A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 285. § (2) bekezdése a munkáltatói igényérvényesítés sajátos, mondhatni könnyített, a bírói út mellőzésével járó módját szabályozza. E szabály lényegét a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23. §-a határozza meg, amely lehetőséget ad – meghatározott feltételek fennállása esetén – a fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal

Az elmúlt húsz évben Magyarország több mint húsz szociális biztonsági egyezményt kötött. Ezek részben újak, részben számos korábbi meghaladott egyezményt váltottak fel. Összességükben egy olyan hatékonyan működő eszközrendszert biztosítanak, amely tartósan, akár hosszú évtizedeken keresztül is védi a mobilitással érintett állampolgárok jogait. Ugyanakkor ez a rendszer sok tekintetben egy hosszú és kívülről is vezérelt fejlődési folyamat eredményeképpen jött létre. A

Ez évi második lapszámunkban megjelent cikk folytatásaként a következőkben bemutatjuk a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mavétv.) szerint a magánélethez való jog korlátozásának szabályait. A törvény egyértelműsíti, hogy a „magánélethez való jog gyakorlása során mindenki köteles mások jogait tiszteletben tartani”[1]. E jog érvényesülésének határai megvonásához ezért különösen fontos a munkaviszonyban, hogy e jog korlátozására vonatkozó követelmények

A szakszervezeteket megillető alapvető jogok és a munkáltatók alapvető szabadsága közötti vita feloldása általában abban az értelmezési keretben zajlik, amelyben az eldöntendő kérdés az, hogy a letelepedés vagy szolgáltatásnyújtás szabadságát mennyiben korlátozhatja a szervezkedéshez vagy a kollektív alkuhoz való jog. A munkavállalók hatékony védelme miatt azonban szükséges, hogy a szakszervezeti fellépés olyan új, határokon átnyúló formáin is elgondolkozzunk, amelyek segítségével

Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az utóbbi időkben a munka világának egyik kiemelkedő újdonsága a digitális platformok felbukkanása, melyek a technológia fokozott használatának köszönhetően gyorsan elterjedtek. A globalizáció és a technológiai fejlesztések talaján kiépült „gig-economy”-nak köszönhetően gyorsan fejlődnek a hagyományostól eltérő munkavégzési formák a digitális munkaerőpiacok és platformok megjelenésével. Ezek az internetes platformok arra használják a technológiát, hogy

A munkahelyi pszichoterror a munka világából ismert egyik stresszt okozó tényező (más néven stresszor), mely a munkavállaló egészségi állapotára is komoly befolyással lehet. Lényegi fogalmi eleme a cselekmény rendszeressége, gyakorisága, tartóssága és ellenségessége. Ezek a konfliktusok kihatással lehetnek az egyén nemcsak munkahelyi, de családi, baráti vagy akár társadalmi kapcsolataira is. A tanulmány hipotézise szerint a jelenleg hatályos magyar munkajogi és

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §-a szerinti vezető állású munkavállaló (a továbbiakban: vezető) jogállásának legmarkánsabb vonását az Mt. 209. § (1) bekezdésében foglalt szabály tartalmazza. Ezen jogszabályhely értelmében a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől – az Mt. 209. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve – eltérhet. Mivel az

A tanulmány a közszolgálati jogviszonyból származó igények közigazgatási perben történő elbírálására vonatkozó speciális perrendi szabályait ismerteti, kitekintéssel a bírósági joggyakorlat eddigi eredményeire, valamint a jogalkalmazási nehézségekre. Bevezetés A közszolgálati jogviszony eljárásjogi fogalma A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per alanyai A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya A megelőző eljárás A közszolgálati jogvitában eljáró bíróság összetétele A közszolgálati jogvitákban eljáró bíróságok (hatáskör, illetékesség)

Jelentős előrelépésnek tekinthető a magyar szabályozásban a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mavétv.) hatálybalépése, amely külön törvényként rendelkezik a magánélethez való jogról és részletezi a jogi védelme feltételeit.[1] A törvény célja, hogy a magánélethez való jog a jogrendszerben hatékonyan kerüljön biztosításra, a jogvitákban érvényesíthető legyen annak fokozott védelme, a napjainkban e jogot érintő kihívásokra tekintettel, s

Az Európai Unió hatásköre látszólag csak korlátozottan jelenik meg a szociális szolgáltatások terén. Az integráció gazdasági gyökerei, a jóléti politikák terén az elsődleges tagállami felelősség miatt első ránézésre az uniós szabályozás szerepe sem jelentős ezen a gazdaságilag és társadalmilag egyre fontosabbá váló területen. Azonban amennyiben az egyes államok szolgáltatási rendszereire tekintünk, a tényleges csomagokban erőteljes konvergencia jelenik meg. A következőkben