1. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban:Sztrájktv.) nem tesz különbséget az egyeztető eljárások tartalma alapján a lehetséges felek között, a törvény 2. §-aalapján folytatott egyeztető eljárásnak ezért magában kell foglalnia a 4. § (3) bekezdése szerinti egyeztetést és megállapodást is.

A kérelmező szakszervezet 2019. január 11-én sztrájkbizottságot alakított és közzétette sztrájkköveteléseit. A kérelmező és a kormány által kijelölt képviselők között 2019 márciusában és áprilisában több egyeztetés is volt, amelyeken a feleknek nem sikerült megállapodniuk. A kérelmező szakszervezet és a kérelmezett munkáltatói központok között egyeztetésre nem került sor. 2019. május 1-jén a kérelmező 2019. május 29. napjára sztrájkot hirdetett és erről 2019. május 3-án kelt levelében tájékoztatta a tárgyalódelegációt.

A kérelmező 2019. május 7-én megküldte a kérelmezett munkáltatók részére a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében tett javaslatát. A kérelmezettek saját javaslatot nem fogalmaztak meg.

A kérelmező kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezetteknél a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei az általa a kérelmezettekhez elküldött javaslatnak megfelelő tartalmú. Kérelmét Sztrájktv. 4. § (3) bekezdésére alapította.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a kérelmező kérelmét elutasította. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú végzést helybenhagyta.

A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú végzés megváltoztatását és a kérelmező kérelmének helyt adó döntés meghozatalát kérte.

A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.