A Magyar Jogász Egylet Munkajogi és Szociális Jogi Szakosztálya tavasszal öt képzést szervez, melyből négyet („Tavaszi négyes”) közösen a Munkajog folyóirattal. Nézze meg a kínálatot! Ha még nem előfizetőnk, úgy ez kiváló alkalom, hogy megismerje folyóiratunkat, ugyanis a résztvevők a képzés keretében megkapják a tavaszi lapszámot.
A Magyar Jogász Egylet Munkajogi és Szociális Jogi Szakosztálya és a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya közös szervezésben:
Március 3. csütörtök 14-től 16 óráig – csak online
Visszapillantó – A munkajogi rendszerváltozás és az azt követő 30 év
14.00. – 15.00. előadások
Prof. Dr. Kiss György egyetemi tanár – PTE Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék; Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezető – NKE; az MTA levelező tagja
A munkajogi szabályozás három évtizede
dr. Horváth István – tanszékvezető, habilitált egyetemi docens – ELTE ÁJK, elnök – Magyar Jogász Egylet Munkajogi és Szociális Jogi Szakág; ügyvéd – P. Horváth Ügyvédi Iroda
A közszolgálati szabályozás három évtizede – forráshiány és fragmentálódás
15.00. – 15.45. Felkért hozzászólók:
Prof. Dr. Bod Péter Ákos – egyetemi tanár, professzor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem, az MTA doktora, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke
Közgazdasági áttekintés
dr. Rolek Ferenc – alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
A munkáltatók szempontjai
dr. Mészáros Melinda – elnök, LIGA Szakszervezetek
A munkavállalók szempontjai
Moderátor:
dr. Herczog László – korábbi szociális és munkaügyi miniszter, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa, az Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja
A Magyar Jogász Egylet Munkajogi és Szociális Jogi Szakosztálya
szervezésében
TAVASZI NÉGYES
a HVG-ORAC támogatásával
Előadás-sorozat a hivatásunkhoz szükséges aktuális tudáshoz és átfogó szemléletünkhöz ügyvédi és jogtanácsosi kreditpontokért
A 80 ÉVE SZÜLETETT ÁDÁM LÓRÁNT EMLÉKÉNEK
A Legfőbb Ügyészség munkatársaként a munkajoggal kapcsolatos felügyeleti tevékenységet látott el (1973–1980). Az ELTE ÁJTK Munkajogi Tanszékének egyetemi adjunktusa (1979-1988). Az ELTE Jogi Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese (1988–1990). A Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára (1990), majd az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség első elnöke (1991–1995). A Legfelsőbb Bíróság bírája (1995–2002). 1990-től 2002-ig továbbra is részt vesz az ELTE-n a munkajog egyetemi oktatásában. Több jogszabály kidolgozásában közreműködik – közöttük a munkavédelem első törvényének megalkotásában.
Kiváló jogász, pótolhatatlan ember.
Március 8. kedd 13-tól 15 óráig – hibrid
Budapesti Ügyvédi Kamara – Protokollterem vagy online
1055 Budapest, Szalay utca 7.
dr. Bankó Zoltán – egyetemi docens, PTE Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék
Távolodva a teleworkingtől
A távmunka, az otthoni munkavégzés aktuális jogalkotási és jogalkalmazási kérdései
Kevesebb időszerű munkajogi témát találni napjainkban a távmunkánál, az otthoni munkavégzésnél. Az egyébként is terjedő munkavégzési formát a „közénk költözött” pandémia az egyik leggyakoribb munkajogi kérdéssé tette. Ezzel azok a problémák, amelyek korábban leggyakrabban csak az elméletben, a munkajogi szakirodalomban jelentek meg, a koronavírus folytán egy csapásra szinte minden munkahelyen felmerültek. Azzal, hogy sok helyütt tömegessé vált a távmunkavégzés, a jogalkotási, elhatárolási és jogalkalmazási kérdések nem oldódtak meg, csak számosabbá váltak. Nem könnyítette meg a munkajogi elvi és gyakorlati kérdések tisztázását a veszélyhelyzet idejére alkotott átmeneti szabályok születése, majd a Munka törvénykönyve módosítása sem. Az előadás célja egyrészt a fogalmak tisztázása, másrészt a gyakorlat számára a tételesjog alapján eligazodás nyújtása, ideértve a kapcsolódó munkavédelmi szabályrendszert is. És természetesen az Önök részéről is felmerülhet eddig soha választ nem talált távmunka-kérdés…
Április 12. kedd 13-tól 15 óráig – hibrid
Budapesti Ügyvédi Kamara – Protokollterem vagy online
1055 Budapest, Szalay utca 7.
dr. Kulcsár Zoltán
adatvédelmi szakjogász, informatikus, mérnök, szakmai vezető, Private Policy Online Services
Munkavállalói adatvédelem – Törököt fogtak Európában!
Az Európai Emberi Jogok Bíróságának ítéletei, a magyar és más európai adatvédelmi hatóságok gyakorlata
A török oktatási minisztérium elbocsátotta egyik alkalmazottját amiért a Facebookon különböző cikkeket „lájkolt”. Milyen jogkövetkezménnyel járhat csupán a „tetszik” gombra való kattintás? A Facebook a munkavállalói véleményközlés egyre inkább elterjedt eszközévé vált. Itt és most csupán néhány kérdés azok közül, amire az előadás válaszol. Vajon az Európai Emberi Jogi Bíróság miként döntött a „török ügyben”? A véleménynyilvánítás szabadsága mennyiben megengedett a politikai felszólalások és a közérdekű kérdések területén? Más megítélés alá esik-e a vélemény, ha annak közlője köztisztviselő vagy a munkajog hatálya alá tartozó szerződéses alkalmazott? Mely esetben alkalmas a vélemény a munkahelyi béke és nyugalom megzavarására? És a bejegyzések „lájkolása” alkalmas lehet arra, hogy a munkavállaló munkahelyén kedvezőtlen reakciót váltson ki? Mi vezethet – és milyen cselekmény elégtelen – a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetéséhez? A munkaviszonyban alkalmazható szankciók: miként valósul meg az észszerű arányosság követelménye a véleménynyilvánítás szabadságához való jogba való beavatkozás és a munkáltató által elérni kívánt jogos cél között?
Május 24. kedd 13-tól 15 óráig – hibrid
Budapesti Ügyvédi Kamara – Protokollterem vagy online
1055 Budapest, Szalay utca 7.
dr. Fürjes Annamária – bíró – dr. Halász Krisztián – tanácselnök bíró
Fővárosi Törvényszék, Munkaügyi Kollégium
Az elsőfokról – felsőfokon
A munkaügyi perek eljárásjogi és anyagi jogi tanulságai a hatéves Pp. és a tízéves Mt. alapján
A bíró szemével: melyek a munkaügyi perek száma csökkenésének okai az Mt., majd az új Pp. hatálybalépését követően? Megtudjuk, mit és hogyan kell tartalmaznia feltétlenül a keresetlevélnek, valamint a peren kívüli ügyekben a kérelemnek. Mely esetben tiltott a keresethalmazat? Az előadás foglalkozik a perfelvétel, a perfelvételi tárgyalás (az elhalasztás lehetőségei) és a perfelvétel lezárása legfontosabb kérdéseivel. Áttétel vagy megküldés? – hatásköri problémák. Bemutatásra kerül, hogy melyek az új Pp. korábbiaktól jelentősen eltérő szabályai, amik még négy év után is problémát jelentenek (jelenlét a tárgyaláson, keresetváltoztatás stb.). Az anyagi pervezetésről hallhatnak két bírótól is, és a „permenet” olyan meghatározó intézményeiről, mint a bizonyítás, a bizonyítási szükséghelyzet, a jogsértő bizonyítási eszközök és felhasználásuk lehetőségei, a kereset és ellenkérelem-változtatás, a perfelvétel kiegészítése, valamint az utólagos bizonyítás.
Az eljárásjog mellett nem feledkezünk meg a tárgyalóteremben leginkább előforduló anyagi jogi kérdésekről sem. Így „napirenden” az általános magatartási követelmények megjelenése a gyakorlatban (joggal való visszaélés, véleménynyilvánításhoz való jog stb.), valamint a személyiségi jogok védelmének és az egyenlő bánásmód követelményének gyakorlata és a bizonyítás nehézségei. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban:
- Felmondás vagy azonnali hatályú felmondás – mikor, melyikkel éljünk?
- A jogellenes megszüntetés és jogkövetkezményei körében megváltozott gyakorlat, kárenyhítési kötelezettség tartalma.
Hallhatunk a kártérítési felelősség (változó?) gyakorlatáról és korunk parancsáról, vagy talán kérdéséről: Kötelező védőoltás! Kötelező védőoltás?
Június 14. kedd 13-tól 15 óráig – hibrid
Budapesti Ügyvédi Kamara – Protokollterem vagy online
1055 Budapest, Szalay utca 7.
dr. Zsédely Márta – ügyvéd – dr. Szűcs László – ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda
Papírmentes munkajog
A digitalizált munkajogi és személyzeti (HR) feladatok és azok hátulütői
Az előadás bemutatja az elektronikus felületeken tett munkajogi jellegű jognyilatkozatok leggyakoribb típusait, a munkaviszony papírmentes létesítéséhez (ideértve a toborzást is) kapcsolódó legfontosabb jogi kérdéseket. Az elektronikus munkaidő nyilvántartás, bérfizetés, munkáltatói igazolások körében megismerhetjük, hogy a papíralapú dokumentum hol nem mellőzhető. Emellett megismerkedünk az elektronikus platformon működő olyan munkajogi jellegű folyamatokkal, mint a teljesítményértékelés, cafeteria rendszerek vagy belső pályáztatási platformok. Megtudjuk azt is, hogy melyek az ún. whistle-blowing rendszerek. A menü végére érve előadóink kitérnek a „HR étlappal”, illetve kiszervezett HR szolgáltatásokkal kapcsolatos legfontosabb munkáltatói és munkavállalói kötelezettségekre.
A kreditpontos képzésekre a kepzes.jogaszegylet.hu oldalon lehet jelentkezni.
Támogató a Munkajog folyóirat.