Nem tartozik a rutinszerű, mindennapos HR-munkához a kártérítés címén a munkavállaló javára elmaradt jövedelemként megítélt összeg kifizetése. A korábbi Munka Törvénykönyve alapján erre szinte kizárólag a munkavállaló egészségkárosodása okán került sor, a hatályos munka törvénykönyve ugyanakkor a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményét is kártérítési alapra helyezte[1], így az ilyen jogcímen megítélt, többnyire elmaradt jövedelem esetében is felmerül a kérdés: a megítélt,

Jelen cikkben áttekintjük és elemezzük a sztrájk két típusára (általános sztrájk, szolidaritási sztrájk) vonatkozó hazai szabályokat, és ráirányítjuk a figyelmet azokra a szabályozási hiányosságokra, amelyeknek a jogalkotó részéről való orvoslását a jövőben indokoltnak tartjuk. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 2019. január 1-jén hatályba lépett módosítása hatalmas társadalmi feszültséget és ellenállást keltett, amelynek hatására több

Jelen recenzió a joggal való visszaélés jogelvét átfogóan feldolgozó monográfia ismertetésére épül. Tercsák Tamás, a monográfia szerzője a kijelölt témát magánjogi, konkrétabban nagyobb részben polgári jogi, kisebb részben pedig munkajogi szempontból dolgozza fel elméleti, szabályozási és gyakorlati szempontból egyaránt. Az ismertetés kitér a mű mondanivalójára, szerkezetére, szakirodalmi bázisára és a feldolgozás módszertanára is. A bemutatás során néhány olyan munkajogi kérdés,

Korunkban az információtechnológia fejlődésének üteme szinte robbanásszerű. A gyártók újabb és újabb „kütyükkel” árasztják el a piacot, amelyek figyelik alvás közben a légzésünket, ebéd közben a bevitt, futás közben pedig az elégetett kalóriákat. Rádiójeles technológiával (Paypass) fizetünk a boltban és mobiltelefonos applikációval csekkolunk be repülőjáratunkra. Nyomon követhető, hogy kik a valódi és a kik a virtuális „barátaink”, milyen érdeklődési körünk

Az infokommunikációs eszközök elterjedése, a digitális folyamatok mára a munka világát is áthatják; a munkavégzés, és annak formái sok tekintetben átalakultak. Az információtechnikai fejlődés számos új munkakört hívott életre, emellett új, rugalmasabb munkavégzési formák is kialakultak. Ezek egyike a távmunkavégzés, melynek fokozatos elterjedése hazánkban is megfigyelhető. Írásunk a távmunka jelenségét törekszik bemutatni, olyan munkáltató gyakorlati példáján keresztül, amelynél a munkavállalók igen

Montesquieu szerint „...az ítéletek [...] sohase legyenek mások, mint pontos törvényszövegek”, mert „az ország bírói [...] csupán a törvény szavait kimondó szájak [...]”.[1] De miként ítéljen a bíró, ha a törvény szövege olyan általános elvárást fogalmaz meg, amelynek a konkrét ügyre való alkalmazása szükségképpen egyfajta jogalkalmazói értékelést, mérle­gelést igényel? Olyan törvényi tényállások bírói megítélését kívánom az alábbiakban értékelni, amelyeknek az

A munkavállaló szabadságra naptári évenként jogosult, ám ha jogviszonya év közben megszűnik, számára az éves szabadságának csak arányos része jár. Emiatt a munkajogviszony megszűnésekor a feleknek el kell számolniuk. Az igénybe nem vett szabadság megváltását a törvény előírja, de mi a teendő, ha a munkavállaló több szabadságot vett igénybe? A jogosultság arányosságának kérdése ezen túl felmerülhet a tárgyév utolsó napján

A modern információtechnológiai eszközök elterjedése, a digitális folyamatok mára a munka világát is áthatják. A munkavégzés és annak formái sok tekintetben átalakultak. Az információtechnológiai fejlesztések új munkaköröket hívtak életre, valamint új munkavégzési formák is kialakultak. Egyre többen végzik feladataikat távmunkában, és számos feladat elvégzése kizárólag IT rendszerek, illetve infokommunikációs eszköz használatával lehetséges. Nem csupán a munkavégzési formák változása körében érhetők

A digitalizáció elmúlt időkben való rohamos terjedése új lendületet adott mind a személyes, mind a munkahelyi kommunikációnak, a különböző közösségi alapú informatikai megoldások és közös projektek megvalósítását lehetővé tevő platformok pedig alapelvi szinten változtatták meg a napi munkaszervezést. Ezen jelenségek az informatikai megoldások iránti fogékonyságot és fokozott alkalmazkodási képességet várnak el mind a munkáltatóktól, mind a munkavállalóktól. A munkaidő és

A munkáltató felmondására vonatkozó jogi szabályozás megítélése elég szélsőséges keretek között mozog. A munkáltatók úgy vélik, hogy a szabályozás túl merev, szigorú és életszerűtlen, ezáltal gátolja őket a rendeltetését vesztett munkaviszony megszüntetésében. Ezzel szemben a munkavállalók (szakszervezetek) véleménye szerint a munkaviszony felszámolása túlságosan egyszerű és olcsó a munkáltató részéről. Az alábbi írás nem kíván állást foglalni ebben a vitában, inkább