Munkajog
Főoldal > Ítélkezési gyakorlat

Értelmezési gyakorlatok – Az ügyvezetői munkaszerződés tartalmi alakításának szabadságáról a Kúria két határozatának tükrében

A korábbi törvényi szabályozással ellentétben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a to­vábbiakban: Mt.) 209. §-a a munkáltató és a munkavállaló részére széles körű szabadságot biztosít a vezetői munkaszerződés feltételeinek meghatározásában.

A Kúria joggyakorlatából

A felperes egyetemi tanársegéd munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. A munkáltatónál a munkavállalók által meghirdetett sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, hozzá volt köthető a Sztrájktévé nevű Facebook-­csatorna.

Még elégséges szolgáltatás a gyakorlatban – az elmúlt tizenhárom év „legnagyobb” személyszállítási sztrájkjának tanulságai

öbb mint tizenkét évnek kellett eltelnie a sztrájktörvény átfogó módosítása után ahhoz, hogy a szabályozás talán legproblematikusabb, legalábbis a jogirodalomban legélesebben kritizált pontjára (a még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek jogszabályban történő megállapítása) a gyakorlatban is fény derüljön. Előzetesen megjegyzem, hogy amennyiben a Tisztelt Olvasó erről az eseményről nem értesült, semmiképpen sem az ön készülékében van a hiba. Jelen tanulmány a 2022. október 25-én 14 és 16 óra között az egyik országos személyszállító vállalatnál lezajlott figyelmeztető sztrájk tanulságait vonja le elsősorban a szervező(k) (szubjektív) nézőpontjából – a Kúria friss végzése alapján. A vizsgált esetben, mint cseppben a tenger jelenik meg a szakmai közvéleményt leginkább megosztó további kérdések sora: a békekötelem jogi kereteinek értelmezése, különös tekintettel a kollektív szerződés és a munkabeszüntetés összefüggéseire, vagy éppen a sztrájk jogszerűsége akkor, ha több sztrájkkövetelés is „elesik” a bíróság(ok) döntése nyomán, ugyanakkor „állva marad” közülük néhány.

A pihenéshez való jog mint az igényérvényesítés alapja – a szabadság és a pihenőidő pénzbeli megváltása

A döntés: LB kontra TO (C-120/21. sz. ügyben 2022. szeptember 22-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) munkaidőt és pihenőidőt érintő ítélkezési gyakorlatára és az annak alapjául szolgáló 2003/88/EK irányelvre[1] figyelemmel megállapítható, hogy a munkaidő sokat vitatott és analizált fogalma nem értelmezhető a pihenőidő nélkül. Ez persze fordítva is igaz, hiszen az uniós jogi

A Kúria joggyakorlatából

1. A foglalkoztatási kötelezettséget ellehetetlenítő elháríthatatlan külső ok fennállása a munkaviszony esetén mindaddig nem értelmezhető, ameddig van olyan munkaköri feladat, amelynek az ellátására a munkavállalónak a megváltozott körülmények mellett is lehetősége van [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146. § (1) bekezdés]. Az alperes a kézilabda sportágban, az Országos Sportági Szövetség (Szövetség) által kiírt versenyrendszerben szereplő

A Kúria joggyakorlatából

Ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, mentesül az ellenőrzési körébe eső munkabalesetért fennálló felelősség alól [a munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (2) bekezdés b) pont]. A tényállás szerint a mestervizsgával rendelkező, autószerelő végzettségű felperes a munkáltató telephelyén a tehergépkocsi rakfelület ponyvázását végezte. A teherautó ponyvája a fülke

Az észszerű alkalmazkodás és az aránytalan teher – A Bíróság értelmezése a C-485/20. sz. ügy kapcsán

A döntés: XXXX kontra HR Rail SA (C-485/20. sz. ügyben 2022. február 10-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) munkajogi tárgyú, fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ítélkezési gyakorlatában a fogyatékosság kapcsán az észszerű alkalmazkodás és aránytalan teher fogalmainak kérdése került értelmezésre. Ezen triász egyes elemeit már többször tárgyalták a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott

A 17/2022 (VIII. 1.) AB határozatról

A döntés: Az Alkotmánybíróság 17/2022. (VIII. 1.) AB határozata.[1] Az Alkotmánybíróság 17/2022. (VIII. 1.) számú, 2022. július 5. napi határozatával (a továbbiakban: határozat) megállapította a Kúria Mfv.II.10065/2021/7. számú ítéletének (a továbbiakban: ítélet) alaptörvény-ellenességét, s ezért azt megsemmisítette. A határozat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 205. § (1) bekezdését érintő alkotmányjogi panaszt visszautasította. A határozat közvetlenül

Egy minősített vezetővel szembeni érvénytelen felmondás esete

A döntés: a Kúria Mfv.VIII.10.023/2022/6. számú határozata. A bemutatásra kerülő esetben a Kúriáig kellett menni ahhoz, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. § (2) bekezdése szerinti minősített vezetővel közölt felmondás kapcsán két jogértelmezési kérdés helyesen kerüljön elbírálásra. A minősített vezető munkavállalóval közölt felmondás végső soron azért volt jogellenes, mert meghatározott személyi körre – beleértve

Álképviselet a kollektív szerződés megkötése során¹

A döntés: a Győri Ítélőtábla Mf.V.30.071/2021/12. számú határozata. Az alábbiakban ismertetett döntésben a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla Mf.V.30.071/2021/12. számú határozatával – a felperes keresetének helyt adva – a kollektív szerződés felmondásának érvénytelenségét állapította meg az álképviseletre vonatkozó munkajogi szabályokra hivatkozással. A kollektív szerződések – illetve annak felmondásának – érvénytelenségét illetően meglehetősen kevés döntés áll az elméleti és a gyakorló jogászok rendelkezésére.