Munkajog
Főoldal > Ítélkezési gyakorlat

Részmunkaidős, szülő, nő: a több védett tulajdonságot is érintő közvetett diszkrimináció lehetősége a felmondásnál

A döntés: RE kontra Praxair MRC SAS (C-486/18. sz. ügyben 2019. május 8-án hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága.
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) számos döntésében központi szerepe van az egyenlő bánásmód elvének, legyen szó a diszkrimináció bármely formájáról vagy éppen annak megfelelő kompenzációjáról, esetleg valamely védett tulajdonságot érintő speciális rendelkezésekről.

A Kúria joggyakorlatából

1. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban:Sztrájktv.) nem tesz különbséget az egyeztető eljárások tartalma alapján a lehetséges felek között, a törvény 2. §-aalapján folytatott egyeztető eljárásnak ezért magában kell foglalnia a 4. § (3) bekezdése szerinti egyeztetést és megállapodást is. A kérelmező szakszervezet 2019. január 11-én sztrájkbizottságot alakított és közzétette sztrájkköveteléseit. A kérelmező és a kormány által kijelölt

A munkahelyi párkapcsolat megítélése egy kúriai döntés alapján

A Kúria az alább ismertetett ügyben fontos megállapítás tett: eszerint a munkavállaló párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való joga a személyiségi jog része, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Ezen joga legfeljebb akkor korlátozható, ha az a

Az Alkotmánybíróság 2019-ben hozott munkajogi tárgyú döntései

Cikkünkben folytatjuk korábban megkezdett sorozatunkat, és sorba vesszük azokat a munkajogi tárgyú döntéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság az elmúlt évben hozott. 2019-ben három olyan ügyben hozott az Alkotmánybíróság érdemi határozatot, melynek alapjául munkaügyi jogvita szolgált (az érdemi határozatok száma ebben az évben egyébként 115 volt). Emellett 27 munkaügyi tárgyú ügyet az Alkotmánybíróság visszautasító végzéssel fejezett be, jellemzően azért, mert nem feleltek meg

A Kúria joggyakorlatából

1. Jogszabályba ütköző jogviszony-megszüntetés esetén nem a semmisség, hanem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményét kell alkalmazni. A Kúria végzésének indokolásában megállapította, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az érvénytelenség körében külön szabályozza a semmisséget (Mt. 27. §), valamint a megtámadhatóságot (Mt. 28. §). Semmisnek tekinti azt a megállapodást, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó

A tényleges napi munkaidő mérésére alkalmas nyilvántartási rendszer fenntartásának munkáltatói kötelezettsége¹

A döntés: Federación de Servicios de Comisiones Obreras (CCOO) kontra Deutsche Bank SAE (C-55/18. sz. ügyben 2019. május 14-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bírósága több ítéletében is értelmezi az Európai Parlament és a Tanács a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv (2003. november 4.) (a továbbiakban: 2003/88/EK irányelv) rendelkezéseit, hiszen számos olyan tagállami ügy kerül az

Még egyszer a munkaidős szabályok uniós meg(nem)feleléséről – az Európai Unió Bíróságának a Syndicat des cadres de la sécurité intérieure ügyben hozott ítélete fényében

A döntés: Syndicat des cadres de la sécurité intérieure és a Premier ministre, a Ministre de l’Intérieur a Ministre de l’Action et des Comptes Publics (C-254/18. sz. ügyben 2019. április 11-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága 2016-ban a Magyar Munkajog E-folyóiratban részletes tanulmányt tettem közzé a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkaidős szabályainak a vonatkozó,

A Kúria joggyakorlatából

1. A figyelmeztető sztrájk jogellenessége A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes (Mtk.II.10.059/2019.). https://www.kuria-birosag.hu/hu/sajto/figyelmezteto-sztrajk-jogszerusege-kerdeseben-dontott-kuria 2. A semmisség figyelembevétele hivatalból Az érvénytelenségi perekben

Kúriai döntés a műszakpótlékra való jogosultság feltételeinek értelmezéséről, avagy a jogalkotói cél feltárásának nehézségei

A döntés: 11/2019. számú munkaügyi elvi határozat (Mfv.III.10.206/2018.) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) műszakpótlékra való jogosultságról rendelkező 141. §-a már a kódex kihirdetésekor értelmezési vitákat váltott ki, olyannyira, hogy a jogalkotó még az Mt. hatálybalépését megelőzően módosította a szövegét.[1] Ezzel azonban a jogértelmezési dilemmát nem sikerült rendezni, mert az említett módosítással beiktatott 141. § (2)

A Kúria joggyakorlatából

1. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének hiánya keresőképtelenség esetén A döntés elvi tartalma: keresőképesség hiányában a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség nem terheli. Foglalkoztatási kötelezettség hiányában kizárt az állásidőre járó díjazás [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § a) pont, 45. § (1) bekezdés, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (1) bekezdés, 146.