A felperes fejős munkakörben állt munkaviszonyban az alperessel. A felperes 2016. március 23-án üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően sérelemdíj és háztartási járadék iránti igényt érvényesített az alperessel szemben. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a felperes munkahelyi balesete és a betegsége közötti okozati összefüggést és az alperest sérelemdíj, kártérítési járadék, valamint kártérítés megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítéletét a törvényszék ítéletével helybenhagyta, majd a jogerős határozatot a Kúria határozatával hatályában fenntartotta.

Idén már tíz éve, hogy az Európai Unió Bírósága közzétette a C-266/14. számú ítéletét, az úgynevezett Tyco-ügyben, amely az úti idő uniós munkajogi minősítésének máig egyetlen esete.

Az írásbeli figyelmeztetésben alkalmazott vagyoni hátrány az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezménynek minősül. A felperes 2021. november 2-től állt az alperes alkalmazásában logisztikai specialista munkakörben. Az alperes nem rendelkezik kollektív szerződéssel és a felperes munkaszerződése sem tartalmazza a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 56. §-ában rögzített hátrányos jogkövetkezményeket. 2023 elején visszaélés volt tapasztalható a rendszerben, ezért

A tanulmány áttekinti az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, valamint a Kúria napi és heti pihenőidő kapcsán született döntéseit, és kritikai gondolatokat, továbbá ezekből következő, gyakorlati és de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg a kialakult helyzet megoldása érdekében.

1. A munkavállaló kárenyhítési kötelessége jogellenes jogviszony-megszüntetés esetén A vadgazdálkodási szakmérnök végzettséggel rendelkező felperes a garantált bérminimumnak megfelelő alapbér fizetése mellett hivatásos vadász munkakörben állt az alperes alkalmazásában, munkáját az alperes környékén fekvő vadászterületen látta el. A peres felek között létrejött munkaszerződés, valamint az alperes Alapszabálya és Házi Szabályzata alapján a felperes felett a munkáltatói jogokat az alperes Intézőbizottsága (a továbbiakban:

A döntés: a Kúria Mfv.10.097/2023/6. számú határozata. A tanulmány a kollektív szerződés és a vezetői munkaszerződések viszonyát elemzi a Kúria 2023-ban született határozata alapján. A döntés alapjául szolgáló tényállás Az első és másodfokú döntések A Kúria döntése Következtetések 4.1. A kollektív szerződés és a vezetők viszonya Németországban és az Amerikai Egyesült Államok szövetségi szabályozásában 4.2. A kollektív szerződés és a vezetők viszonya a

A döntés: a Kúria Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú határozata. Jelen összefoglaló a Kúria Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú ítéletét mutatja be, amellyel a Kúria először foglalt állást a platform alapú munkavégzés minősítését illetően. A döntés ismertetését megelőzően a Debreceni Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla ítéleteinek megállapításairól is szó esik, tekintettel arra, hogy ezek a kúriai ítélet közvetlen előzményeinek tekintendők. Az ítéletek bemutatására a bíróságok által vizsgált

1. A platformalapú munkavégzés minősítése A platformmunkavégzés keretében végzett ételfutár-tevékenységre kötött szerződés minősítése tárgyában hozott a Kúria 2023. december 13-án ítéletet. Az alperes az általa üzemeltetett platformon keresztül közvetítő tevékenységet biztosít az ételeket, italokat megrendelő ügyfelek és az adott éttermek között. A kiszállításban a felperes ételfutárként megbízási szerződéssel mint egyéni vállalkozó vett részt. A felperesnek a munkaviszony megállapítására irányuló keresetét elutasító elsőfokú ítéletet

Az alábbiakban ismertetem az elmúlt évek egyik legérdekesebb kúriai döntését a jóerkölcs fogalmának munkajogi értelmezésével kapcsolatban, amely tartalmát és pertárgyértékét tekintve is egyedülálló a hazai munkajog történetében. Bevezetés A per rövid ismertetése 2.1. A felmondás és a jogvita 2.2. Az elsőfokú eljárás 2.3. Az (első) másodfokú eljárás 2.4. Az (első) felülvizsgálat 2.5. A (második) másodfokú eljárás 2.6. A (második) felülvizsgálat Értékelés: érvek, ellenérvek 3.1. Értékelés 3.2. Ellenérvek 3.3. Semmis

A korábbi törvényi szabályozással ellentétben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a to­vábbiakban: Mt.) 209. §-a a munkáltató és a munkavállaló részére széles körű szabadságot biztosít a vezetői munkaszerződés feltételeinek meghatározásában.