Munkajog
Főoldal > A munka világa

Ne szólj szám…? – A közösségi médiában közölt vélemények a munkajogi bírói gyakorlatban

A sajtóban időről időre felröppennek olyan hírek, amelyek arról számolnak be, hogy egy a közösségi médiában tett szerencsétlen megnyilvánulás a posztoló állásába került. Csak hogy néhány szalagcímet említsünk: „Facebook-poszt miatt rúgták ki a szombathelyi Luk dolgozóját”,[1] „Facebook-komment miatt rúgták ki Lattmann Tamást az NKE-ről”.[2] A cikkek címeit olvasva adódik a kérdés, hogy miként érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága a munkaviszonyban. Milyen

Véleménynyilvánítás kontra munkajogi kötelezettségek – esettanulmány a közösségi médiahasználaton keresztül¹

Az elmúlt időszak egyik nagy port kavart közéleti hírének bizonyult, hogy egy hazai híresség „kirúgatott” egy munkavállalót a munkahelyéről, mivel az neki nem tetsző, tartalmában egyébként igen sértő kommentet írt az egyik posztja alá a közösségi médiában. Azóta több ismert ember megszólalt a témában, látszólag még messze vagyunk a nyugvóponttól. Különösen érdekes mindez annak ismeretében, hogy jó pár év eltelt

Az erőszak és zaklatás elleni 2019. évi Egyezmény és Ajánlás újításai (2. rész)

Ez évi első lapszámunkban megjelent cikk folytatásaként a következőkben megvizsgálunk egy-egy kérdést a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás felszámolásáról szóló 2019. évi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) egyes rendelkezéseihez kapcsolódóan, a hatályos magyar munkajogi szabályozásra tekintettel.[1] Ennek keretében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit összevetjük az Egyezménnyel, és bemutatunk néhány dilemmát arról, hogy a

Elmélkedés, időnként álmélkodás a munkáltató kárfelelősségét érintő egyes bírói döntésekről

Az alábbiakban három, a Kúria által 2020-ban felülvizsgált, a munkáltató kárfelelősségével kapcsolatos jogesetet ismertetek. Közös ezekben, hogy ugyan nem vitásan a munkaviszony keretében elszenvedett balesetből eredő igényt érvényesítettek a felperesi munkavállalók, keresetüket az eljárt bíróságok megalapozatlannak találták. Azaz: többnyire már az alsóbb fokon eljárt bíróságok, de végső fokon a Kúria mindhárom esetben helyénvalónak ítélte meg[1] a munkáltatónak a munka törvénykönyvéről

A világjárvány hatása a határozott idejű munkaviszonyra – „esetlegesen a szerződések megszüntetésére kifejezetten szükség van”

A koronavírus-járvány (a továbbiakban: világjárvány) köztudomásúan szinte az élet minden területén érezteti hatását, ez alól a munkaviszonyt létrehozó megállapodások, így a határozott időre szóló munkaszerződések sem lehetnek kivételek.[1] Arató Balázs[2] a lapunk 2020. évi 3. számában megjelent tanulmányában arra keresi a választ, hogy a munkáltató jogszerűen milyen indokkal élhet a határozott idejű munkaviszony felmondásához fűződő jogával a világjárvánnyal összefüggésben.[3] Megítélése szerint

A fegyelmi felelősség egyes kérdései a Munka Törvénykönyvében

Mai munkajogi terminus technicusaink között kissé archaikusan hangzik a fegyelmi kifejezés. Az elméleti feladatok mellett gyakorló jogászként is tevékenykedő, munkajoggal foglalkozó kollégák tanúi lehetnek azonban annak, hogy amennyiben a munkavállaló kötelezettségszegést vagy mulasztást követ el, a munkáltató egyből fegyelmi büntetésért kiált. Jelen sorok célja, hogy a fegyelmi jog, a fegyelmi vétség, a fegyelmi büntetés elméleti élű megközelítése és bemutatása mellett

Gondolatok az Európai Parlament és a Tanács megfelelő minimálbérekre vonatkozó irányelvjavaslatának margójára

Cikkünkben az Európai Bizottság által előterjesztett, a megfelelő minimálbérekre vonatkozó irányelvjavaslat eddigi „életútját” kísérjük végig. Időrendben haladva az alábbi, főbb pontokra fűzzük fel írásunk logikai vezérfonalát: elsőként a javaslat megalkotásának hátterét vizsgáljuk, majd a már fennálló szabályozással való összhang kérdésére térünk ki. Ezt követően a vizsgálat magjaként az irányelvtervezet legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be. Írásunkat végül egy összegző jellegű konklúzióval zárjuk,

Az erőszak és zaklatás elleni 2019. évi Egyezmény és Ajánlás újításai (1. rész)

Új nemzetközi munkaügyi norma került megalkotásra 2019-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája száznyolcadik ülésszakán, az erőszak és zaklatás elleni Egyezmény és az azt kiegészítő Ajánlás, amelyek a nemzetközi munkajogban hiánypótlóan szabályozzák az erőszak és a zaklatás tárgykörét a munka világában.[1] Az Egyezmény, amely a nemzetközi munkaügyi normák között elsőként rendelkezik az erőszak és a zaklatás felszámolása kapcsán irányadó nemzetközi munkajogi

Adalékok az Mt. 66. § (8) bekezdésének c) pontja szerinti munkaviszony-megszüntetéshez, a koronavírus-járvánnyal összefüggésben

A Munkajog című folyóirat 2020. évi 3. lapszámában megjelent tanulmányában dr. Arató Balázs ügyvéd, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszékének egyetemi docense elsődlegesen gazdasági szempontokat követve elemzésnek veti alá a határozott idejű munkaviszonyok koronavírus miatti egészségügyi veszélyhelyzet, illetve annak gazdasági hatásaira alapított felmondással történő megszüntetését. Írásában elsődlegesen arra keresi a választ,

A munkaidő megszervezésének alapintézménye – a munkarend

A munkarend a munkaidő megszervezésének egyik alapvető jogintézménye. Ennek ellenére a gyakorlatban, sőt a jogirodalomban is – legalábbis a szerző véleménye szerint – sokszor találkozhatunk félreértésekkel, téves álláspontokkal. Sokszor azonosítják a munkáltató működési rendjével, a munkaidő-beosztással. A cikkben a szerző arra tesz kísérletet, hogy összefoglalja és elemezze a munkarenddel kapcsolatos jogdogmatikai kérdéseket, egyúttal jelezve azt is, hogy ezt egy átfogóbb,