Munkajog
Főoldal > A munka világa

A munka és magánélet közötti egyensúly kialakításának alapvető követelményeiről a 2019/1158 irányelvre figyelemmel¹

2019 júniusában az Európai Unió joga néhány olyan munka- és szociális jogi szabályozással bővült irányelvek, illetve egy rendelet képében, amelyek egyik oldalról már hosszabb ideje napirenden lévő alapvető jogvédelmi kérdésekről szólnak, másik oldalról pedig a 2017 novemberében elfogadott Szociális Jogok Európai Pillére fémjelezte átfogó szociálpolitikai reform­törekvések köré épülnek. E jogfejlődési folyamatba illeszkedik az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158

Munkaügyi szabályok változásai 2020-ban

Cikkünkben áttekintést adunk a 2020. január 1-jén hatályba lépett, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (a továbbiakban: Met.) érintő változásokról.[1] A munkavállaló személyét érintő szabályok változásai Családvédelmet, gyermekvédelmet szolgáló módosítások A munkaidő beosztásához kapcsolódó pontosítás Kiegészítések a versenytilalmi megállapodást és a tanulmányi szerződést érintően A munkaügyi

Az új Tbj. szellemisége és egyes konkrét szabályai

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényt 2019. december 11-én fogadta el az Országgyűlés, és 2020. július 1-jén lép majd hatályba (a továbbiakban: új Tbj.).[1] Az új Tbj. a magyar társadalombiztosítás összefoglaló lex generalis törvénye lesz, amely hatályon kívül helyezi nemcsak a most hatályos, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások

A közszolgálati jogviszony differenciálódása

Tanulmányomban a szűken értelmezett közszolgálat jogviszonyainak differenciálódását vizsgálom. Elsősorban arra keresem a választ, hogy e folyamatok miképpen alakítják át a civil közszolgálati jogviszonyok szerkezetét, alanyait. Ennek feltárása céljából áttekintem az egyes jogállási törvények egymáshoz való viszonyrendszerét. Problémafelvetés Módszertan A Kttv. személyi, szervi és tárgyi hatálya Az Áttv. személyi, szervi és tárgyi hatálya A Kit.személyi, szervi és tárgyi hatálya A Riasztv.

Hatékony eszköz a bírósági eljárásokban – a távmeghallgatás

Sokszor tapasztalhatjuk a bírósági eljárások során, hogy a nagyobb földrajzi távolság bizonyos meghallgatandó személyek bíróság előtt való megjelenése kapcsán problémát okoz. Amennyiben egy tanúnak vagy szakértőnek több száz kilométert kell megtennie a perbíróság előtt való megjelenése érdekében, borítékolható, hogy az egy teljes napos elfoglaltságot okoz számára, jelentős költségráfordítással. Erre a régóta fennálló problémára a bíróságokat is elérő digitalizáció kínálhat gyors

A fizetési felszólítás alkalmazásával kapcsolatos jogértelmezési kérdések

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 285. § (2) bekezdése a munkáltatói igényérvényesítés sajátos, mondhatni könnyített, a bírói út mellőzésével járó módját szabályozza. E szabály lényegét a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23. §-a határozza meg, amely lehetőséget ad – meghatározott feltételek fennállása esetén – a fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal

Magyarország szociális biztonsági egyezményei, és az azokban alkalmazott főbb szabályozási elvek

Az elmúlt húsz évben Magyarország több mint húsz szociális biztonsági egyezményt kötött. Ezek részben újak, részben számos korábbi meghaladott egyezményt váltottak fel. Összességükben egy olyan hatékonyan működő eszközrendszert biztosítanak, amely tartósan, akár hosszú évtizedeken keresztül is védi a mobilitással érintett állampolgárok jogait. Ugyanakkor ez a rendszer sok tekintetben egy hosszú és kívülről is vezérelt fejlődési folyamat eredményeképpen jött létre. A

A magánélet védelméhez való jog újraszabályozásának hatása a munkaviszonyban a magánélet védelméről szóló törvény alapján (2. rész)

Ez évi második lapszámunkban megjelent cikk folytatásaként a következőkben bemutatjuk a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mavétv.) szerint a magánélethez való jog korlátozásának szabályait. A törvény egyértelműsíti, hogy a „magánélethez való jog gyakorlása során mindenki köteles mások jogait tiszteletben tartani”[1]. E jog érvényesülésének határai megvonásához ezért különösen fontos a munkaviszonyban, hogy e jog korlátozására vonatkozó követelmények

A szakszervezetek tevékenysége a szolgáltatásnyújtás szabadságának tükrében

A szakszervezeteket megillető alapvető jogok és a munkáltatók alapvető szabadsága közötti vita feloldása általában abban az értelmezési keretben zajlik, amelyben az eldöntendő kérdés az, hogy a letelepedés vagy szolgáltatásnyújtás szabadságát mennyiben korlátozhatja a szervezkedéshez vagy a kollektív alkuhoz való jog. A munkavállalók hatékony védelme miatt azonban szükséges, hogy a szakszervezeti fellépés olyan új, határokon átnyúló formáin is elgondolkozzunk, amelyek segítségével

A digitális platformokon keresztül nyújtott munka

Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az utóbbi időkben a munka világának egyik kiemelkedő újdonsága a digitális platformok felbukkanása, melyek a technológia fokozott használatának köszönhetően gyorsan elterjedtek. A globalizáció és a technológiai fejlesztések talaján kiépült „gig-economy”-nak köszönhetően gyorsan fejlődnek a hagyományostól eltérő munkavégzési formák a digitális munkaerőpiacok és platformok megjelenésével. Ezek az internetes platformok arra használják a technológiát, hogy