A Kormány 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletével^[1] módosított 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete (a továbbiakban: Rendelet)^[2] értelmében a munkavállaló javára – a munkaadó és a munkavállaló közös kérelmére – támogatás igényelhető, amennyiben a munkavállaló foglalkoztatására az új koronavírus terjedésének megelőzése érdekében elrendelt veszélyhelyzet kihirdetését követően a megelőzően irányadóhoz képest csökkentett munkaidőben kerül sor. A támogatásra való jogosultság, illetőleg az igénylés 2020. április 29-étől irányadó szabályai az alábbiakban kerülnek ismertetésre.

1. Személyi hatály
   1.1. Munkavállaló
   1.2. Munkáltató
2. Alapfogalmak
   2.1. Csökkentett munkaidő
   2.2. Alapbér
3. Egyéni fejlesztés, egyéni fejlesztési idő
4. Munkaszerződés-módosítás, megállapodás egyéni fejlesztési időről
5. A támogatásra való jogosultság
   5.1. A munkavállalóra irányadó feltételek
   5.2. A munkáltatóra irányadó feltételek
6. Létszámtartási kötelezettség és annak megszegése
7. Munkáltató bérkiegészítési kötelezettsége
8. Csökkentett munkaidő gazdasági indoka, nemzetgazdasági érdek fennállása
9. A támogatás összege, folyósítása
10. A támogatás folyósításának megszüntetése
11. A támogatás iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő
12. A támogatás iránti kérelem
13. A támogatás iránti kérelem benyújtása
14. A támogatási kérelem mellékletei
15. A kormányhivatal határozata
16. A támogatás visszafizetésének kötelezettsége

1. Személyi hatály

1.1. Munkavállaló

A Rendelet értelmében támogatás igénylésére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult.

Ide kell érteni a külföldi állampolgár munkavállalót is, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatására engedély (munkavállalási engedély vagy összevont engedély) alapján kerül sor vagy sem. A támogatásra jogosult a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló, a kölcsönzött munkavállaló, továbbá a távmunkában dolgozó, és azon munkavállaló is, aki az otthonában (home office) látja el a munkafeladatait.

A munkavállaló, ha több munkáltatónál áll munkaviszonyban, mindegyik munkaviszonyában igényelhet támogatást, természetesen külön-külön vizsgálva az egyes munkaviszonyokban a jogosultsági feltételeket.

Nem jogosult azonban a támogatásra azon munkavállaló, aki után a munkaadója mint a megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató akkreditált szervezet költségvetési támogatásban részesül a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet^[3] szabályai szerint.

Nem jogosult a munkavállaló a támogatásra, ha az Mt. 53. §-a alapján, a munkaszerződésétől eltérő feltételekkel kerül foglalkoztatásra, azaz, ha a szokásos munkahelyén kívül, más munkakörben vagy más munkáltatónál végez munkát a munkáltató kötelezése szerint.

1.2. Munkáltató

A Rendelet értelmében munkaadónak minősül, és így a munkavállalóval együttesen a támogatás iránti kérelem előterjesztésére az Mt. szerinti munkáltató jogosult.

Nem minősül azonban munkaadónak

a) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezet,

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés m) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó,

c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § s) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó,

d) a költségvetési támogatásban részesülő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény és hálózat,

e) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4) bekezdése szerint költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, és

f) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 84. § (3) bekezdése alapján költségvetési támogatásban részesülő fenntartó,

így ezen munkaadók által foglalkoztatott munkavállalók elesnek a támogatásra valójogosultságtól.

2. Alapfogalmak

2.1. Csökkentett munkaidő

A munkavállaló támogatásra való jogosultságának alapfeltétele, hogy a veszélyhelyzet kihirdetését követően, azaz 2020. március 11-e után a foglalkoztatására a korábban irányadó munkaszerződésében írtakhoz képest csökkentett munkaidőben, pontosabban részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra. A csökkentés mértéke háromhavi átlagban a korábbi munkaidő legalább 25 százaléka, legfeljebb 85 százalék kell legyen. Így, ha a munkavállaló megelőzően az általános teljes napi munkaidőben (nyolc óra) került foglalkoztatásra, akkor a csökkentett munkaidő legalább két, legfeljebb 6,8 óra kell legyen.

A támogatás ideje alatt munkaidőkeret alkalmazható. Ennélfogva a munkavállaló részére a munkaidő egyenlőtlenül is beosztható (vagyis a napi beosztás szerinti munkaidő a csökkentett munkaidő mértékétől eltérhet, lehet annál több és kevesebb is), azonban háromhavi átlagban meg kell feleljen a csökkentett munkaidő mértékének.

A támogatás ideje alatt a munkaidő mértéke nem változhat (tehát a kérelemben feltüntetett részmunkaidő mértéke nem változtatható).

A támogatás ideje alatt a munkavállaló részére szabadság kiadható, ugyanígy, a munkavállaló keresőképtelensége esetén betegszabadságot is ki lehet adni, ez nem érinti a támogatásra való jogosultságot, mint ahogyan az sem, ha a munkavállaló esetlegesen nem foglalkoztatható a munkaidő-beosztás szerinti munkaidejében (állásidő). A fizetés nélküli szabadság azonban a támogatásra való jogosultságot kizárja.

A munkavállaló munkaidejének a módosítása az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 44. §-a alá tartozó, bejelentendő változásnak minősül és azt a munkaadó köteles az adóhatóságnak bejelenteni a változás bekövetkeztétől számított tizenöt munkanapon belül, az arra rendszeresített nyomtatványon.

2.2. Alapbér

A támogatás alapja a munkavállaló alapbére, mégpedig az alapbérnek a támogatás iránti kérelem benyújtása napján irányadó mértéke. Értelmezésünk szerint azonban, ha a munkaadó és a munkavállaló a kérelem benyújtását megelőzően (2020. március 11-e után) már megállapodtak a munkavállaló munkaidejének a csökkentéséről és az alapbér csökkentéséről, akkor nem a kérelem benyújtásának napján irányadó, hanem az említett megállapodás megkötését megelőzően irányadó alapbért kell alapul venni (máskülönben a munkavállalónál nem lenne bérkiesés).

Amennyiben a munkavállaló felszolgálási díjban részesül, annak a veszélyhelyzet kihirdetése napján irányadó összegét hozzá kell számítani az alapbérhez, és ezek együttes összegét kell a Rendelet értelmében „alapbérnek” tekinteni.

Az alapbért a munkaszerződésben ilyenként kikötött összegben kell figyelembe venni. Az Mt. szerint az alapbért mindig időbérben (óra, napi, heti vagy havibér) kell meghatározni. A teljesítménybérben vagy az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított bérezés mellett dolgozó munkavállaló esetén is a munkaszerződésben írt alapbér (időbér) jön figyelembe.

A Rendelet alapvető logikája, hogy a munkavállalót a kiesett munkaidő alapján támogatja, a támogatási összeget a kiesett munkaidőre eső bér meghatározott százalékában kell kiszámítani. Emellett azonban a Rendeletben nincs szó arról, hogy a munkaidő csökkentéséhez képest a munkavállaló alapbérének milyen mértékű vagy összegű csökkenésének kell bekövetkeznie. Bár a Rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja szerint a támogatás igénybevételekor a munkavállalónak vállalnia kell „a jövedelemkieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést”, a Rendelet az alapbér csökkentésének a mértékét nem adja meg. Nézetem szerint az alapbér csökkentésének a munkaidő csökkentésével arányban állónak kell lennie, máskülönben a munkavállaló támogatásban részesülhet úgy is, hogy ténylegesen nem is lesz bérvesztesége, mi több, a támogatással együtt számolva a jövedelme több lesz, mint annak előtte volt. (Így, ha például a 200 000 forint nettó alapbérű munkavállaló munkaideje lecsökken nyolc óráról öt órára, az alapbére viszont csak 10 százalékkal csökken, 180 000 forintra, akkor a kieső időre járó nettó alapbér 75 000 forint, a támogatás ennek a 70 százaléka, azaz 52 500 forint, vagyis a munkavállaló ledolgozott időre járó bére (és emellett, az egyéni fejlesztési időre kapott bére) és a támogatás együttes összege több lesz, mint a nyolc órára számított alapbér.)

3. Egyéni fejlesztés, egyéni fejlesztési idő

A támogatás igénylésének a feltétele, hogy amennyiben a csökkent munkaidő a megelőzően irányadó munkaidő felét meghaladja, úgy a feleknek ún. egyéni fejlesztési időben kell megállapodniuk. Így, ha a munkavállaló megelőzően nyolc óra teljes munkaidőben dolgozott és négy órát meghaladja a csökkent munkaidő, akkor az egyéni fejlesztés kötelező.

A Rendelet értelmében a felek jogosultak a munkavállaló egyéni fejlesztéséről akkor is megállapodni, ha az egyébként nem kötelező, azonban a Rendelet további szabályai alkalmazása tekintetében ennek a megállapodásnak valódi jelentősége nincs, így ezen eset vizsgálatától eltekintünk. A továbbiakban kizárólag a kötelezően biztosítandó egyéni fejlesztés szabályairól lesz szó.

Az egyéni fejlesztési idő a munkaidőn felül biztosítandó. A munkajogi szabályok szerint bármennyire is alapvető az, hogy a munkavállaló munkáltató által elrendelt oktatása, képzése, tréningje munkaidőnek minősül, a Rendelet az egyéni fejlesztési időt nem tekinti munkaidőnek, azt a munkavállaló egyébként irányadó munkaidején kívül, azon felül kell biztosítani.

Az egyéni fejlesztési idő a munkavállaló kiesett munkaidejének (vagyis az eredeti munkaidő és a csökkentett munkaidő közötti különbözet) 30 százaléka.

Az egyéni fejlesztést a támogatás ideje alatt, illetve azt követő két év alatt kell a munkavállaló részére biztosítani. Annak ellenére, hogy maga az egyéni fejlesztés a munkavállaló részére a támogatás folyósításának ideje után is biztosítható, meglátásunk szerint a fejlesztési időt csakis a támogatás idejére kell csak számítani. Így, ha a munkavállaló kieső munkaideje napi három óra, a fejlesztési idő így napi 0,9 óra, és a támogatás ideje három hónap, akkor a fejlesztési idő (huszonkét munkanappal számolva), 0,9 óra 22 munkanap 3 hónap = 59,4 óra. Ezen 59,4 órában kell a munkavállalót fejleszteni a támogatás háromhónapja alatt, vagy az ettől számított két év végéig.

Az egyéni fejlesztés a munkavállaló munkaköréhez vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztést jelenti, vagyis a munkavállaló valamifajta képzését, oktatását, amelynek kapcsolódnia kell vagy a munkavállaló munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez, valamifajta hozzáadott érték előállítását jelenti és egyúttal azt is jelenti, hogy a munkavállaló a támogatással érintett ideje nem „szabadidő” lesz, hanem képzésre köteles azt fordítani.

Az egyéni fejlesztés történhet távoktatásban is.

Az egyéni fejlesztési időre a munkavállalót munkabér illeti meg, amelyet a munkaadó köteles a részére megfizetni. A Rendelet nem adja meg, hogy „munkabér” alatt mit is kellene érteni (alapbért, távolléti díjat, más egyéb díjazást), éppen azért a feleknek, amikor az egyéni fejlesztési időről megállapodást kötnek, mindenképp javasolt azt is szabályozni, hogy milyen díjazás illeti meg a munkavállalót ezen kötelezettsége teljesítésének az idejére.

Az egyéni fejlesztési idő nem minősül a Rendelet alapján munkaidőnek, így a munkaidő-nyilvántartás Mt. 134. §-ában írtakat nem kell alkalmazni. Mivel azonban a munkaadó utóbb köteles lehet igazolni, hogy a támogatás Rendeletben írt szabályainak megfelelt, így azt is, hogy az egyéni fejlesztést az előírt időben biztosította, azért mindenképp indokolt az egyéni fejlesztés megtörténtét és annak idejét is nyilvántartani. Erre akár a munkaidő-nyilvántartás is használható, megfelelő kódok alkalmazásával.

