Munkajog
Főoldal > Ítélkezési gyakorlat

A tényleges napi munkaidő mérésére alkalmas nyilvántartási rendszer fenntartásának munkáltatói kötelezettsége¹

A döntés: Federación de Servicios de Comisiones Obreras (CCOO) kontra Deutsche Bank SAE (C-55/18. sz. ügyben 2019. május 14-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bírósága több ítéletében is értelmezi az Európai Parlament és a Tanács a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv (2003. november 4.) (a továbbiakban: 2003/88/EK irányelv) rendelkezéseit, hiszen számos olyan tagállami ügy kerül az

Még egyszer a munkaidős szabályok uniós meg(nem)feleléséről – az Európai Unió Bíróságának a Syndicat des cadres de la sécurité intérieure ügyben hozott ítélete fényében

A döntés: Syndicat des cadres de la sécurité intérieure és a Premier ministre, a Ministre de l’Intérieur a Ministre de l’Action et des Comptes Publics (C-254/18. sz. ügyben 2019. április 11-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága 2016-ban a Magyar Munkajog E-folyóiratban részletes tanulmányt tettem közzé a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkaidős szabályainak a vonatkozó,

A Kúria joggyakorlatából

1. A figyelmeztető sztrájk jogellenessége A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes (Mtk.II.10.059/2019.). https://www.kuria-birosag.hu/hu/sajto/figyelmezteto-sztrajk-jogszerusege-kerdeseben-dontott-kuria 2. A semmisség figyelembevétele hivatalból Az érvénytelenségi perekben

Kúriai döntés a műszakpótlékra való jogosultság feltételeinek értelmezéséről, avagy a jogalkotói cél feltárásának nehézségei

A döntés: 11/2019. számú munkaügyi elvi határozat (Mfv.III.10.206/2018.) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) műszakpótlékra való jogosultságról rendelkező 141. §-a már a kódex kihirdetésekor értelmezési vitákat váltott ki, olyannyira, hogy a jogalkotó még az Mt. hatálybalépését megelőzően módosította a szövegét.[1] Ezzel azonban a jogértelmezési dilemmát nem sikerült rendezni, mert az említett módosítással beiktatott 141. § (2)

A Kúria joggyakorlatából

1. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének hiánya keresőképtelenség esetén A döntés elvi tartalma: keresőképesség hiányában a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség nem terheli. Foglalkoztatási kötelezettség hiányában kizárt az állásidőre járó díjazás [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § a) pont, 45. § (1) bekezdés, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (1) bekezdés, 146.

Egy ítélet margójára – eltérési lehetőségek a vezető állású munkavállaló munkaszerződésében

A döntés: BH 2018.345. (Mfv.I.10.530/2017/6.) Vezető állású munkavállaló munkaszerződésének azon rendelkezése, miszerint a munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni, azonnali hatályú felmondásként értékelendő visszahívásra nem vonatkozhat. Ellenkező értelmezés esetén a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor nem lenne különbség a felmondási idő nélküli – indokolás nélkül kiadható – felmondás és az azonnali hatályú felmondás között. Az ilyen szerződéses kikötés a munka

A ki nem vett szabadság pénzbeli megváltásának lehetősége a munkavállaló halálával megszűnt munkaviszony esetében¹

A döntés: Stadt Wuppertal kontra Maria Elisabeth Bauer és Volker Willmeroth als Inhaber der TWI Technische Wartung und Instandsetzung Volker Willmeroth e. K. kontra Martina Broßonn (C-569/16. sz. és C-570/16. sz. ügyben 2018. november 6-án hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) az elmúlt években számos ítéletet hozott az Európai Parlament és a Tanács a

A Kúria joggyakorlatából

1. Joggal való visszaélés Minden jogi normának, alanyi jognak és jogintézménynek önálló társadalmi rendeltetése, célja van. Amennyiben a jog­alany ettől ellentétesen azt szem elől veszítve gyakorolta az egyébként megillető jogot vagy teljesítette a kötelezettségét, valójában csak látszólag cselekedett jogszerűen. Eljárása formálisan jogszerű volt ugyan – tehát nem ütközött konkrét jogi tilalomba –, annak módja azonban rendeltetésellenes volt. Ebből következően a joggyakorlás

A kollektív szerződés módosítása szerződéskötési képesség hiányában

A döntés: a 6/2018. számú munkaügyi elvi határozat (EBH 2018.M.6.) Az alábbiakban ismertetett döntés (a Kúria 6/2018. számú munkaügyi elvi határozata)[1] alapvetően érinti a szakszervezetek kollektív szerződéskötési képességét. A döntés megállapítja egy kollektív szerződéskötési képességgel nem rendelkező szakszervezet szerződéskötési képességét, és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire támaszkodva kimondja, hogy a kollektív szerződés megkötésében részes felet a módosításából jogszerűen nem lehetett volna kizárni.

Munkahelyi vallássemlegesség kontra munkavállalói meggyőződés – valláson alapuló foglalkozási diszkrimináció az EUB két ítéletében¹

A döntések: Samira Achbita és Centrum voor gelijkheid van kansen en voor racismebestrijding kontra G4S Secure Solutions NV (C-157/15. sz. ügyben 2017. március 14-én hozott ítélet) és Asma Bougnaoui és Association de défense des droits de l’homme (ADDH) kontra Micropole SA (C-188/15. sz. ügyben 2017. március 14-én hozott ítélet, az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) az