Munkajog
Főoldal > A munka világa

Az Mt. 66. § (8) bekezdésének c) pontja a koronavírus tükrében

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (8) bekezdés c) pontjának nincs még kiforrott, egységesnek mondható bírói gyakorlata. A koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet és a járvánnyal kapcsolatos intézkedések időszerűvé tették a törvényhely alkalmazási körének vizsgálatát. A kérdést érintő vitaindítás és a reményeim szerint kibontakozó szakmai gondolatcsere azért is különösen aktuális, mert a járványra hivatkozó

A magyar biztosítottak részvétele az európai uniós szintű betegmozgásokban – nem tervezett egészségügyi szolgáltatások igénybevétele

Az Európai Unió alapértékeként meghatározott személyek szabad mozgása jogot biztosít az uniós polgároknak, hogy részt vegyenek az európai uniós szintű betegmozgásokban a biztosításuk helye szerinti tagállam megtérítése mellett. Ez a magyar társadalombiztosításban biztosított személyekre is vonatkozik. A témakört két szempont alapján lehet vizsgálni. Egyrészt a tekintetben, hogy milyen alapelvek és uniós jogszabályok rendelkeznek az Európai Unióban az uniós polgárok mint

Félve boncolás – A közalkalmazotti törvény fokozatos hatályvesztéséről

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tör­vény (a továbbiakban: Kjt.) életben van, eltérő módon visszatérő beavatkozások folytán azonban hatálya egyre zsugorodik. Miután még hatályos, így a miérteket és a következményeket élve boncolásként vizsgálhatom. Pályám közigazgatásban töltött éveiben a Kjt. visszatérő feladatot jelentett – a megalkotásában való részvételtől a sokadik módosítás előkészítéséig. És prioritást is jelentett, úgy véltem, a jó

Kizárt dolog? – Avagy az illetékességi kikötés megengedhetőségéről a munkaügyi perekben, némi nemzetközi kitekintéssel

A 2018. január 1. napjától hatályos a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) jelentősen átformálta a munkaügyi perekre vonatkozó illetékességi szabályokat: a korábbi szabályozás alapján a munkáltató székhelye vagy a munkavégzéssel érintett telephelye szerint kizárólagosan illetékes bíróság helyett a munkaügyi perekben az általánosan illetékes vagy a felperes munkavállaló választása alapján vagylagosan illetékes bíróság jár el. Felmerül

A munkavállaló vétkes kötelezettségszegésének jogkövetkezményei a figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig

Tény, hogy egy bő fél évszázada a magyar munkajogban tudományosan feldolgozatlan egy meghatározó jogintézmény, a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése miatti hátrányos jogkövetkezmények, a fegyelmi felelősség témája. 1964-ben született korábban e tárgykörben tudományos tanulmány, melynek szerzője Kertész István volt, a munka „A fegyelmi felelősség alapkérdései a munkajogban”[1] címet viseli. Kijelenthető: ritkábban vizsgált és elemzett tárgykörről van szó, amelynek ugyanakkor a jelentősége a

Munkaidő-kontrolling – csak szemléletváltás után!

Az automatizáció és robotizáció, valamint az egyre inkább szolgáltatószektor-túlsúlyú társadalomszervezés miatt egyre kevesebb az olyan munkakör, melyben jól használhatók maradnak a munkaidőt mint szabott időtartamot meghatározó szabályok. A munkaidő meghatározásának jogszabályi szintű változtatása, valamint a munkaidő-elszámolás helyi szintű újragondolása egyaránt szükséges ahhoz, hogy digitális munkaidő-kontrolling rendszerek[1] bevezetése valóban sikeres és hosszú távon eredményes lehessen. A munkahelyek „atipizálódnak”, a fő szabályok

A munkavállaló e-mail-címe – a munkáltató problémája? A munkahelyi elektronikus levelezés ellenőrzésének hatósági gyakorlata

Mintegy két évtizede mindennapos jelenség az, hogy a munkáltatói szervezetekben dolgozók elektronikus levelezést folytatnak mind a szervezeten belül, mind azon kívül. Nyilvánvaló, hogy a munkahelyen használt levelezőrendszert a munkáltató éppen olyan munkaeszközként biztosítja, mint a golyóstollat, a villáskulcsot vagy éppen a targoncát. A munkahelyi e-mail-fiók és annak használata azért különbözik a „hagyományos” munkaeszközöktől, mert a klasszikus munkaviszonyon túlmutató területek – a munkavállaló oldalán a magántitokhoz (levéltitokhoz) és a személyes adatok védelméhez való jog, a munkáltató részéről pedig az üzleti titokhoz fűződő jog – komolyan befolyásolják az e-mail mint munkaeszköz használatának és ellenőrzésének korlátait és az azokkal kapcsolatos különböző érdekeket.

Ellentmondás a fiatalkorúak védelmét célzó alkalmazási tilalom munkajogi szabályozásának értelmezése körül

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénybe (a továbbiakban: Mt.) utólag beiktatott 44/A. § alkalmazási tilalmat állít fel meghatározott személyekkel szemben. Ezen alkalmazási tilalom büntetőjogi tényállásokhoz kötött, és a törvényben exponált munkakörökre vonatkozik. A jogalkotói cél egyértelmű, azonban a foglalkoztatási tilalom abban az esetben is fennáll, ha az annak alapjául szolgáló büntetőeljárás a terhelt felmentésével végződött, vagy el sem jutott a vádemelésig, mert a nyomozást megszüntették bűncselekmény vagy bizonyítékok hiányában. Ezen esetkör disszonanciáját bontja ki az alábbi rövid tanulmány.

Az Európai Szakmai Kártya bevezetésének első hazai tapasztalatai

2016. január 18-a óta érhető el az Európai Unióban a más uniós tagállami munkavégzéshez szükséges diplomaelismerési eljárás egyszerűsített új formája, az ún. Európai Szakmai Kártya (European Professional Card – EPC). A lehetőség jelenleg öt szakma, az általános ápolók, gyógytornászok, gyógyszerészek, hegyitúra-vezetők és ingatlanügynökök számára elérhető, de pozitív tapasztalatok, illetve a tagállamok hajlandósága esetén további szakmákra is kiterjeszthető.

A munkahelyi stressz szabályozása az Európai Unióban

A stressz az egyik leggyakrabban jelentett munkahelyi egészségi probléma Európában, amely más pszichoszociális kockázatokkal együtt az összes kieső munkanap több mint felében játszik szerepet. E tanulmányban ismertetem a stressz kezelésére vonatkozó uniós és magyar szabályozást, valamint a „stresszperek” bírósági gyakorlatát is.