4. Munkaszerződés-módosítás, megállapodás egyéni fejlesztési időről

A munkavállaló a támogatásra abban az esetben válhat jogosulttá, ha a munkaszerződés szerinti munkaideje (és ezzel együtt szükségképpen az alapbére) lecsökkentésre kerül, illetve amennyiben ez szükséges, úgy megállapodást köt az egyéni fejlesztésről.

A munkavállaló és a munkaadó között szükségszerű a munkaszerződés módosítása, ennek alaki követelményét illetően az Mt. írásbeli formát ír elő. Az egyéni fejlesztésről való megállapodást is mindenképp indokolt írásba foglalni, hiszen ahhoz egy sor jogkövetkezmény kötődik.

A Rendelet szabálya folytán a felek közötti alakszerű megállapodást pótolja a támogatást megállapító határozat. Lehetőség van tehát arra, hogy a felek a támogatási kérelemben rögzítsék a csökkent munkaidő mértékét, külön munkaszerződés-módosítás nélkül. Ez esetben, ha a munkavállaló részére a támogatás megállapításra kerül, akkor a határozathozatal napjával, a támogatás idejére módosul a munkaszerződés és egyúttal létrejön az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodás.

Gyakorlati jelentősége egyébiránt a Rendeletben írt „egyszerűsített megoldásnak” aligha van, hiszen a munkaadó és a munkavállaló nem azért állapodnak meg a munkavállaló munkaidejének és bérének a csökkentéséről, hogy az alapján támogatást igényeljenek, hanem mert annak gazdasági indokoltsága felmerült. Ennélfogva irreális lenne a felek részéről az az eljárás, amely csak és kizárólag arra az esetre tartaná irányadónak a munkaidő/munkabér csökkentését, ha a támogatás megállapításra kerül. Éppen ezért a felek aligha hagyatkoznak a támogatási kérelem kedvező elbírálására, másként mondva, a felek nyilvánvalóan írásba foglalt munkaszerződés-módosítást kötnek, amely akkor is irányadó lesz, ha a támogatási kérelem elutasításra kerül.

A fentiekben már említésre került, hogy a Rendelet nem állapítja meg az egyéni fejlesztési időre járó „munkabér” mibenlétét sem, miközben a munkaadó köteles ezt megfizetni a munkavállaló részére. Ez a körülmény is azt indokolja, hogy a felek írásbeli megállapodást kössenek a szóban forgó kérdésről, és ne „hagyatkozzanak” arra, hogy a támogatási kérelem egyébként a megállapodást pótolja.

5. A támogatásra való jogosultság

A támogatásra való jogosultság elvárt feltételeit a Rendelet a munkavállalóra és a munkaadóra külön állapítja meg.

5.1. A munkavállalóra irányadó feltételek

A munkavállaló akkor jogosult a támogatásra, illetve részére támogatás akkor nyújtható, ha

a) az adott munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó más egyéb támogatásban,

b) a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától, azaz 2020. március 11-étől munkaviszonyban áll,

c) a támogatási kérelem benyújtásakor nem tölti a felmondási idejét,

d) vállalja a csökkentett munkaidőben, jövedelemkieséssel járó munkavégzést,

e) vállalja, hogy ha a támogatásideje alatt esetlegesen másik munkaviszonyt létesít, akkor ez nem lesz akadálya annak, hogy a támogatás megszűnését követően a munkaadónál az eredeti munkaidejének megfelelőidőben dolgozzon tovább,

f) vállalja az egyéni fejlesztést és azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll,

g) a munkavállalónak nincs olyan, támogatással kapcsolatos fizetési kötelezettsége, amelyet az állami foglalkoztatási szerv korábban végleges határozattal állapított meg (így például nincs jogalap nélkül felvett álláskeresési támogatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség).

