Munkajog
Főoldal > Ítélkezési gyakorlat

Kúriai döntés a műszakpótlékra való jogosultság feltételeinek értelmezéséről, avagy a jogalkotói cél feltárásának nehézségei

A döntés: 11/2019. számú munkaügyi elvi határozat (Mfv.III.10.206/2018.) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) műszakpótlékra való jogosultságról rendelkező 141. §-a már a kódex kihirdetésekor értelmezési vitákat váltott ki, olyannyira, hogy a jogalkotó még az Mt. hatálybalépését megelőzően módosította a szövegét.[1] Ezzel azonban a jogértelmezési dilemmát nem sikerült rendezni, mert az említett módosítással beiktatott 141. § (2)

A Kúria joggyakorlatából

1. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének hiánya keresőképtelenség esetén A döntés elvi tartalma: keresőképesség hiányában a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség nem terheli. Foglalkoztatási kötelezettség hiányában kizárt az állásidőre járó díjazás [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § a) pont, 45. § (1) bekezdés, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (1) bekezdés, 146.

Egy ítélet margójára – eltérési lehetőségek a vezető állású munkavállaló munkaszerződésében

A döntés: BH 2018.345. (Mfv.I.10.530/2017/6.) Vezető állású munkavállaló munkaszerződésének azon rendelkezése, miszerint a munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni, azonnali hatályú felmondásként értékelendő visszahívásra nem vonatkozhat. Ellenkező értelmezés esetén a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor nem lenne különbség a felmondási idő nélküli – indokolás nélkül kiadható – felmondás és az azonnali hatályú felmondás között. Az ilyen szerződéses kikötés a munka

A ki nem vett szabadság pénzbeli megváltásának lehetősége a munkavállaló halálával megszűnt munkaviszony esetében¹

A döntés: Stadt Wuppertal kontra Maria Elisabeth Bauer és Volker Willmeroth als Inhaber der TWI Technische Wartung und Instandsetzung Volker Willmeroth e. K. kontra Martina Broßonn (C-569/16. sz. és C-570/16. sz. ügyben 2018. november 6-án hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) az elmúlt években számos ítéletet hozott az Európai Parlament és a Tanács a

A Kúria joggyakorlatából

1. Joggal való visszaélés Minden jogi normának, alanyi jognak és jogintézménynek önálló társadalmi rendeltetése, célja van. Amennyiben a jog­alany ettől ellentétesen azt szem elől veszítve gyakorolta az egyébként megillető jogot vagy teljesítette a kötelezettségét, valójában csak látszólag cselekedett jogszerűen. Eljárása formálisan jogszerű volt ugyan – tehát nem ütközött konkrét jogi tilalomba –, annak módja azonban rendeltetésellenes volt. Ebből következően a joggyakorlás

A kollektív szerződés módosítása szerződéskötési képesség hiányában

A döntés: a 6/2018. számú munkaügyi elvi határozat (EBH 2018.M.6.) Az alábbiakban ismertetett döntés (a Kúria 6/2018. számú munkaügyi elvi határozata)[1] alapvetően érinti a szakszervezetek kollektív szerződéskötési képességét. A döntés megállapítja egy kollektív szerződéskötési képességgel nem rendelkező szakszervezet szerződéskötési képességét, és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire támaszkodva kimondja, hogy a kollektív szerződés megkötésében részes felet a módosításából jogszerűen nem lehetett volna kizárni.

Munkahelyi vallássemlegesség kontra munkavállalói meggyőződés – valláson alapuló foglalkozási diszkrimináció az EUB két ítéletében¹

A döntések: Samira Achbita és Centrum voor gelijkheid van kansen en voor racismebestrijding kontra G4S Secure Solutions NV (C-157/15. sz. ügyben 2017. március 14-én hozott ítélet) és Asma Bougnaoui és Association de défense des droits de l’homme (ADDH) kontra Micropole SA (C-188/15. sz. ügyben 2017. március 14-én hozott ítélet, az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) az

A Kúria joggyakorlatából

1. Kollektív Szerződés rendelkezésének, valamint vezérigazgatói körlevél megsemmisítése iránti perben meghozott döntés A munkáltatónak a működését, szervezetét meghatározó egyoldalú utasításával, szabályzatával szemben a szakszervezetnek nincs kereshetőségi joga, egyoldalú utasítás jogszerűsége egyéni jogvitában vizsgálható. A munkáltató a munkaszervezet irányítása, működtetése érdekében különböző szabályozási eszközöket vehet igénybe, amelynek egyik lehetséges módja lehet egy, a munkavállalók egészéhez vagy egy részéhez címzett körlevél. Az adott esetben

Nem illeti meg a véleménynyilvánítás szabadságából fakadó alapjogi védelem a munkavállaló által közzétett szakmai jellegű közlést, ha annak nincs közéleti kötődése

A döntés: Az Alkotmánybíróság 14/2017. (VI. 30.) AB határozat Az Alkotmánybíróság tavaly nyáron hozott határozatának legfontosabb alkotmányjogi jelentőségű kérdése az volt, hogy milyen feltételek mellett és meddig terjedhet a véleménynyilvánítás szabadsága a munkajogi jogviszonyokban. Ennek megválaszolásához az Alkotmánybíróságnak abban is állást kellett újra foglalnia, hogy az Alaptörvényből eredő alapvető jogok milyen feltételekkel érvényesülhetnek magánjogi jellegű jogviszonyokban. Az ügyben végül az Alkotmánybíróság

A munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűségének kérdései a bírói gyakorlat tükrében

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálybalépése óta értékelhető bírói gyakorlat alakult ki a munkáltató kártérítési felelőssége terén, ezért a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma 2017-ben és 2018-ban két joggyakorlat-elemzés keretében vizsgálta a munkáltató kártérítési felelősségének bírói gyakorlatát, különös tekintettel a munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelőssége jogalapi kérdéseire, valamint önállóan vizsgálta a munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelőssége