Kutatásunk célja a lehetetlenülés fogalmának mélyebb megértése és hatásainak feltárása a munkajogviszonyokra. A kutatás két fő irányba terjeszkedik: egyrészt az elméleti keretek meghatározásával, másrészt a jogesetek és gyakorlati példák elemzésével foglalkozik. Ismertetjük a lehetetlenné válás jogi definícióját, és elemezzük azokat az eseteket, amikor a munkajogviszonyban ilyen helyzet merülhet fel. Mindemellett igyekszünk feltárni a munkajogot érintő jogi kihívásokat, amelyek a lehetetlenülés problematikájához kapcsolódnak.
A jogesetek és gyakorlati példák elemzése során átfogóan vizsgáljuk a lehetetlenülést okozó tényezőket, beleértve a gazdasági válságokat, természeti katasztrófákat, pandémiát, tartós megbetegedéseket és egyéb váratlan eseményeket. Az ilyen helyzetek jogi kezelése és az érintett felek jogai és kötelezettségei is kiemelt figyelmet kapnak.
- Bevezető gondolatok
- A lehetetlenülés okai
- Lehetetlenülés a munkaviszony kezdetén
- A munkaviszony megszüntetésének esetei lehetetlenülés miatt
4.1. Azonnali hatályú felmondás lehetetlenülés miatt
4.2. Határozott idejű munkaviszony munkáltatói felmondása lehetetlenülés miatt
4.3. Határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondása lehetetlenülés miatt
4.4. Lehetetlenülés a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt - A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének lehetetlenülése a munkavállaló egészségi állapota miatt
- Összegzés
1. Bevezető gondolatok
A munkaszerződés teljesítése számos körülmény miatt lehetetlenné válhat. A körülmények között találunk olyat, mely kifejezetten a munkáltató felróható magatartása miatt merül fel, olyat is, mely a munkavállaló felróható magatartása miatt, és olyat is, amely mindkét vagy egyik fél felróható magatartása miatt (sem) következik be. A lehetetlenné válást illetően – figyelemmel arra is, hogy az ritkán fordul elő a munkajog területén, az inkább a polgári kötelmi jogra jellemző – kevés precedensképes határozatot, eseti döntést találunk.[1]
„A szerződési jog paradigmája a szerződések kikényszeríthetősége. A kontinentális szerződési jogok megközelítésében ez hagyományosan a szerződések természetbeni kikényszerítését jelenti. A természetbeni teljesítés korlátja a teljesítés lehetetlenülése, amely akkor is bekövetkezhet, ha a teljesítés lehetséges lenne ugyan, de bírósági kényszerrel a kötelezett személyes közreműködése nélkül nem érhető el.”[2]