5.2. A munkáltatóra irányadó feltételek

A munkaadónak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy a munkavállalója jogosult legyen a támogatásra:

a) a támogatást igénylő munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja annak érdekében, hogy a munkavállalói létszám csökkentését megelőzze,

b) a munkaadónak legalább hat hónapja működőnek kell lennie,

c) a munkaadó nem részesülhet a támogatást igénylő munkavállalót illetően a kutató-fejlesztő munkavállalók foglalkoztatása után igényelhető támogatásban a 103/2020. Korm. rendelet^[4] alapján,

d) a munkaadó nem részesülhet a támogatást igénylő munkavállalót illetően uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban (nem kizáró ok azonban a járulékkedvezmény igénybevétele). Ilyen támogatásnak kell tekinteni a GINOP 5.1.1/VEKOP 8.1.1 ,,Út a munkaerőpiacra” program keretében nyújtott bérjellegű támogatást, a GINOP 5.2.1/VEKOP 8.2.1 ,,Ifjúsági Garancia program” keretében nyújtott bérjellegű támogatást, a GINOP 5.2.4-16 ,,Gyakornoki program” vagy a GINOP 5.2.4-19 ,,Új gyakornoki program” keretében gyakornok foglalkoztatásához nyújtott támogatást, a GINOP 5.3.12 ,,Foglalkoztatásbővítés ösztönzése” program keretében nyújtott bérjellegű támogatást, valamint a TOP projektek keretében nyújtott bérjellegű támogatásokat,

e) a munkaadó eleget tesz a létszámtartási kötelezettségének a támogatás ideje alatt, és azt követő egy hónapig (lásd részletesen a 6. alcímben),

f) a támogatott munkavállaló részére a támogatás ideje alatt rendkívüli munkavégzést nem rendel el,

g) a munkaadó köteles a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,

h) köteles vállalni, hogy a munkavállaló munkabére– a támogatással együtt – a támogatás ideje alatt nem csökken a megelőzően irányadó mérték alá (lásd részletesen a 7. alcímben),

i) köteles vállalni, hogy az egyéni fejlesztési időre munka-bért fizet,

j) a munkaadónak meg kell felelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek és ezt igazolni is köteles az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) írtak szerint,^[5]

k) a munkaadó nem állhat jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, illetve nem lehet ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás folyamatban,

l) a munkaadó köteles bemutatni, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon köteles alátámasztani, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek (lásd részletesebben a 8. alcímben).

6. Létszámtartási kötelezettség és annak megszegése

A munkavállaló támogatásra való jogosultságának egyik alapfeltétele a munkáltató ún. létszámtartási kötelezettségének teljesülése. Ez azt jelenti, hogy a munkaadó a támogatás ideje alatt, továbbá azt követő egy hónap alatt a támogatásban részesülő munkavállaló munkaviszonyát „köteles fenntartani”.

A Rendelet értelmében nem minősül ezen létszámtartási kötelezettség megszegésének, ha a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnésével, a munkáltató azonnali hatályú felmondásával vagy a munkavállaló felmondásával szűnik meg. Tekintve, hogy a Rendelet „munkáltatói azonnali hatályú felmondást” említ, így ide kell sorolni az Mt. 78. és 79. §-a szerint megszüntetési eseteket is.

A munkaadónak a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vállalnia kell, hogy ha a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést teljesít. A munkaadó erre vonatkozóan külön nyilatkozatot nem tesz, azonban önmagában a támogatási kérelem benyújtása jelenti az említett befizetési kötelezettség vállalását.

A létszámtartási kötelezettség teljesítése annak tartama lejártát követően ellenőrzésre kerül, az előírás megszegése esetén a befizetési kötelezettségről a kormányhivatal határozattal dönt.

A befizetési kötelezettség teljesítését illetően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 21. § (5) bekezdését kell alkalmazni, azonban az állami foglalkoztatási szerv vezetője erre irányuló kérelem esetén, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában dönthet a befizetési kötelezettség részben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban.

A befizetésre egyebekben az Flt. visszakövetelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az Flt. 21. § (4) és (4a) bekezdésének kivételével. A befizetési kötelezettség nem teljesítése esetén az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 57. alcíme szerint kell eljárni.

