerülhet a tárgyév utolsó napján

A modern információtechnológiai eszközök elterjedése, a digitális folyamatok mára a munka világát is áthatják. A munkavégzés és annak formái sok tekintetben átalakultak. Az információtechnológiai fejlesztések új munkaköröket hívtak életre, valamint új munkavégzési formák is kialakultak. Egyre többen végzik feladataikat távmunkában, és számos feladat elvégzése kizárólag IT rendszerek, illetve infokommunikációs eszköz használatával lehetséges. Nem csupán a munkavégzési formák változása körében érhetők

A digitalizáció elmúlt időkben való rohamos terjedése új lendületet adott mind a személyes, mind a munkahelyi kommunikációnak, a különböző közösségi alapú informatikai megoldások és közös projektek megvalósítását lehetővé tevő platformok pedig alapelvi szinten változtatták meg a napi munkaszervezést. Ezen jelenségek az informatikai megoldások iránti fogékonyságot és fokozott alkalmazkodási képességet várnak el mind a munkáltatóktól, mind a munkavállalóktól. A munkaidő és a szabadidő

A munkáltató felmondására vonatkozó jogi szabályozás megítélése elég szélsőséges keretek között mozog. A munkáltatók úgy vélik, hogy a szabályozás túl merev, szigorú és életszerűtlen, ezáltal gátolja őket a rendeltetését vesztett munkaviszony megszüntetésében. Ezzel szemben a munkavállalók (szakszervezetek) véleménye szerint a munkaviszony felszámolása túlságosan egyszerű és olcsó a munkáltató részéről. Az alábbi írás nem kíván állást foglalni ebben a vitában, inkább annak

Ez évi első lapszámunkban megjelent cikk folytatásaként a következőkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet)[1] (a továbbiakban: Rendelet) IV–V. és VIII. fejezeteiben szabályozott egyes jogintézményeket, amelyek a

A művészet köré húzott jogintézményi keret egyik legérdekesebb szegmense a foglalkoztatási szabályok sajátos rendszere. Ebből adódóan a tanulmány azokat a munkajogi előírásokat rendszerezi és elemzi, amelyek a művészeti élet speciális igényeihez igazodva az általánostól eltérő karakterrel rendelkeznek. E körben kiemelt figyelmet kapnak azok a szabályok, amelyek a művészeti foglalkoztatás alapintézményei, és egyben a hazai munkajog új konstrukciói. A művészeti szféra

A fogvatartottak szociális ellátásainak kérdése a büntetés-végrehajtás kevésbé kutatott területeihez tartozik. Ennek egyik oka, hogy a vonatkozó joganyag rendkívül szerteágazó, annak áttekintéséhez nem csupán a büntetés-végrehajtás jogszabályait kell ismerni, hanem el kell mélyülni a szociális jog, illetve a társadalombiztosítási jog normáinak sokaságában is. Tanulmányomban az előbbi jogterületek metszetével foglalkozom, kitérve arra, hogy milyen jogkorlátozások adódnak a fogvatartásból, továbbá, hogy milyen eltérések

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a hatálybalépése óta már tíznél több kisebb módosításon esett át. Idén január 1-jétől két törvény változtatta meg az Mt. szövegét, s július 1-jével is további módosítások várhatók. A várandós, gyermekágyas, szoptató munkavállalók munkavédelme A munkavállalói képviselő fogalma Pontosító jellegű rendelkezések Eljárási szabálymódosítások Várható módosítások 360

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i 2016/679 rendeletét (általános adatvédelmi rendelet)[1] (a továbbiakban: Rendelet) 2018. május 25-étől kell alkalmazni. A Rendelet továbbfejleszti a 95/46/EK irányelv[2] rendelkezéseit, különböző változásokat eredményezve a foglalkoztatás során megvalósuló adatkezelések