Munkajog
Főoldal > Ítélkezési gyakorlat

A kollektív szerződés módosítása szerződéskötési képesség hiányában

A döntés: a 6/2018. számú munkaügyi elvi határozat (EBH 2018.M.6.) Az alábbiakban ismertetett döntés (a Kúria 6/2018. számú munkaügyi elvi határozata)[1] alapvetően érinti a szakszervezetek kollektív szerződéskötési képességét. A döntés megállapítja egy kollektív szerződéskötési képességgel nem rendelkező szakszervezet szerződéskötési képességét, és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire támaszkodva kimondja, hogy a kollektív szerződés megkötésében részes felet a módosításából jogszerűen nem lehetett volna kizárni.

Munkahelyi vallássemlegesség kontra munkavállalói meggyőződés – valláson alapuló foglalkozási diszkrimináció az EUB két ítéletében¹

A döntések: Samira Achbita és Centrum voor gelijkheid van kansen en voor racismebestrijding kontra G4S Secure Solutions NV (C-157/15. sz. ügyben 2017. március 14-én hozott ítélet) és Asma Bougnaoui és Association de défense des droits de l’homme (ADDH) kontra Micropole SA (C-188/15. sz. ügyben 2017. március 14-én hozott ítélet, az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) az

A Kúria joggyakorlatából

1. Kollektív Szerződés rendelkezésének, valamint vezérigazgatói körlevél megsemmisítése iránti perben meghozott döntés A munkáltatónak a működését, szervezetét meghatározó egyoldalú utasításával, szabályzatával szemben a szakszervezetnek nincs kereshetőségi joga, egyoldalú utasítás jogszerűsége egyéni jogvitában vizsgálható. A munkáltató a munkaszervezet irányítása, működtetése érdekében különböző szabályozási eszközöket vehet igénybe, amelynek egyik lehetséges módja lehet egy, a munkavállalók egészéhez vagy egy részéhez címzett körlevél. Az adott esetben

Nem illeti meg a véleménynyilvánítás szabadságából fakadó alapjogi védelem a munkavállaló által közzétett szakmai jellegű közlést, ha annak nincs közéleti kötődése

A döntés: Az Alkotmánybíróság 14/2017. (VI. 30.) AB határozat Az Alkotmánybíróság tavaly nyáron hozott határozatának legfontosabb alkotmányjogi jelentőségű kérdése az volt, hogy milyen feltételek mellett és meddig terjedhet a véleménynyilvánítás szabadsága a munkajogi jogviszonyokban. Ennek megválaszolásához az Alkotmánybíróságnak abban is állást kellett újra foglalnia, hogy az Alaptörvényből eredő alapvető jogok milyen feltételekkel érvényesülhetnek magánjogi jellegű jogviszonyokban. Az ügyben végül az Alkotmánybíróság

A munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűségének kérdései a bírói gyakorlat tükrében

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálybalépése óta értékelhető bírói gyakorlat alakult ki a munkáltató kártérítési felelőssége terén, ezért a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma 2017-ben és 2018-ban két joggyakorlat-elemzés keretében vizsgálta a munkáltató kártérítési felelősségének bírói gyakorlatát, különös tekintettel a munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelőssége jogalapi kérdéseire, valamint önállóan vizsgálta a munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelőssége

A Kúria joggyakorlatából

1. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 141. § (2) bekezdése szerinti rendszeres változás feltételeinek vizsgálatánál a havi munkaidő beosztást kell figyelembe venni. A Kúria érvelése szerint az Mt. 141. § (2) bekezdése értelmében rendszeres változásnak kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. További feltétel, hogy

Az Alkotmánybíróság 2018 első félévében hozott munkajogi tárgyú döntései

Most kezdődő sorozatunknak az a célja, hogy időről időre áttekintést adjunk az Alkotmánybíróság elmúlt hónapokban – jelen esetben a 2018 első félévében – közzétett munkajogi, közszolgálati jogi, valamint az egyéb szolgálati jogviszonyokkal összefüggő tárgyú ügyekben hozott döntéseiről. Az alkotmányjogi panaszok ügyében hozott döntésekről mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy azok túlnyomó része visszautasítást tartalmazó végzéssel ért véget. Ez azt jelenti, hogy az

A Kúria joggyakorlatából

A munkáltató eljárása nem felel meg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. §-ában foglalt követelményeknek, ha az általa utóbb kizárólag a saját döntésen alapuló jogszabály által elő nem írt képzettség megszerzéséhez kötött munkakört hosszabb ideje enélkül betöltő közalkalmazottnak (munkavállalónak) a képesítés megszerzésére nem biztosít türelmi időt. A képesítés hiányára alapított felmentés (felmondás) ebben az

Az objektív és igazolt szakmai alapú kimentés megítélése vallási diszkrimináció esetén¹

A döntés: az Európai Unió Bírósága, a Vera Egenberger kontra Evangelisches Werk für Diakonie und Entwicklung eV C-414/16. sz. ügyben előzetes döntéshozatal körében 2018. április 17-én hozott ítélete.[1] A hátrányos megkülönböztetésnek számos és változatos kivetülési formája van, amely diszkriminációs esetek alapvetően különböznek a diszkriminációval sújtott alanyok jogviszonyai, az elszenvedett hátrány, illetőleg a diszkrimináció alapjául szolgáló védett tulajdonságok tekintetében. A munkaviszonnyal összefüggésben

A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazandó fogyatékosság kérdéséhez

A döntés: az Európai Unió Bírósága, a Carlos Enrique Ruiz Conejero kontra Ferroser Servicios Auxiliares SA és Ministerio Fiscal ügyben C-270/16. sz. előzetes döntéshozatal körében 2018. január 18-án hozott ítélete. A 2000/78/EK irányelv célja annak biztosítása, hogy vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján a munkahelyeken mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön, és ne szenvedjen hátrányos megkülönböztetést, valamint hogy ezen okok