Munkajog
Főoldal > Ítélkezési gyakorlat

Az Alkotmánybíróság 2018 első félévében hozott munkajogi tárgyú döntései

Most kezdődő sorozatunknak az a célja, hogy időről időre áttekintést adjunk az Alkotmánybíróság elmúlt hónapokban – jelen esetben a 2018 első félévében – közzétett munkajogi, közszolgálati jogi, valamint az egyéb szolgálati jogviszonyokkal összefüggő tárgyú ügyekben hozott döntéseiről. Az alkotmányjogi panaszok ügyében hozott döntésekről mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy azok túlnyomó része visszautasítást tartalmazó végzéssel ért véget. Ez azt jelenti, hogy az

A Kúria joggyakorlatából

A munkáltató eljárása nem felel meg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. §-ában foglalt követelményeknek, ha az általa utóbb kizárólag a saját döntésen alapuló jogszabály által elő nem írt képzettség megszerzéséhez kötött munkakört hosszabb ideje enélkül betöltő közalkalmazottnak (munkavállalónak) a képesítés megszerzésére nem biztosít türelmi időt. A képesítés hiányára alapított felmentés (felmondás) ebben az esetben nem okszerű [a

Az objektív és igazolt szakmai alapú kimentés megítélése vallási diszkrimináció esetén¹

A döntés: az Európai Unió Bírósága, a Vera Egenberger kontra Evangelisches Werk für Diakonie und Entwicklung eV C-414/16. sz. ügyben előzetes döntéshozatal körében 2018. április 17-én hozott ítélete.[1] A hátrányos megkülönböztetésnek számos és változatos kivetülési formája van, amely diszkriminációs esetek alapvetően különböznek a diszkriminációval sújtott alanyok jogviszonyai, az elszenvedett hátrány, illetőleg a diszkrimináció alapjául szolgáló védett tulajdonságok tekintetében. A munkaviszonnyal összefüggésben természetesen

A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazandó fogyatékosság kérdéséhez

A döntés: az Európai Unió Bírósága, a Carlos Enrique Ruiz Conejero kontra Ferroser Servicios Auxiliares SA és Ministerio Fiscal ügyben C-270/16. sz. előzetes döntéshozatal körében 2018. január 18-án hozott ítélete. A 2000/78/EK irányelv célja annak biztosítása, hogy vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján a munkahelyeken mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön, és ne szenvedjen hátrányos megkülönböztetést, valamint hogy ezen okok valamelyikén, így többek között a

A várandós munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos európai bírósági eseti döntés

A döntés: az Európai Unió Bírósága (harmadik tanács), a Jessica Porras Guisado kontra Bankia SA és társai C103/16. sz. ügyben előzetes döntéshozatal körében hozott 2018. február 22-i ítélete. Cikkünk egy spanyol munkaügyi per kapcsán az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásában született eseti döntést elemez. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992.

A munkáltató ellenőrzési joga a munkavállaló munkahelyi számítógépén tárolt magánadatai fölött¹

A döntés: Libert v. France (Application no. 588/13), Emberi Jogok Európai Bírósága A közfelfogás szerint egyre elfogadottabb az a nézet, miszerint a munka az ember karakterének meghatározó eleme, a személyiségének része. Ezt erősíti az a jelenség is, ami szerint a munkáltatók kifejezetten növelni kívánják a munkavállalók irántuk való elköteleződését. A cél végső soron a munkáltatóval történő legteljesebb azonosulás, ahol a munkavállaló teljes egészében elfogadja

A nyugellátás melletti munkavégzés lehetősége a közszférában

A döntés: Az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarája kimondta, hogy nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét (a továbbiakban: Egyezmény) a közszférában dolgozók nyugdíjának a felfüggesztése abban az esetben, ha a nyugdíj mellett továbbra is munkát akarnak végezni a közszférában. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarájának 267 (2017) ítélete (2017. szeptember 5.) a Fábián kontra Magyarország 78117/13. számon indult ügy tárgyában

A foglalkoztatási kötelezettség elmulasztása, avagy a kritikai kritika kritikája

Az alábbiakban ismertetett tényállás jogerős elbírálása megfelelt a korábban kialakult gyakorlatnak. Szakmai körökben széles visszhangra talált ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban hozott kúriai döntés, amely a jogerős ítéletet megváltoztatta, azaz erős kritikával illette. Pál Lajos részletesen elemzi a Kúria döntését, véleménye szerint a Kúria 16/2017. számú munkaügyi elvi határozatában foglalt iránymutatás túllépi a még megengedett jogértelmezési kereteket[1], mondhatni a kritika kritikáját fogalmazza meg.

Alaptörvény-ellenes a közfoglalkoztatási jogviszony létesítésének feltételéül szabni a lakókörnyezet rendezettségét

A döntés: az Alkotmánybíróság 30/2017. (XI. 14.) AB határozata a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdésének b) pontja, illetve az 1. § (4b), (4f) és (4g) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről. Az alapvető jogok biztosa 2013-ban az Alkotmánybírósághoz fordult a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011.

Mikor lehet jogszerű a munkáltató ellenőrzése? – az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarája Bărbulescu kontra Románia ügyben hozott ítéletének iránymutatásai

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2017. szeptember 5-én hozott ítéletében összegezte azokat a feltételeket, amelyek vizsgálata szükséges annak a megítéléséhez, hogy a munkáltató jogszerűen ellenőrizte-e a munkavállaló munkaidőben folytatott tevékenységét, és ezzel összefüggésben a szükséges és arányos mértékben korlátozta-e a magánélethez, a magánlevelezéshez fűződő jogát. A következőkben az ítélet iránymutatásait és azok alkalmazhatóságát kívánom röviden bemutatni. Bevezetés A Bogdan Mihai Bărbulescu kontra Románia