1. A platformalapú munkavégzés minősítése A platformmunkavégzés keretében végzett ételfutár-tevékenységre kötött szerződés minősítése tárgyában hozott a Kúria 2023. december 13-án ítéletet. Az alperes az általa üzemeltetett platformon keresztül közvetítő tevékenységet biztosít az ételeket, italokat megrendelő ügyfelek és az adott éttermek között. A kiszállításban a felperes ételfutárként megbízási szerződéssel mint egyéni vállalkozó vett részt. A felperesnek a munkaviszony megállapítására irányuló keresetét elutasító elsőfokú ítéletet

Az alábbiakban ismertetem az elmúlt évek egyik legérdekesebb kúriai döntését a jóerkölcs fogalmának munkajogi értelmezésével kapcsolatban, amely tartalmát és pertárgyértékét tekintve is egyedülálló a hazai munkajog történetében. Bevezetés A per rövid ismertetése 2.1. A felmondás és a jogvita 2.2. Az elsőfokú eljárás 2.3. Az (első) másodfokú eljárás 2.4. Az (első) felülvizsgálat 2.5. A (második) másodfokú eljárás 2.6. A (második) felülvizsgálat Értékelés: érvek, ellenérvek 3.1. Értékelés 3.2. Ellenérvek 3.3. Semmis

A korábbi törvényi szabályozással ellentétben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a to­vábbiakban: Mt.) 209. §-a a munkáltató és a munkavállaló részére széles körű szabadságot biztosít a vezetői munkaszerződés feltételeinek meghatározásában.

A felperes egyetemi tanársegéd munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. A munkáltatónál a munkavállalók által meghirdetett sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, hozzá volt köthető a Sztrájktévé nevű Facebook-­csatorna.

öbb mint tizenkét évnek kellett eltelnie a sztrájktörvény átfogó módosítása után ahhoz, hogy a szabályozás talán legproblematikusabb, legalábbis a jogirodalomban legélesebben kritizált pontjára (a még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek jogszabályban történő megállapítása) a gyakorlatban is fény derüljön. Előzetesen megjegyzem, hogy amennyiben a Tisztelt Olvasó erről az eseményről nem értesült, semmiképpen sem az ön készülékében van a hiba. Jelen tanulmány a 2022. október 25-én 14 és 16 óra között az egyik országos személyszállító vállalatnál lezajlott figyelmeztető sztrájk tanulságait vonja le elsősorban a szervező(k) (szubjektív) nézőpontjából – a Kúria friss végzése alapján. A vizsgált esetben, mint cseppben a tenger jelenik meg a szakmai közvéleményt leginkább megosztó további kérdések sora: a békekötelem jogi kereteinek értelmezése, különös tekintettel a kollektív szerződés és a munkabeszüntetés összefüggéseire, vagy éppen a sztrájk jogszerűsége akkor, ha több sztrájkkövetelés is „elesik” a bíróság(ok) döntése nyomán, ugyanakkor „állva marad” közülük néhány.

A döntés: LB kontra TO (C-120/21. sz. ügyben 2022. szeptember 22-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) munkaidőt és pihenőidőt érintő ítélkezési gyakorlatára és az annak alapjául szolgáló 2003/88/EK irányelvre[1] figyelemmel megállapítható, hogy a munkaidő sokat vitatott és analizált fogalma nem értelmezhető a pihenőidő nélkül. Ez persze fordítva is igaz, hiszen az uniós jogi

1. A foglalkoztatási kötelezettséget ellehetetlenítő elháríthatatlan külső ok fennállása a munkaviszony esetén mindaddig nem értelmezhető, ameddig van olyan munkaköri feladat, amelynek az ellátására a munkavállalónak a megváltozott körülmények mellett is lehetősége van [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146. § (1) bekezdés]. Az alperes a kézilabda sportágban, az Országos Sportági Szövetség (Szövetség) által kiírt versenyrendszerben szereplő

Ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, mentesül az ellenőrzési körébe eső munkabalesetért fennálló felelősség alól [a munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (2) bekezdés b) pont]. A tényállás szerint a mestervizsgával rendelkező, autószerelő végzettségű felperes a munkáltató telephelyén a tehergépkocsi rakfelület ponyvázását végezte. A teherautó ponyvája a fülke

A döntés: XXXX kontra HR Rail SA (C-485/20. sz. ügyben 2022. február 10-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) munkajogi tárgyú, fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ítélkezési gyakorlatában a fogyatékosság kapcsán az észszerű alkalmazkodás és aránytalan teher fogalmainak kérdése került értelmezésre. Ezen triász egyes elemeit már többször tárgyalták a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott

A döntés: Az Alkotmánybíróság 17/2022. (VIII. 1.) AB határozata.[1] Az Alkotmánybíróság 17/2022. (VIII. 1.) számú, 2022. július 5. napi határozatával (a továbbiakban: határozat) megállapította a Kúria Mfv.II.10065/2021/7. számú ítéletének (a továbbiakban: ítélet) alaptörvény-ellenességét, s ezért azt megsemmisítette. A határozat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 205. § (1) bekezdését érintő alkotmányjogi panaszt visszautasította. A határozat közvetlenül