A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapjaiban változtatta meg a munkaviszony munkáltató által történő jogellenes megszüntetésének jogkövetkezmény-rendszerét. Amíg a korábbi szabályozás szerint a jogellenes munkaviszony-megszüntetés elsődleges következménye az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés volt, illetve a munkavállaló a munkaügyi perben hozott jogerős ítélet időpontjáig jogosult volt elmaradt munkabérére, egyéb járandóságaira, illetve esetlegesen a felmerült kára megtérítésére,
A munka világa
A platformmunka elhelyezése a versengő jogviszonyok rendszerében
A platformmunka fogalma az elmúlt évben egyre ismertebbé vált a hazai munkajogászok előtt. Ez egyrészt köszönhető a koronavírus után is fennmaradt töretlen térnyerésének, másrészt annak, hogy az Európai Unió Bizottsága közzétette a javasolt irányelvtervezetét, így annak szabályozási elvével már ismerkedik a hazai jogász közösség. E tanulmányban bemutatásra kerül a platformmunkára vonatkozó hazai jogszabályi környezet, a jogviszony jellemzőinek számbavételén keresztül a
A kényszer-önfoglalkoztatás helyzete a KATA változásai kapcsán
2022 őszétől új szabályozást nyert a kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA). Ez az új szabályozás csökkentette a hatálya alá tartozók körét, amely különösen nehéz helyzetbe sodorta a kényszervállalkozók, azaz helyesebben a kényszer-önfoglalkoztatók egyébként is bizonytalan rétegét. Emiatt a tanulmány fókuszába a kényszer-önfoglalkoztatókat helyeztük, bemutatva a státuszukat, annak hazai esetjogi problémáit és az őket övező adójogi kérdéseket a fenti adónem kapcsán.
Sztrájkok és beavatkozások
„Oké, nem olyan egyszerű a dolog. Mert ha a szemetet nem viszik el, az már másnap látszik, ha a gyerek hülye marad, az csak kicsit később.”[1] Jelen dolgozat az utolsó néhány év sztrájkjainak elemzését tűzi ki célul. Az utolsó, ebben a témában írt összefoglaló anyag 2019-ben készült,[2] az azóta eltelt időben megjelent néhány olyan új elem a magyarországi sztrájkok történetében, ami
Adalékok a munkahelyi zaklatások kivizsgálásához
A munkahelyi zaklatás kérdésének aktuális és releváns mivoltát mi sem mutatja jobban, mintsem hogy csak az elmúlt időszakban több olyan cikk, tanulmány is megjelent a munkahelyi zaklatás, erőszak, munkahelyi pszichoterror tárgyában, amely a jelenség elméleti aspektusaival foglalkozik. Ebben a diskurzusban azonban fontos, hogy a gyakorlat során tapasztalt problémák is helyet kapjanak.[1] A munkahelyi zaklatások kivizsgálása ugyanis számos gyakorlati problémával szembesítheti
A koronavírus hatása a foglalkozási megbetegedések és a munkabalesetek területén
A járvány az utóbbi években az életünk részévé vált, amelynek hatása a jog területén, így a munkajogban és a munkavédelemben is megmutatkozik. A munkáltatók részéről felmerült jogértelmezési problémák miatt nehézségeket okozott a fertőzés megelőzésére tett intézkedések megtétele és a munkavállalóik koronavírus-fertőzésének foglalkozási megbetegedésként való elismertetése. Valamennyi munkáltató köteles a koronavírus-fertőzés megelőzése érdekében járványügyi intézkedéseket tenni, azonban azok tartalma a tevékenységi körüktől
A jogharmonizáción túl – a munkaidő szabályozásának versenyképessé tétele
Hazai munkajogi jogalkotásunk – bár alapjaiban számos, a munkavállalói esélyegyenlőtlenséget kiegyenlíteni vagy legalábbis csökkenteni szándékozó szabályt tartalmaz – sok esetben lehetővé teszi a munkáltatói egyoldalú hatalmasság érvényesülését. Ez különösen igaz a munkaidő, illetve a munkarend szabályaira, amelyek jelenlegi formájukban még a véleményezési lehetőséget sem biztosítják a munkavállalói oldal számára. Megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, hogy az Európai Unió jogával
A tolmácsok titoktartási kötelezettsége
A titoktartási kötelezettség az egyik legfőbb etikai alapelv tolmács szakmában. Ezen túlmenően a munkavállaló számára előírt általános magatartási követelményként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is megjelenik.[1] A gyakorló tolmács azonban találkozhat olyan helyzetekkel, amelyekben nem egyértelmű, hogy be kell-e tartani a titoktartási kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben. Tanulmányomban áttekintem a tolmácsok titoktartásának etikai
A jogvédelem irányában – Irányelvtervezet a platformmunka körülményeinek javításáról (2. rész)
Az Európai Bizottság 2021 decemberében hozta napvilágra a Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról[1] (a továbbiakban: Javaslat) című dokumentumát. A korábbi lapszámban megjelent írásunk folytatásaként az alábbiakban azokat a rendelkezéseket tekintjük át, amelyek az algoritmikus irányítással, a platformmunka átláthatóságával, a jogorvoslati lehetőségek biztosításával, valamint a Javaslat végrehajtásával kapcsolatosak. Algoritmusmenedzsment 1.1. Az automatizált nyomon követési
„Home office” napjainkban – Az otthoni munkavégzés jelensége, széles körű elterjedésének munkajogi vetületű problémái
Míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy az emberek otthonról végezzék munkájukat, addig napjainkban ez a munkavégzés egyik bevett, egyszersmind egyre nagyobb népszerűségnek örvendő módjává vált. 2020 tavaszától azonban – kiváltképp a COVID–19 világjárvány okán bevezetett kijárási korlátozásokkal érintett időszakban – egyre több munkáltató tért át a szokásos munkavégzési helytől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatásra, azonban jogalkotásra kifejezetten e tárgykörben