Munkajog
Főoldal > Értekezések

Ami szerződésszegés a polgári jogban, az munkaviszony a munkajogban?¹

A szerződésszegés esetei, esetleges jogkövetkezményei, illetőleg jogdogmatikai alapjai fontos kérdései a magánjogi szabályozásnak. Miután minden szerződő felet – függetlenül az adott szerződés konkrét tartalmától vagy éppen jogi természetétől – jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek, ezért sokszor elkerülhetetlen, hogy a szerződésszerű teljesítés valamilyen hibában szenvedjen a teljesítés ideje, helye, módja stb. vonatkozásában. A releváns polgári jogi szabályozások ennek megfelelően elsődlegesen

A menekültek és menedékesek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének lényegi elemei Magyarországon – az ukrán válság fényében

Cikkünkben – történeti kitekintéssel – bemutatjuk a menekültek és menedékesek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének lényegi elemeit. Ennek az ad szomorú aktualitást, hogy 2022. február 24-e óta tart az orosz–ukrán válság, amely több millió embert taszított kényszerű vándorlásba. A válságra adott jogi válasz érinti a magyar egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést is, hiszen hazánknak – a román és a délszláv válság után

A főnök szeme mindent lát? Gondolatok a munkavállalók webkamerás ellenőrzéséről

A pandémia kitörése óta – főleg külföldi sajtóban – gyakran lehet arról olvasni, hogy a munkáltatók különféle szoftverek segítségével virtuális irodákat alakítanak ki, amelyeknek része az otthonról dolgozó munkavállaló webkamerás megfigyelése. A cikk az adatvédelmi követelmények és a munkahelyi kamerás megfigyelésre már kidolgozott szabályozás tükrében vizsgálja, hogy a hazai szabályokkal összhangban lehetőség nyílik-e a munkavállalók webkamerás megfigyelésére. Virtuális iroda és

A kollektív autonómia alapjogi összefüggései

A magyar és a nemzetközi munkajogi szakirodalomban a kollektív szerződések vizsgálata kapcsán központi fogalom a kollektív autonómia. A kollektív autonómia a legtöbb európai szabályozás alkotmányos szinten rögzített eleme, azonban az értelmezése, valamint a jogrendszerbe történő implementálása tekintetében jelentős különbségek lelhetők fel. A dogmatikai vizsgálódás mellett a kollektív autonómia határainak megvonása, illetve általában a kollektív autonómia célhoz kötöttségének rögzítése a munkajog

A munkavállaló javára való eltérés megítélésének egyes szempontjai

Európában uralkodónak mondható[1] és a hazai munkajogban is hagyományosan érvényesül a kedvezőbbség elve,[2] mely szerint a felek megállapodása a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól – főszabály szerint – csak a munkavállaló javára térhet el. A munkavállalóra kedvező eltérés elve tehát igen jelentős, Európában talán a legjelentősebb jogalkotási és jogalkalmazási hagyományokkal rendelkezik.[3] Jelen tanulmány célja a hazai, valamint a német munkajog kontextusában vizsgálni a

Az érvénytelenség szabályozásának és gyakorlati megállapításának munkajogi problémái*

A tanulmány a munkajogi érvénytelenséggel kapcsolatos szabályozási és ehhez kapcsolódó gyakorlati problémákról szól, egyúttal számos de lege ferenda javaslatot is megfogalmaz. Polgári jogi gyökerek és az intézmény munkajogi adaptációja a jogi szabályozás és a jogalkalmazás területén Az érvénytelenségre vonatkozó munkajogi rendezés és gyakorlata a polgári jogi szabályozás tükrében Az érvénytelenség problémájának jelentkezése a munka világának különböző területein Konklúzió 2578

Van? Volt? Lesz? – a munkaszerződés létezésének dogmatikai és gyakorlati problémái

A magyar bírói gyakorlatban időről időre felfedezhetők olyan ítéletek, amelyek kifejezetten a munkajogi szabályozást, illetőleg a munkajogviszonyt érintő jogdogmatikai kérdésekkel foglalkoznak. Az ilyen tartalmú bírósági döntések száma nem túlzottan nagy, de jelen elemzés alapját éppen a Kúria utóbbi egy-két évben megfigyelhető, e területen mutatott eddig nem látott aktivitása adja. A dogmatikai vizsgálódások és jogértelmezések sok esetben a polgári jog és

A kollektív szerződés hatálya

A tanulmány a kollektív szerződések „hatályának” kérdéskörével foglalkozik. Hangsúlyozandó, hogy ez a „hatályosság” fogalom eltér a jogi normatan szerinti hatálytól, és a kollektív szerződések esetében – különösen a kollektív szerződések átalakító erejéből, kiterjesztő hatályából, valamint kettős természetéből adódóan – speciális értelmet nyer. A kollektív szerződések normatív részének rendelkezései a munkáltatónál munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók tekintetében normatív tartalommal bírnak. Ebből következően, míg

A munkavállalóhoz hasonló személyként történő foglalkoztatás minősítése a külföldi megoldások, valamint az Mt. és Ptk. tükrében

A tanulmány az önfoglalkoztatókra, a munkavállalóhoz hasonló jogállású személyekre irányadó szabályozást a komparatisztika eszközével mutatja be, figyelemmel a különböző európai megoldásokra. A privatizáció és az önfoglalkoztatás megjelenése a rendszerváltás utáni Magyarországon Az önfoglalkoztatás lényege Az önfoglalkoztatás különböző formái az egyes európai országokban 3.1. Általános áttekintés 3.2. Az önfoglalkoztatás a germán jogrendszer államaiban 3.3. Az önfoglalkoztatás a frankofon jogrendszer országai­ban 3.4. Az önfoglalkoztatás intézménye a

A platformalapú munkavégzés jogi kihívásai – Szürke zóna a munkaviszony és az önfoglalkoztatás közt

Napjainkban már semmi sem függetleníthető a számítástechnika rohamos fejlődésétől, hiszen egyetlen okos eszköz az arra telepített számos applikációval tölti be a fényképezőgép, a határidőnapló, a navigációs eszköz és természetesen a kapcsolattartás funkcióját – hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. A digitalizáció a munka világát sem hagyta érintetlenül, és a jogalkotás törekszik is választ adni az így felbukkanó új jelenségekre (például