Munkajog
Főoldal > Értekezések

Kommentár a munka törvénykönyvéről szóló 2032. évi I. törvényhez Munkajogi sci-fi

Az ismert bonmot szerint nehéz jósolni, különösen, ha az a jövőre vonatkozik. Komolyabbra fordítva, érdemes idézni napjaink „sztártörténészét”. „A történelem arra tanít, hogy az, ami látszólag a következő sarkon vár ránk, előre nem látott akadályok miatt talán sosem valósul meg, más, sosem gondolt forgatókönyvek pedig valóra válhatnak… Amikor a Szputnyik és az Apollo–11 gyújtotta lángra a világ képzeletét, a jóslatok arról szóltak, hogy

A munkáltatói normatív nyilatkozatok vizsgálata a szerződéses konszenzus fényében

A XXI. századi munkahelyek jogát nagymértékben a munkáltató belső szabályzatai, nyilatkozatai határozzák meg. Az Mt. kísérletet tett az egyoldalú jognyilatkozatok, a kötelezettségvállalás fogalmának beépítésével konkretizálni a munkáltatói nyilatkozatok természetét, ennek ellenére a nyilatkozatok és jognyilatkozatok gyakorlati elhatárolása nehézkes, dogmatikai megalapozásuk pedig kifogásolható. A munkajogviszony tényleges tartalma a munkáltató egyoldalúan megállapított munkahelyi szintű jognyilatkozatai útján eltávolodik a munkaszerződésben egyébként fennállt konszenzustól.

A munkavállalóhoz hasonló jogállású személy státuszának jogkövetkezményei – A magyar javaslat és a német megoldás részletei

A munkavégzés rugalmasabbá válása következtében eddig nem ismert munkavégzési struktúrák jöttek létre, amelyek magukkal hozták a gazdaságilag függő, személyükben mégis független munkavégzői réteg kialakulását. A munkavállalóhoz hasonló jogállású személyek kategóriája 2011-ben a munka törvénykönyve első tervezetében is megjelent, a kodifikációs bizottság e státusz szabályozására törekedett. A tanulmány a felállított védelmi katalógust vizsgálja a státuszt már több évtizede szabályozó német jogrendszer

A transznacionális szolidaritási sztrájk jogi lehetőségei a hazai és az uniós jog alapján

Az Európai Unión (a továbbiakban: EU) belül mára megvalósult a közös piac – a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása –, amelynek hatására számos multinacionális vállalat hozott létre a különböző tagállamokban telephelyet, fióktelepet. Mivel a termelés globálissá vált, így immáron a munkaügyi konfliktusok is szükségképpen túllépik az országhatárokat. Ha az egyik tagállamban a vállalat dolgozói sztrájkba

Az Európai Bíróság és a gordiuszi csomó: az Uber applikáció vagy taxitársaság?

Az elmúlt évek munkajogi szakirodalmának slágertémája egyértelműen a megosztáson alapuló (sharing economy), másként haknigazdaság (gig economy) munkajogi viszonyainak tanulmányozása. Ezen belül kiemelt figyelmet kap az applikáción alapuló munkavégzés (work on demand via app), amelynek legismertebb példája kétséget kizáróan az „Uber”. De nem csupán a munkajogi szakirodalom érdeklődését keltették fel a haknigazdaság és annak kétségtelenül újszerű munkavégzési formái és problémái, hanem a nemzeti és nemzetközi

A whistleblowerek védelme – különös tekintettel az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelvjavaslatra

Jelen tanulmányban a whistleblowerek védelme kerül bemutatásra hazai, valamint európai uniós vonatkozásban, alapvetően munkajogi kontextusban. Mind európai[1], mind nemzetközi[2] szinten egyre inkább előtérbe kerül a hatékony védelem biztosításának szükségessége a whistleblowerek számára.[3] Az Európai Unióban 28 országból mindössze 19 biztosít – legalább részbeni – védelmet a bejelentők számára. Ezen tagállamokban biztosított védelem országonként eltérő mértékben ugyan, de minőségében is elmarad az európai, valamint a nemzetközi egyezményekben, standardokban foglalt

A behívásos munkavégzés szabályozása Európában

A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy az európai országok miként szabályozzák, milyen garanciális, munkavállalókat védő szabályokkal korlátozzák a behívásos munkavégzést. Elsőként az egyre terjedő szabályozási szándék okait és hátterét vizsgáljuk. Ezt követően bemutatjuk és csoportosítjuk az európai nemzeti jogokat a szabályozás szempontjából. Bár számos országban még egyáltalán nem szabályozott, így jogellenes ez a szerződéstípus, de egyre több ország rendelkezik ilyen különálló

Közszolgálat: komparatív előnyök – hátrányokkal? (2. rész)

Írásom második részében folytatom a „munkajogi Bermuda-háromszög” vizsgálatát. Hová tűntek el, vagy változtak ellentmondásosan szabályozottá a verseny- és nonprofit szféra, valamint a civil közszféra két törvényének triangulumában a közszolgálat egykori komparatív előnyei? A fókuszban – a közszolgálati törvények koherenciájára is figyelemmel – a jogviszony-megszüntetés lehetséges megelőzésének intézményesített garanciái, a jogviszony nem felróható elvesztéséért járó alkalmazotti juttatások, a jogellenes jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményei,

A versenytilalmi klauzula komparatív bemutatása a nemzetközi gyakorlatban

Jelen tanulmány célja, hogy elemző igényű áttekintést adjon néhány célirányosan kiválasztott szempont mentén a különböző országok (különös tekintettel, de nem kizárólag az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország) versenytilalmi megállapodásokkal összefüggő szabályozásáról és gyakorlatáról. Célja továbbá, hogy összehasonlítsa azokat a hazai szabályozással. A vizsgált aspektusok abból a célból kerültek meghatározásra, hogy gazdagítsák a hazai diskurzust, további olyan lehetséges megoldásokat vessenek fel, amelyek

Miért kell védeni? A munkajogviszony munkáltató általi megszüntetésével szembeni védelem egyes kérdéseiről

A tanulmány a munkajogviszony munkáltató általi megszüntetésével szembeni védelem egyes elméleti kérdéseit vizsgálja. Arra kíván választ találni, hogy melyek a munkáltató általi önkényes megszüntetéssel szembeni védelem elvi alapjai. Következtetései értelmében a védelem a munkához való jogból és az emberi méltósághoz való jogból vezethető le, az önkényes megszüntetéssel szembeni védelem pedig emberi jogként alapjogi védelmet igényel. Problémafelvetés A munkajogviszony megszüntetésével szembeni védelem szükségtelenségét támogató elméleti megfontolások