Munkajog
Főoldal > Értekezések

A munkajog mint versenytényező – az alkalmazandó munkajog meghatározása nemzetközi tényállásoknál, különös tekintettel a kiküldetésekre¹

A munkajog a jogharmonizáció után is jelentős eltéréseket mutat az egyes tagállamokban, ezért nem mindegy, melyik tagállam joga irányadó egy munkaviszonyra. A tanulmányban áttekintem a nemzetközi elemet hordozó munkaviszonyokra alkalmazandó munkajog meghatározására vonatkozó szabályozás fejlődését. Külön vizsgálatot igényel, hogy a nemzetközi magánjog szabályai hogyan alkalmazhatóak kifejezetten a kiküldetések (az ideiglenes külföldi munkavégzés) esetén. Véleményem szerint e sajátos tényállás külön uniós

A munka értéke, avagy a szőlőmunkás egy dénárja¹

„Hát nem tehetek azt a javaimmal, amit akarok?” Máté 20,15   A szerző egy vélhetően sokak által ismert bibliai példázat kapcsán elemzi a munka díjazásának alapvető kérdéseit, melynek során megvizsgálja az alapbér szerződéses meghatározásával összefüggő tartalmi és alaki feltételeket. Ezen túlmenően elemzi a munkabér összegének megállapítását befolyásoló magánjogi szabályokat, így különösen az érték­arányosságra vonatkozó előírásokat és a munkajog generálklauzuláit. Végül kitér az igazságosság

Munkavállalói participáció, avagy a demokrácia megjelenése a munkahelyen¹

A munkajog egyik kiemelt célja, hogy az erős hierarchián és a munkáltató utasítási jogán alapuló munkaviszony alanyai, nevezetesen a munkáltató és a munkavállaló, illetőleg a munkavállalók közössége közötti erőviszonyokat kiegyenlítse, és a munkavállalói kollektívát a munkáltató túlhatalmával szemben védelemben részesítse. A demokratikus elvek megjelenítése a munkahelyen e védelem egyik fontos eszköze, és számtalan formában jelenhet meg, mind az individuális, mind

Kommentár a munka törvénykönyvéről szóló 2032. évi I. törvényhez Munkajogi sci-fi

Az ismert bonmot szerint nehéz jósolni, különösen, ha az a jövőre vonatkozik. Komolyabbra fordítva, érdemes idézni napjaink „sztártörténészét”. „A történelem arra tanít, hogy az, ami látszólag a következő sarkon vár ránk, előre nem látott akadályok miatt talán sosem valósul meg, más, sosem gondolt forgatókönyvek pedig valóra válhatnak… Amikor a Szputnyik és az Apollo–11 gyújtotta lángra a világ képzeletét, a jóslatok

A munkáltatói normatív nyilatkozatok vizsgálata a szerződéses konszenzus fényében

A XXI. századi munkahelyek jogát nagymértékben a munkáltató belső szabályzatai, nyilatkozatai határozzák meg. Az Mt. kísérletet tett az egyoldalú jognyilatkozatok, a kötelezettségvállalás fogalmának beépítésével konkretizálni a munkáltatói nyilatkozatok természetét, ennek ellenére a nyilatkozatok és jognyilatkozatok gyakorlati elhatárolása nehézkes, dogmatikai megalapozásuk pedig kifogásolható. A munkajogviszony tényleges tartalma a munkáltató egyoldalúan megállapított munkahelyi szintű jognyilatkozatai útján eltávolodik a munkaszerződésben egyébként fennállt konszenzustól.

A munkavállalóhoz hasonló jogállású személy státuszának jogkövetkezményei – A magyar javaslat és a német megoldás részletei

A munkavégzés rugalmasabbá válása következtében eddig nem ismert munkavégzési struktúrák jöttek létre, amelyek magukkal hozták a gazdaságilag függő, személyükben mégis független munkavégzői réteg kialakulását. A munkavállalóhoz hasonló jogállású személyek kategóriája 2011-ben a munka törvénykönyve első tervezetében is megjelent, a kodifikációs bizottság e státusz szabályozására törekedett. A tanulmány a felállított védelmi katalógust vizsgálja a státuszt már több évtizede szabályozó német jogrendszer

A transznacionális szolidaritási sztrájk jogi lehetőségei a hazai és az uniós jog alapján

Az Európai Unión (a továbbiakban: EU) belül mára megvalósult a közös piac – a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása –, amelynek hatására számos multinacionális vállalat hozott létre a különböző tagállamokban telephelyet, fióktelepet. Mivel a termelés globálissá vált, így immáron a munkaügyi konfliktusok is szükségképpen túllépik az országhatárokat. Ha az egyik tagállamban a vállalat dolgozói sztrájkba

Az Európai Bíróság és a gordiuszi csomó: az Uber applikáció vagy taxitársaság?

Az elmúlt évek munkajogi szakirodalmának slágertémája egyértelműen a megosztáson alapuló (sharing economy), másként haknigazdaság (gig economy) munkajogi viszonyainak tanulmányozása. Ezen belül kiemelt figyelmet kap az applikáción alapuló munkavégzés (work on demand via app), amelynek legismertebb példája kétséget kizáróan az „Uber”. De nem csupán a munkajogi szakirodalom érdeklődését keltették fel a haknigazdaság és annak kétségtelenül újszerű munkavégzési formái és problémái, hanem

A whistleblowerek védelme – különös tekintettel az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelvjavaslatra

Jelen tanulmányban a whistleblowerek védelme kerül bemutatásra hazai, valamint európai uniós vonatkozásban, alapvetően munkajogi kontextusban. Mind európai[1], mind nemzetközi[2] szinten egyre inkább előtérbe kerül a hatékony védelem biztosításának szükségessége a whistleblowerek számára.[3] Az Európai Unióban 28 országból mindössze 19 biztosít – legalább részbeni – védelmet a bejelentők számára. Ezen tagállamokban biztosított védelem országonként eltérő mértékben ugyan, de minőségében is elmarad

A behívásos munkavégzés szabályozása Európában

A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy az európai országok miként szabályozzák, milyen garanciális, munkavállalókat védő szabályokkal korlátozzák a behívásos munkavégzést. Elsőként az egyre terjedő szabályozási szándék okait és hátterét vizsgáljuk. Ezt követően bemutatjuk és csoportosítjuk az európai nemzeti jogokat a szabályozás szempontjából. Bár számos országban még egyáltalán nem szabályozott, így jogellenes ez a szerződéstípus, de egyre több ország rendelkezik ilyen különálló