Munkajog
Főoldal > A munka világa

A védőoltásra kötelezés feltételei a munkajogviszonyban

A koronavírus megjelenésével egyidősek a kérdések: milyen lehetősége, jogosultsága van a munkáltatónak a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzésére, követelheti-e a fertőzéstől mentes állapot, illetve a védettség igazolását, milyen munkáltatói intézkedéseket tehet a fertőzés megelőzése érdekében, illetve a már fertőzött munkavállaló távoltartására. Eddig – kifejezett jogi szabályozás hiányában – jogértelmezéssel kerestük a válaszokat, ám nemrégiben megjelent a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről

A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alkotmányjogi és munkajogi tárgyú kritikája

Az Alaptörvény veszélyhelyzeti rendelkezésein alapuló, immár közel két éve tartó intenzív rendeletalkotási hullám a munka világát sem hagyta érintetlenül.[1] A rendeleti jogalkotás legújabb eredménye a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet), amely a munkáltatót puha feltételrendszer mellett jogosítja fel a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (a továbbiakban: védőoltás) felvételének előírására.[2] A védőoltás kötelezővé tételének

Occam borotvája, avagy a „home office” mint a munkajog unikornisa

A munkajogi jogirodalomban számos cikk, tanulmány a home office és a távmunka közötti különbséget boncolgatja, többségében arra az álláspontra helyezkedve, hogy a két jogintézmény nem azonos egymással.[1] A kommentárirodalom is arra az álláspontra helyezkedik, hogy „a home office-t, vagyis az otthonról végzett munkát nem lehet azonosítani a távmunkavégzéssel, dogmatikailag el kell különítenünk a kétfajta munkavégzési formát egymástól.”[2] Tegyük fel azonban

Kitekintés a munkáltatói kárfelelősség osztrák szabályaira

A munkavállalót ért károsító körülményekért való felelősség rendszere egy összetett szabályrendszer, amelyben egyszerre vannak jelen munkajogi, munkavédelmi jogi, társadalombiztosítási jogi és felelősségbiztosítási szabályok. Ezeknek a szabályoknak egy része szükségképpen felmerül a jogalkalmazás során, míg mások attól függnek, hogy a munkavállaló élni kíván-e az adott jogi eszközökkel, vagy éppen a munkáltató rendelkezik-e bizonyos szerződési konstrukciókkal (például munkáltatói felelősségbiztosítás). A munkáltatói felelősségi

„Csillagok háborúja” – A platform-munkavégzés értékelési mechanizmusának munkajogi aspektusairól

Azzal talán nem árulunk el nagy titkot, hogy a munkaerőpiacon folyamatos versengésnek lehetünk szemtanúi, már egészen korai időktől. Ez a megállapítás különösen igaz akkor, ha a munkát végzők nem egy hagyományos „terepen”, hanem a folyamatos visszajelzések kereszttüzével fémjelzett platformokon teszik, küzdve a magas helyezésekért és ezáltal a nagyobb bevételért. Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy betekintést nyújtson e környezetbe, bemutatva a

A Petry-eset tanulságai és a magyar munkavállalók véleményszabadsága a woke-kapitalizmusban¹

Köszönöm szépen a felkérést, rendkívül megtisztelő, hogy egy erős felindulásból elkövetett publicisztika[2] ilyen érdeklődést vált ki. Négy részre osztanám a mondandómat. Első körben az inkriminált Petry-esetet szeretném ismertetni, már ami releváns a mai konferencia szempontjából, illetve a bevezető gondolataimat, ami miatt erre az esetre fűzöm fel az egész előadást. Második körben – a Petry-esetre is figyelemmel – a munkahelyi véleményszabadság

Útravaló a bértámogatáshoz – avagy az aktív foglalkoztatáspolitika új zászlóshajójának jogalkalmazói tapasztalatai a világjárvány tükrében

Ahogy a cím is rögzíti, jelen tanulmányom célja, hogy a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben hozott jogszabályi rendelkezések és azok jogalkalmazói tapasztalatai alapján néhány olyan kérdésre hívja fel a munka- és szociális joggal foglalkozó szakemberek figyelmét, amelyek a foglalkoztatáspolitika új irányvonalaival összefüggésben időszerűek lehetnek. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Fftv.) és

A teljesítményértékelés (és minősítés) jogi szabályozása a közigazgatás közszolgálati törvényeiben – mérés-értékelés és/vagy fejlesztés-támogatás?

Cikkemben a teljesítményértékelés szabályozásával foglalkozom. Vizsgálatomban elsősorban a közigazgatás teljesítményértékelési rendszereit hasonlítom össze. Ennek során két központi kérdésre keresem a választ; vajon a közszolgálati törvények összehasonlítása alapján felvázolható-e egy olyan teljesítményértékelési rendszer, amely valamennyi igazgatási ágazatban alkalmazható, és ha igen, akkor annak elsősorban a mérés-értékelést és/vagy a fejlesztés-támogatást kell-e szolgálnia? Következtetéseimet döntően a személyzetpolitikai háttér figyelembevételével a nemzetközi tapasztalatok elemzésére

Kárfelelősségi kérdések távmunka során: milyen mértékben felel a munkáltató?

A közelmúlt eseményeire reagálva a munkáltatók távmunkaszerződéseket kötöttek, illetve munkaszerződéseket módosítottak, mindezt egy kényszer szülte szituációban, ahol egyik félnek sem adatott meg a lehetőség és az idő, hogy mérlegelje a munkaviszony egyes előnyeit, hátrányait és előkészítse a munkavégzés megfelelő feltételeit, amely miatt növekedett a balesetek kockázatának esélye is. A közvetlen kockázat nemcsak a munkavállalót helyezte kiszolgáltatott helyzetbe, de a munkáltató

A négy hét, az négy hét – Gondolatok a szabadság munkaidőkeretben történő számításáról

Hazánk Alaptörvényébe és az uniós jogba is ütközik az az utóbbi időben teret kapott jogértelmezés, mely szerint a munkaidőkeret óraszámának és a szabadságnapoknak a számítása egymástól elkülönülhet. Ezen túl a szabadságkiadás jelenlegi magyar szabályozása, az órában vagy beosztás szerinti munkanapban történő szabadságszámítás törvényi előírása szintén uniós jogba ütközhet, és felmerül, hogy a pihenéshez való alkotmányos jogot is sérti, figyelemmel arra,