7. Munkáltató bérkiegészítési kötelezettsége

A munkavállaló támogatásra való jogosultságának feltétele szerint a munkáltató – feltéve, hogy a csökkent munkaidő a megelőzően irányadó munkaidő felét meghaladja, és ilyen módon a felek az egyéni fejlesztésről időről kötelezően megállapodtak – köteles azt biztosítani, hogy a munkavállaló munkabére a támogatás ideje alatt a támogatással együtt számítva nem csökken a megelőzően irányadó mérték alá. Másként mondva, a munkavállalónál nem lehet bérkiesés a korábban elért alapbéréhez képest.

A munkavállaló a támogatás ideje alatt kapja a munkaadótól a csökkentett munkaidőre járó munkabérét, az egyéni fejlesztési időre járó bérét, továbbá a kormányhivataltól a támogatást. Amennyiben ezek együttesen nem érik el a munkavállaló megelőzően (tehát a munkaidő-csökkentés előtt) irányadó alapbérét, a munkaadó bérkülönbözet fizetésére köteles.

[Példa: a munkavállaló alapbére bruttó 500 000 forint nyolc óra munkaidőre. A munkaidő csökkentésre kerül 6,8 órára, az alapbér csökkentett összege 425 000 forint. A kötelező fejlesztési idő 0,36 óra, erre alapbér kerül kifizetésre. A kiesett időre számított alapbér bruttó 75 000 forint/nettó 49 875 forint. A munkavállalónak kifizetésre kerül 425 000 forint a ledolgozott munkaidőre, huszonkét munkanappal számolva a fejlesztési időre járó bér bruttó 19 127 forint. A támogatás összege a kiesett időre eső bér, de legfeljebb a kétszeres nettó minimálbér 70 százaléka, azaz 22 484 forint (lásd a 9. alcímben írt számítást). A bruttó bér és a támogatás felbruttósított összege együtt 466 611 forint. A munkáltató bérkiegészítésként köteles bruttó 33 389 forint megfizetésére.]

8. Csökkentett munkaidő gazdasági indoka, nemzetgazdasági érdek fennállása

A támogatás feltétele a Rendelet szerint annak a munkaadói bemutatása, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, illetőleg a munkaadó köteles igazolni, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

A Rendelet értelmezést nem ad a fentiekhez, ugyanakkor a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkaadó és a munkavállaló köteles nyilatkozni a www.munka.hu oldalon közzétett, a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatás feltételeit tartalmazó hirdetményben^[6] írtak elfogadásáról. Ezen hirdetmény I. 15. és I. 19. pontja részletezi a Rendeletben írtakat (bár meg kell jegyezni, hogy a Rendelet szövegéből nem vezethetők le a hirdetményben írtak, azonban nyilván ezt kell irányadónak tekinteni, hiszen ahogy említésre került, a hirdetmény elfogadása a támogatási kérelem feltétele).

A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indokaként az olyan gazdasági körülmények közül legalább egy fennállását kell igazolni, mint piacvesztés, beszállítói lánc elakadása/megszűnése, rendelésállomány csökkenése, munkavégzés kapcsán felmerülő egészségügyi kockázatok (COVID), egészségügyi veszélyhelyzet következtében beálló jogszabályi rendelkezés.

A munkavállalók megtartását, mint a folyamatos gazdasági tevékenységgel összefüggő nemzetgazdasági érdeket pedig az alábbi feltételek fennállása jelenti:

a) a munkáltatónál a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző egy évben legalább százfős csoportos létszámleépítés bejelentésére nem került sor;

b) a munkáltató a működése során a kérelem benyújtását megelőző egy évben és a támogatás folyósítása alatt maradéktalanul megtartotta és megtartja a munkaügyi, illetve munkavédelmi jogszabályok rendelkezéseit.

9. A támogatás összege, folyósítása

A támogatás a munkavállaló nettó alapbérének a kiesett munkaidőre eső arányos részének a 70 százalékával egyenlő. Azaz, a munkavállaló nettó alapbérének ki kell számítani a kiesett munkaidőre eső részét, és ennek 70 százalékát teszi ki a támogatás összege.

