A vezetői megbízatás keletkezésével, a megbízatás alapját vagy hátterét adó jogviszonnyal, a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban már számos tanulmány született. Ugyanakkor nincs olyan munka, amelynek középpontjában a vezető tisztségviselői megbízatás ingyenessége, illetve az a kérdés áll, hogyan befolyásolja mindez a jogviszony létrejöttét, típusát, illetve milyen hatással van a vezető tisztségviselő gazdasági társaság felé fennálló felelősségére, ha előbbi e feladatának ellátásáért
A munka világa
A tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog fontossága a multinacionális vállalatoknál, avagy az Európai Üzemi Tanácsok szabályozásának legújabb módosítási kísérlete
Napjainkban a világgazdaság már teljes mértékben elképzelhetetlen a határokon átívelő vállalatok vagy vállalatcsoportok jelenléte nélkül, amelyek esetében a munkavállalói jogosultságok biztosítása amennyire fontos, annyira nehézkes is. A legtöbb esetben a munkavállalókat érintő döntések nem a munkavégzés helyének megfelelő tagállamban születnek meg, így szükséges egy olyan szerv felállítása, amely felügyelheti a döntési folyamatot, és bele is szólhat abba.
A láthatatlan munka jogi és társadalmi megítélése általánosságban és a magyar jogi megoldások tükrében
A láthatatlan munka a jog által nehezen kezelhető és értelmezhető kérdés. Jelentős mértékben kapcsolódik a munka értékéhez. A jog azonban direkt módon nem tesz különbséget munka és munka között. Ez azonban csak a fizetett munkákra igaz. A láthatatlan munka nem kerül be a munkajog védelmi hatókörébe. De akkor hogyan is értékeljük ezt a teljes jogrendszer kontextusában? Semmilyen jogág nem reagál ezekre a jelenségekre?
Alternatív vitarendezés a munkajogban: múlt, jelen és jövő – a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat munkásságára vonatkozó empirikus kutatás tanulságai
A szerző 2024. augusztus 29. és 2024. október 1. napja között félig strukturált interjúkat készített a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat nyolc volt tagjával és/vagy koordinátorával „Alternatív vitarendezés a munkajogban, különös tekintettel a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat munkásságára” (a továbbiakban: Kutatás) címmel.
Megfeleltetek – A férfiak és nők egyenlő díjazásának megerősítésről szóló irányelv követelményeinek átültetése a magyar szabályozásba (2. rész)
Folytatva kodifikációs kísérletemet, tovább vizsgálom, és törekszem megfogalmazni, hogy a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló 2023/970 irányelv[1] (a továbbiakban: 2023/970 irányelv vagy irányelv) jogharmonizációs követelményeinek való hazai megfelelés érdekében a magán- és nonprofit szférára hatályos munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
Gondolatok az egészségi okból való alkalmatlansággal kapcsolatos hazai ítélkezési gyakorlatról
A munkakör ellátására egészségi okból való alkalmatlanság tényállása napjaink munkajogi jogalkalmazásának vitatott problémája, s a tárgyban született eseti döntések a bírói gyakorlat permanens formálódásáról, illetve jelentős átalakulásáról tanúskodnak. Habár a problémával kapcsolatban – annak rendkívüli aktualitását is alátámasztva – jogalkotási tevékenység is zajlik, a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállaló helyzetének megnyugtató jogi megítélése a hatályos munkajogi és társadalombiztosítási jogi
A munkáltatói háttérellenőrzés – és ami mögötte van
Mint minden ágazatban, a HR-szakmában is időről időre feltűnnek olyan divatos trendek, amelyek hosszabb-rövidebb időre kihatnak a vállalati HR működésre: csak az elmúlt tíz-tizenöt évben találkozhattunk az employer branding[1] fogalmával, a bit-sized learning[2] metódusával, a generációmenedzsmenttel.[3] Természetesen ezen trendek, irányzatok kimúlási sebessége általában fordítottan arányos az adott vállalkozás pénzügyi, gazdasági helyzetével, de az is tény, hogy az újabbnál újabb divatos
Fair play? Női és transzgender sportolók megítélése és munkajogi helyzete a férfiak uralta élsport világában
A sportoló is ember, dolgozó ember. Az élsport és a munka világa összefonódik, hiszen a sportolók maguk is a munkaerőpiac aktív szereplői. A profi sportolói karrier számos mélypontot és fantasztikus magasságokat járhat be, mialatt ismeretlen kihívások és nehézségek hátráltatják. Sok egyéb tényező mellett a szabályozás hiányosságai vagy ellentmondásos volta is e körbe sorolható. A munkajog eszközrendszere speciális szabályozó mechanizmusok révén ösztönzi a nemek közötti esély- és jogegyenlőség megteremtését. Az élsportban további specializáció lenne szükséges, amely máig nem jelenik meg a szabályalkotásban. Kérdés, hogy a nők hagyományosan alárendelt szerepét a jog eszközei hivatottak-e orvosolni. Az átmeneti nemi kategóriák megjelenése a nemzetközi sport és az olimpiai mozgalom számára nagy fejtörést okozó jelenség, melynek következtében fellazulhat a bináris (női és férfi kategóriákat ötvöző) rendszer évszázadok óta fennálló megingathatatlansága, a közgondolkodást is jelentős mértékben befolyásolva.
Megfeleltetek – A férfiak és nők egyenlő díjazásának megerősítésről szóló irányelv követelményeinek átültetése a magyar szabályozásba (1. rész)
Egy iskolai tananyag szerint a jó cím többnyire rövid. E követelménynek megfelelni a lehetetlenhez közelítő vállalkozás egy olyan hosszú megnevezésű uniós jogforrás hazai lehetséges adaptációjáról szóló írás esetén, mint a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló 2023/970 irányelv.
Versenykorlátozás a munkaerőpiacon – A „no-poaching” megállapodások (2. rész)
Az utóbbi tizenöt évben az államok versenyhatóságai új kihívásokkal szembesültek a munkáltatók által kötött, átcsábítási tilalomra és bérrögzítésre irányuló megállapodások formájában. Tanulmányom első részében ismertettem a munkagazdaságtan alapfogalmait, valamint a no-poaching megállapodások amerikai egyesült államokbeli szabályozását és gyakorlatát. Jelen második rész fókuszában Magyarország és az Európai Unió áll.