A munkáltató felmondására vonatkozó jogi szabályozás megítélése elég szélsőséges keretek között mozog. A munkáltatók úgy vélik, hogy a szabályozás túl merev, szigorú és életszerűtlen, ezáltal gátolja őket a rendeltetését vesztett munkaviszony megszüntetésében. Ezzel szemben a munkavállalók (szakszervezetek) véleménye szerint a munkaviszony felszámolása túlságosan egyszerű és olcsó a munkáltató részéről. Az alábbi írás nem kíván állást foglalni ebben a vitában, inkább annak

Ez évi első lapszámunkban megjelent cikk folytatásaként a következőkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet)[1] (a továbbiakban: Rendelet) IV–V. és VIII. fejezeteiben szabályozott egyes jogintézményeket, amelyek a

A művészet köré húzott jogintézményi keret egyik legérdekesebb szegmense a foglalkoztatási szabályok sajátos rendszere. Ebből adódóan a tanulmány azokat a munkajogi előírásokat rendszerezi és elemzi, amelyek a művészeti élet speciális igényeihez igazodva az általánostól eltérő karakterrel rendelkeznek. E körben kiemelt figyelmet kapnak azok a szabályok, amelyek a művészeti foglalkoztatás alapintézményei, és egyben a hazai munkajog új konstrukciói. A művészeti szféra

A fogvatartottak szociális ellátásainak kérdése a büntetés-végrehajtás kevésbé kutatott területeihez tartozik. Ennek egyik oka, hogy a vonatkozó joganyag rendkívül szerteágazó, annak áttekintéséhez nem csupán a büntetés-végrehajtás jogszabályait kell ismerni, hanem el kell mélyülni a szociális jog, illetve a társadalombiztosítási jog normáinak sokaságában is. Tanulmányomban az előbbi jogterületek metszetével foglalkozom, kitérve arra, hogy milyen jogkorlátozások adódnak a fogvatartásból, továbbá, hogy milyen eltérések

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a hatálybalépése óta már tíznél több kisebb módosításon esett át. Idén január 1-jétől két törvény változtatta meg az Mt. szövegét, s július 1-jével is további módosítások várhatók. A várandós, gyermekágyas, szoptató munkavállalók munkavédelme A munkavállalói képviselő fogalma Pontosító jellegű rendelkezések Eljárási szabálymódosítások Várható módosítások 360

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i 2016/679 rendeletét (általános adatvédelmi rendelet)[1] (a továbbiakban: Rendelet) 2018. május 25-étől kell alkalmazni. A Rendelet továbbfejleszti a 95/46/EK irányelv[2] rendelkezéseit, különböző változásokat eredményezve a foglalkoztatás során megvalósuló adatkezelések

A cikk szerzői az Európai Unió valamely tagállama területén kiküldetésben lévő munkavállalók jogi védelmét biztosító szabályokat és ezek gyakorlati megvalósulását vizsgálják. A téma aktualitásául szolgál, hogy a visszaélések és a szabályok további kijátszásának kizárása érdekében született ún. „posting enforcement irányelv” jogharmonizációs határideje lejárt, a végrehajtást szolgáló – tagállamonként eltérő mélységű és változó erősségű – közigazgatási intézkedések pedig már gyakorlattá érlelődtek. A cikk az alábbiakban értékeli

A digitalizálódó, technológiai fejlődéssel folyamatosan változó munka világában egyre nagyobb kihívást jelent – az elmélet és a gyakorlat számára is –, hogy a meglévő munkajogi kereteket hogyan lehet alkalmazni az újszerű folyamatokra. Jelen írás a vállalati gyakorlatban egyre inkább elterjedő – BYOD (Bring Your Own Device) néven is ismert – a saját eszközök munkahelyi használatára vonatkozó munkajogi kérdéseket járja körül. A tanulmány ezzel eligazodási támpontokat