Azonban, ha a munkavállaló nettó alapbére több, mint a nettó minimálbér kétszeres összege, akkor ezen kétszeres minimálbér alapján kell kiszámítani a támogatást. Nem kizárt tehát, hogy a kétszeres minimálbért meghaladó alapbérű munkavállaló támogatást igényeljen, azonban a támogatási összeget a kétszeres minimálbér (mint alapbér) összege alapján kell majd kiszámítani. A támogatás összege ilyen módon legfeljebb a kétszeres minimálbér kiesett munkaidőre eső hányadának a 70 százaléka, vagyis a támogatás legmagasabb összege (a munkaidő napi 2 óra részmunkaidőre csökkentése esetén) nettó 112 419 forint, a legalacsonyabb összege (a munkaidő 6,8 óra részmunkaidőre való lecsökkentése esetén) nettó 22 484 forint.

Természetesen, ha a munkavállaló alapbére alacsonyabb, mint a kétszeres minimálbér (vagyis 322 000 forint), akkor a munkavállaló ténylegesen irányadó alapbére, illetőleg annak nettó összege képezi a támogatás számításának az alapját.

A támogatás folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtásának a napja lehet, vagy valamely, jövőbeni időpont. A támogatás hónapokban állapítható meg, azonban törthónapra is járhat. A támogatás tartama három hónap. A támogatás havonta utólag kerül a munkavállaló részére kifizetésre. A támogatás köztehermentes, tehát abból a munkavállalónak sem személyi jövedelemadót, sem járulékot fizetnie nem kell.

10. A támogatás folyósításának megszüntetése

A megállapított támogatás további folyósítása megszűnik, amennyiben

a) a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,

b) ha a munkavállaló munkaviszonya a támogatás megállapítását követően megszűnik,

c) ha a munkavállaló a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,

d) ha a munkaadó a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében a 103/2020. Korm. rendelet szerinti támogatásában, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban részesül,

e) ha a munkáltató a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,

f) ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,

g) ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

11. A támogatás iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő

A támogatás iránti kérelem a veszélyhelyzet ideje alatt, továbbá a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül nyújtható be. Másként mondva, a támogatás azt követő egy hónapon túl, hogy a veszélyhelyzet megszüntetésre kerül, már nem igényelhető.

12. A támogatás iránti kérelem

A támogatást bár a munkavállaló kapja, azonban a kérelmet a munkaadó és munkavállaló együttesen terjeszti elő.

A kérelmet az erre kidolgozott formanyomtatványon kell elkészíteni. A nyomtatvány a www.munka.hu oldalon, a „Munkahelyvédelmi támogatás” fül alatt érhető el, „Kérelem csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásához” név alatt.

A nyomtatványt minden egyes munkavállalóra külön-külön kell kitölteni. Azonban, ha több munkavállalóval igényel támogatást a munkaadó, akkor a munkaadó adatait elegendő egy nyomtatványon megadni.

A nyomtatványon a munkavállaló munkakörét a munkaszerződés szerint kell feltüntetni, a munkakör FEOR kód szerinti megnevezésével.

A nyomtatványon meg kell jelölni, hogy a támogatást mely naptól kezdődően igényli a munkavállaló.

A nyomtatványon szintén meg kell jelölni a kérelem benyújtásának a napján hatályos nettó alapbért (amennyiben viszont a kérelem benyújtását megelőzően már módosult a munkaszerződés a munkaidő és a bér csökkentése tárgyában, úgy a megelőzően irányadó alapbér nettó összegét kell a nyomtatványon feltüntetni.

A nyomtatványon meg kell jelölni a veszélyhelyzet kihirdetésekor érvényes és a kérelem beadásakor érvényes munkaidő mértékét, továbbá a támogatás ideje alatt érvényes munkaidő mértékét. A nyomtatvány későbbi adatait (kieső munkaidőre járó nettó alapbér és támogatás összege) a már említett internetes elérhetőségen található „Számolási tábla” cím alatt lévő Excel-táblázat kitöltésével kell megadni. Ezen Excel-táblázat értelmes és értelmezhető adatokat csak akkor közöl, ha a veszélyhelyzet kihirdetésekor érvényes és a kérelem beadásakor érvényes munkaidő mértékeként ugyanazt az értéket, mégpedig a csökkentés előtti mértéket adjuk meg.

