Munkajog
Főoldal > A munka világa

A munkavállaló e-mail-címe – a munkáltató problémája? A munkahelyi elektronikus levelezés ellenőrzésének hatósági gyakorlata

Mintegy két évtizede mindennapos jelenség az, hogy a munkáltatói szervezetekben dolgozók elektronikus levelezést folytatnak mind a szervezeten belül, mind azon kívül. Nyilvánvaló, hogy a munkahelyen használt levelezőrendszert a munkáltató éppen olyan munkaeszközként biztosítja, mint a golyóstollat, a villáskulcsot vagy éppen a targoncát. A munkahelyi e-mail-fiók és annak használata azért különbözik a „hagyományos” munkaeszközöktől, mert a klasszikus munkaviszonyon túlmutató területek – a munkavállaló oldalán a magántitokhoz (levéltitokhoz) és a személyes adatok védelméhez való jog, a munkáltató részéről pedig az üzleti titokhoz fűződő jog – komolyan befolyásolják az e-mail mint munkaeszköz használatának és ellenőrzésének korlátait és az azokkal kapcsolatos különböző érdekeket.

Ellentmondás a fiatalkorúak védelmét célzó alkalmazási tilalom munkajogi szabályozásának értelmezése körül

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénybe (a továbbiakban: Mt.) utólag beiktatott 44/A. § alkalmazási tilalmat állít fel meghatározott személyekkel szemben. Ezen alkalmazási tilalom büntetőjogi tényállásokhoz kötött, és a törvényben exponált munkakörökre vonatkozik. A jogalkotói cél egyértelmű, azonban a foglalkoztatási tilalom abban az esetben is fennáll, ha az annak alapjául szolgáló büntetőeljárás a terhelt felmentésével végződött, vagy el sem jutott a vádemelésig, mert a nyomozást megszüntették bűncselekmény vagy bizonyítékok hiányában. Ezen esetkör disszonanciáját bontja ki az alábbi rövid tanulmány.

Az Európai Szakmai Kártya bevezetésének első hazai tapasztalatai

2016. január 18-a óta érhető el az Európai Unióban a más uniós tagállami munkavégzéshez szükséges diplomaelismerési eljárás egyszerűsített új formája, az ún. Európai Szakmai Kártya (European Professional Card – EPC). A lehetőség jelenleg öt szakma, az általános ápolók, gyógytornászok, gyógyszerészek, hegyitúra-vezetők és ingatlanügynökök számára elérhető, de pozitív tapasztalatok, illetve a tagállamok hajlandósága esetén további szakmákra is kiterjeszthető.

A munkahelyi stressz szabályozása az Európai Unióban

A stressz az egyik leggyakrabban jelentett munkahelyi egészségi probléma Európában, amely más pszichoszociális kockázatokkal együtt az összes kieső munkanap több mint felében játszik szerepet. E tanulmányban ismertetem a stressz kezelésére vonatkozó uniós és magyar szabályozást, valamint a „stresszperek” bírósági gyakorlatát is.

A munka és magánélet közötti egyensúly kialakításának alapvető követelményeiről a 2019/1158 irányelvre figyelemmel¹

2019 júniusában az Európai Unió joga néhány olyan munka- és szociális jogi szabályozással bővült irányelvek, illetve egy rendelet képében, amelyek egyik oldalról már hosszabb ideje napirenden lévő alapvető jogvédelmi kérdésekről szólnak, másik oldalról pedig a 2017 novemberében elfogadott Szociális Jogok Európai Pillére fémjelezte átfogó szociálpolitikai reform­törekvések köré épülnek. E jogfejlődési folyamatba illeszkedik az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158

Munkaügyi szabályok változásai 2020-ban

Cikkünkben áttekintést adunk a 2020. január 1-jén hatályba lépett, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (a továbbiakban: Met.) érintő változásokról.[1] A munkavállaló személyét érintő szabályok változásai Családvédelmet, gyermekvédelmet szolgáló módosítások A munkaidő beosztásához kapcsolódó pontosítás Kiegészítések a versenytilalmi megállapodást és a tanulmányi szerződést érintően A munkaügyi

Az új Tbj. szellemisége és egyes konkrét szabályai

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényt 2019. december 11-én fogadta el az Országgyűlés, és 2020. július 1-jén lép majd hatályba (a továbbiakban: új Tbj.).[1] Az új Tbj. a magyar társadalombiztosítás összefoglaló lex generalis törvénye lesz, amely hatályon kívül helyezi nemcsak a most hatályos, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások

A közszolgálati jogviszony differenciálódása

Tanulmányomban a szűken értelmezett közszolgálat jogviszonyainak differenciálódását vizsgálom. Elsősorban arra keresem a választ, hogy e folyamatok miképpen alakítják át a civil közszolgálati jogviszonyok szerkezetét, alanyait. Ennek feltárása céljából áttekintem az egyes jogállási törvények egymáshoz való viszonyrendszerét. Problémafelvetés Módszertan A Kttv. személyi, szervi és tárgyi hatálya Az Áttv. személyi, szervi és tárgyi hatálya A Kit.személyi, szervi és tárgyi hatálya A Riasztv.

Hatékony eszköz a bírósági eljárásokban – a távmeghallgatás

Sokszor tapasztalhatjuk a bírósági eljárások során, hogy a nagyobb földrajzi távolság bizonyos meghallgatandó személyek bíróság előtt való megjelenése kapcsán problémát okoz. Amennyiben egy tanúnak vagy szakértőnek több száz kilométert kell megtennie a perbíróság előtt való megjelenése érdekében, borítékolható, hogy az egy teljes napos elfoglaltságot okoz számára, jelentős költségráfordítással. Erre a régóta fennálló problémára a bíróságokat is elérő digitalizáció kínálhat gyors

A fizetési felszólítás alkalmazásával kapcsolatos jogértelmezési kérdések

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 285. § (2) bekezdése a munkáltatói igényérvényesítés sajátos, mondhatni könnyített, a bírói út mellőzésével járó módját szabályozza. E szabály lényegét a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23. §-a határozza meg, amely lehetőséget ad – meghatározott feltételek fennállása esetén – a fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal