Munkajog
Főoldal > Értekezések

Tisztességes munkáért méltányos bérezés kontra versenyképesség – az európai minimálbér-irányelv jelentősége és várható hatásai

Egy hosszabb konzultációs és jogalkotási folyamat végén, 2022. szeptember 14-én az Európai Parlament elfogadta az Európai Unióban irányadó megfelelő minimálbérekről szóló irányelvi szabályozást, amely várhatóan hamarosan hatályba is lép, implementációs kötelezettséget róva e területen a tagállamokra, így Magyarországra is. Az irányelv illeszkedik abba a 2017–2018 óta tartó szociálpolitikai reformfolyamatba, amelyet a Szociális Jogok Európai Pillére katalizált, és amelynek középpontjában az

A négynapos munkahét dilemmái munkajogi nézőpontból – avagy a piaci működés gazdaságossága összefér-e a munkajogi garanciarendszerrel?¹

A tanulmány keretében arra teszek kísérletet, hogy a munkajogi nézőpontokra figyelemmel bemutassam a „négynapos” munkahét kialakítása mögötti okokat, folyamatokat. A munkaerőpiacon megjelenő foglalkoztatási tendenciák számos változást indukálnak a munkajog szabályozási rendszerében, ezek egy része az atipikus foglalkoztatás keretei között történik, míg más része a munkajog hagyományos – gerincét jelentő – szabályozásában eredményez változásokat. A „négynapos” munkahét esetében ez a munkaidő

Ami szerződésszegés a polgári jogban, az munkaviszony a munkajogban?¹

A szerződésszegés esetei, esetleges jogkövetkezményei, illetőleg jogdogmatikai alapjai fontos kérdései a magánjogi szabályozásnak. Miután minden szerződő felet – függetlenül az adott szerződés konkrét tartalmától vagy éppen jogi természetétől – jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek, ezért sokszor elkerülhetetlen, hogy a szerződésszerű teljesítés valamilyen hibában szenvedjen a teljesítés ideje, helye, módja stb. vonatkozásában. A releváns polgári jogi szabályozások ennek megfelelően elsődlegesen

A menekültek és menedékesek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének lényegi elemei Magyarországon – az ukrán válság fényében

Cikkünkben – történeti kitekintéssel – bemutatjuk a menekültek és menedékesek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének lényegi elemeit. Ennek az ad szomorú aktualitást, hogy 2022. február 24-e óta tart az orosz–ukrán válság, amely több millió embert taszított kényszerű vándorlásba. A válságra adott jogi válasz érinti a magyar egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést is, hiszen hazánknak – a román és a délszláv válság után

A főnök szeme mindent lát? Gondolatok a munkavállalók webkamerás ellenőrzéséről

A pandémia kitörése óta – főleg külföldi sajtóban – gyakran lehet arról olvasni, hogy a munkáltatók különféle szoftverek segítségével virtuális irodákat alakítanak ki, amelyeknek része az otthonról dolgozó munkavállaló webkamerás megfigyelése. A cikk az adatvédelmi követelmények és a munkahelyi kamerás megfigyelésre már kidolgozott szabályozás tükrében vizsgálja, hogy a hazai szabályokkal összhangban lehetőség nyílik-e a munkavállalók webkamerás megfigyelésére. Virtuális iroda és

A kollektív autonómia alapjogi összefüggései

A magyar és a nemzetközi munkajogi szakirodalomban a kollektív szerződések vizsgálata kapcsán központi fogalom a kollektív autonómia. A kollektív autonómia a legtöbb európai szabályozás alkotmányos szinten rögzített eleme, azonban az értelmezése, valamint a jogrendszerbe történő implementálása tekintetében jelentős különbségek lelhetők fel. A dogmatikai vizsgálódás mellett a kollektív autonómia határainak megvonása, illetve általában a kollektív autonómia célhoz kötöttségének rögzítése a munkajog

A munkavállaló javára való eltérés megítélésének egyes szempontjai

Európában uralkodónak mondható[1] és a hazai munkajogban is hagyományosan érvényesül a kedvezőbbség elve,[2] mely szerint a felek megállapodása a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól – főszabály szerint – csak a munkavállaló javára térhet el. A munkavállalóra kedvező eltérés elve tehát igen jelentős, Európában talán a legjelentősebb jogalkotási és jogalkalmazási hagyományokkal rendelkezik.[3] Jelen tanulmány célja a hazai, valamint a német munkajog kontextusában vizsgálni a

Az érvénytelenség szabályozásának és gyakorlati megállapításának munkajogi problémái*

A tanulmány a munkajogi érvénytelenséggel kapcsolatos szabályozási és ehhez kapcsolódó gyakorlati problémákról szól, egyúttal számos de lege ferenda javaslatot is megfogalmaz. Polgári jogi gyökerek és az intézmény munkajogi adaptációja a jogi szabályozás és a jogalkalmazás területén Az érvénytelenségre vonatkozó munkajogi rendezés és gyakorlata a polgári jogi szabályozás tükrében Az érvénytelenség problémájának jelentkezése a munka világának különböző területein Konklúzió 2578

Van? Volt? Lesz? – a munkaszerződés létezésének dogmatikai és gyakorlati problémái

A magyar bírói gyakorlatban időről időre felfedezhetők olyan ítéletek, amelyek kifejezetten a munkajogi szabályozást, illetőleg a munkajogviszonyt érintő jogdogmatikai kérdésekkel foglalkoznak. Az ilyen tartalmú bírósági döntések száma nem túlzottan nagy, de jelen elemzés alapját éppen a Kúria utóbbi egy-két évben megfigyelhető, e területen mutatott eddig nem látott aktivitása adja. A dogmatikai vizsgálódások és jogértelmezések sok esetben a polgári jog és

A kollektív szerződés hatálya

A tanulmány a kollektív szerződések „hatályának” kérdéskörével foglalkozik. Hangsúlyozandó, hogy ez a „hatályosság” fogalom eltér a jogi normatan szerinti hatálytól, és a kollektív szerződések esetében – különösen a kollektív szerződések átalakító erejéből, kiterjesztő hatályából, valamint kettős természetéből adódóan – speciális értelmet nyer. A kollektív szerződések normatív részének rendelkezései a munkáltatónál munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók tekintetében normatív tartalommal bírnak. Ebből következően, míg