A nyomtatvány szerint a munkaadónak és a munkavállalónak külön-külön nyilatkoznia kell, hogy a www.munka.hu oldalon található csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatás feltételeit tartalmazó hirdetményt^[7] megismerte, az abban foglaltakat elfogadja, illetőleg a Rendelet feltételeinek megfelel. Amennyiben a felek bármelyike a hirdetményben írtakat nem fogadja el, illetőleg úgy nyilatkozik, hogy a rendelet feltételeinek nem felel meg, a támogatási kérelem elutasításra kerül.

A nyomtatványt mindkét fél köteles aláírásával ellátni.

13. A támogatás iránti kérelem benyújtása

A támogatás iránti, a munkaadó és a munkavállaló által kitöltött és közösen aláírt nyomtatványt magát a munkaadó nyújtja be, mégpedig elektronikus úton, a Cégkapuján keresztül, az egyéni vállalkozó munkaadó pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY) tárhelyen keresztül.

A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Ha a munkavállaló foglalkoztatása több telephelyen történik, a munkáltató választása szerinti telephelyhez tartozó kormányhivatalban lehet a kérelmet benyújtani, azonban ugyanazon munkavállaló után csak egy telephelyen nyújtható be kérelem.

Az azonos telephelyen dolgozó több munkavállaló és a munkaadó csak egyidejűleg (egy időben) nyújthat be támogatási kérelmet. Egyébiránt nem kötelező a telephely valamennyi munkavállalója után a támogatási kérelem benyújtása.

Egyazon telephelyen foglalkoztatott munkavállalókat érintően csak egy alkalommal nyújtható be kérelem, kivéve, ha a) a kérelem elutasításra került, ez esetben ugyanis a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal ismételten benyújthatja a kérelmet, b) korábban nem támogatott munkavállalóval történik a kérelem benyújtása: erre a korábban megállapított támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kerülhet sor.

Ugyanazon telephelyen foglalkoztatott munkavállalók támogatása iránti, egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás csak ugyanazon időszakra szólhat.

14. A támogatási kérelem mellékletei

A nyomtatvány és a www.munka.hu oldalon szereplő információk alapján két melléklet csatolása is követelmény, bár ezen nyomtatvány szerinti adatokat illetően a Rendelet semmiféle szabályt nem állapít meg.

A támogatási kérelemhez (a nyomtatványhoz) mellékelni kell a munkavállaló által kitöltött nyilatkozatot, egészen pontosan a „Nyilatkozat személyes adatok felvételéhez a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatást nyújtó, hazai és uniós forrásból megvalósuló munkaerőpiaci programba való belépés kapcsán” elnevezésű iratot. A www.munka.hu oldalon ezen nyilatkozat is letölthető.

A nyomtatványon a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy vele szemben fennáll-e az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48/B. § (1) bekezdése alapján összeférhetetlenség.^[8] Ha ezen összeférhetetlenség fennáll, akkor csatolni kell a szintén a www.munka.hu oldalon letölthető Összeférhetetlenségi nyilatkozatot.

15. A kormányhivatal határozata

A kormányhivatal a támogatás iránti kérelmet nyolc napon belül elbírálja és határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a támogatási kérelem elutasításáról. A kormányhivatal döntésével szemben jogorvoslat nincs, a határozat bírósági felülvizsgálata nem kérhető.

16. A támogatás visszafizetésének kötelezettsége

A támogatás odaítélése esetén a költségvetési pénzeszközök felhasználására vonatkozóan ellenőrzési jogosultsággal bíró szervezetek a támogatás igénybevételének jogosságát ellenőrizhetik.

A munkavállaló köteles a részére folyósított támogatást visszafizetni, ha az a részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

A munkaadó a munkavállaló részére folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállaló részére nem lett volna megállapítható. A munkáltató befizetési kötelezettségére az Flt. visszakövetelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az Flt. 21. § (4) és (4a) bekezdésének kivételével. Amennyiben a munkáltató a befizetési kötelezettségét nem teljesíti, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 57. alcíme szerint kell eljárni.

 

---