Munkajog
Főoldal > A munka világa

A vezetői munkaszerződés lehetséges tartalma

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §-a szerinti vezető állású munkavállaló (a továbbiakban: vezető) jogállásának legmarkánsabb vonását az Mt. 209. § (1) bekezdésében foglalt szabály tartalmazza. Ezen jogszabályhely értelmében a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől – az Mt. 209. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve – eltérhet. Mivel az

A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkajogi igények érvényesítése a közigazgatási perben

A tanulmány a közszolgálati jogviszonyból származó igények közigazgatási perben történő elbírálására vonatkozó speciális perrendi szabályait ismerteti, kitekintéssel a bírósági joggyakorlat eddigi eredményeire, valamint a jogalkalmazási nehézségekre. Bevezetés A közszolgálati jogviszony eljárásjogi fogalma A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per alanyai A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya A megelőző eljárás A közszolgálati jogvitában eljáró bíróság összetétele A közszolgálati jogvitákban eljáró bíróságok (hatáskör, illetékesség)

A magánélet védelméhez való jog újraszabályozásának hatása a munkaviszonyban a magánélet védelméről szóló törvény alapján (1. rész)

Jelentős előrelépésnek tekinthető a magyar szabályozásban a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mavétv.) hatálybalépése, amely külön törvényként rendelkezik a magánélethez való jogról és részletezi a jogi védelme feltételeit.[1] A törvény célja, hogy a magánélethez való jog a jogrendszerben hatékonyan kerüljön biztosításra, a jogvitákban érvényesíthető legyen annak fokozott védelme, a napjainkban e jogot érintő kihívásokra tekintettel, s

Az Európai Unió jogának és politikáinak hatása a szociális személyes szolgáltatásokra¹

Az Európai Unió hatásköre látszólag csak korlátozottan jelenik meg a szociális szolgáltatások terén. Az integráció gazdasági gyökerei, a jóléti politikák terén az elsődleges tagállami felelősség miatt első ránézésre az uniós szabályozás szerepe sem jelentős ezen a gazdaságilag és társadalmilag egyre fontosabbá váló területen. Azonban amennyiben az egyes államok szolgáltatási rendszereire tekintünk, a tényleges csomagokban erőteljes konvergencia jelenik meg. A következőkben

A digitalizáció és az „on-demand” gazdaság hatása a munkaerőpiacra – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017-ben publikált tanulmánya alapján¹

Tanulmányom célja, hogy röviden bemutassa azokat az izgalmas kihívásokat, amelyek nemzetközi szinten már jelen vannak és Magyarországon is észlelhetőek, ezért azokkal mind a nemzetközi, mind a magyar munkaerőpiacnak és jogi szabályozásnak is számolnia kell hamarosan. Ezek a kihívások a digitális technológiák egyre inkább elterjedő alkalmazásából fakadnak. Az információs és kommunikációs technológiák közül jó néhány már Magyarországon teret nyert, ilyenek az

Kétszeres járuléklevonás az elmaradt jövedelemből?

Nem tartozik a rutinszerű, mindennapos HR-munkához a kártérítés címén a munkavállaló javára elmaradt jövedelemként megítélt összeg kifizetése. A korábbi Munka Törvénykönyve alapján erre szinte kizárólag a munkavállaló egészségkárosodása okán került sor, a hatályos munka törvénykönyve ugyanakkor a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményét is kártérítési alapra helyezte[1], így az ilyen jogcímen megítélt, többnyire elmaradt jövedelem esetében is felmerül a kérdés: a megítélt,

A munkabeszüntetés speciális típusai a magyar munkajogban – a szolidaritási sztrájk és az általános sztrájk

Jelen cikkben áttekintjük és elemezzük a sztrájk két típusára (általános sztrájk, szolidaritási sztrájk) vonatkozó hazai szabályokat, és ráirányítjuk a figyelmet azokra a szabályozási hiányosságokra, amelyeknek a jogalkotó részéről való orvoslását a jövőben indokoltnak tartjuk. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 2019. január 1-jén hatályba lépett módosítása hatalmas társadalmi feszültséget és ellenállást keltett, amelynek hatására több

Recenzió Tercsák Tamás „A joggal való visszaélés – A joggal való visszaélés elmélete, bírói gyakorlata és munkajogi jelentősége”című könyvéről¹

Jelen recenzió a joggal való visszaélés jogelvét átfogóan feldolgozó monográfia ismertetésére épül. Tercsák Tamás, a monográfia szerzője a kijelölt témát magánjogi, konkrétabban nagyobb részben polgári jogi, kisebb részben pedig munkajogi szempontból dolgozza fel elméleti, szabályozási és gyakorlati szempontból egyaránt. Az ismertetés kitér a mű mondanivalójára, szerkezetére, szakirodalmi bázisára és a feldolgozás módszertanára is. A bemutatás során néhány olyan munkajogi kérdés,

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) hatása a munka világára

Korunkban az információtechnológia fejlődésének üteme szinte robbanásszerű. A gyártók újabb és újabb „kütyükkel” árasztják el a piacot, amelyek figyelik alvás közben a légzésünket, ebéd közben a bevitt, futás közben pedig az elégetett kalóriákat. Rádiójeles technológiával (Paypass) fizetünk a boltban és mobiltelefonos applikációval csekkolunk be repülőjáratunkra. Nyomon követhető, hogy kik a valódi és a kik a virtuális „barátaink”, milyen érdeklődési körünk

Digitalizáció a munkajogban II. távmunka a gyakorlatban

Az infokommunikációs eszközök elterjedése, a digitális folyamatok mára a munka világát is áthatják; a munkavégzés, és annak formái sok tekintetben átalakultak. Az információtechnikai fejlődés számos új munkakört hívott életre, emellett új, rugalmasabb munkavégzési formák is kialakultak. Ezek egyike a távmunkavégzés, melynek fokozatos elterjedése hazánkban is megfigyelhető. Írásunk a távmunka jelenségét törekszik bemutatni, olyan munkáltató gyakorlati példáján keresztül, amelynél a munkavállalók igen