A Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat, illetve MTVSZ) elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a kollektív munkaügyi kapcsolatok működéséhez − és fejlődéséhez − hazánkban. Egyik feladata, hogy segítse a kollektív érdekviták szereplőit abban, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat (különösen: kollektív szerződéseket) tudjanak kötni egymással, figyelembe véve és tiszteletben tartva a másik fél érdekeit. Másik célja, hogy még a viták kialakítása előtt, proaktív jelleggel támogassa a felek kommunikációját, tanácsokat adjon, és segítse a közös álláspont kialakítását. A Szolgálat a kollektív munkaügyi vitás helyzetek feloldására, és azok kialakulásának megelőzésére jött létre. Ebből következően a munkaügyi kapcsolatok szereplői, különösen a szakszervezetek, üzemi tanácsok és munkáltatók tudják igénybe venni a közreműködését, ingyenesen. A nagyvállalatok mellett a kkv-szektor, a versenyszféra mellett a tág értelemben vett közszféra munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletei számára is elérhető a Szolgálat. Az egyéni vitás kérdések rendezése viszont nem tartozik a hatáskörébe. Ezt leszámítva a kollektív munkajog és a munkaügyi kapcsolatok körében felmerülő érdekviták széles spektrumában tud a Szolgálat gyors, ingyenes, szakértő, érdemleges és független segítséget nyújtani.

Munkáltatói oldalról többek között érdemes lehet a Szolgálatot igénybe venni, ha a munkáltató a szakszervezettel/üzemi tanáccsal konfliktusba keveredett; ha nem zökkenőmentes a munkaügyi kapcsolatok terén a kommunikáció a munkáltató és a szakszervezet/üzemi tanács között; ha nem világos, hogy miként kell(ene) a szakszervezettel/üzemi tanáccsal hatékonyan együttműködnie a munkáltatónak; ha az önálló kapcsolatfelvétel sikere bizonytalan stb.

Szakszervezetként/üzemi tanácsként különösen hasznos lehet a Szolgálat, ha az érdekképviseletek nem találják a működő kapcsolatokat a munkáltatóval; ha megegyeznének vitás kérdésekben, de nem tudják ennek módját; ha segítség kellene a tárgyalások lefolytatásához; ha kollektív szerződést kívánnak kötni, módosítani; ha valamely direkt munkaügyi akció előtt, közben akad el a kommunikáció; ha szakértő segítségre van szükség a stratégiaalkotásban stb.

A Szolgálat tagjaiból álló régiós névjegyzék személyi összetétele a szakmai – munkajogászi – hozzáértésre, függetlenségre és érdemekre is garancia kíván lenni (régiónként hat-hat ismert munkajogász részvételével). Az ország hét régiójában a Szolgálat alapvetően az egyetemek munkajogi tanszékeinek bázisán, azokkal szoros együttműködésben működik: mind a régiós koordinátorok, mind a Szolgálat tagjainak jelentős része neves, egyetemi kapcsolódású, független munkajogászok köréből került kiválasztásra. A munkajogászi fő listát egészíti ki a szakértők (például munkavédelmi, közgazdasági, műszaki stb.) és a tanácsadók (mediátorok, kommunikációs szakemberek, pszichológusok) két listája, akik bevonásával a jogász (vitarendező) komplex, célzott szolgáltatást tud nyújtani egy-egy − akár összetettebb − ügyben.

A Szolgálat legfontosabb szolgáltatását és küldetését − a tanácsadást − a felek egyoldalúan is igénybe tudják venni a munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos problémáik, kérdéseik tekintetében. A Szolgálat a felek közös kérelmére az alábbi eljárásokat folytatja le: békéltetés, közvetítés, egyeztetés, döntőbíráskodás. A Szolgálat eljárása a felek részére díjmentes.

A Szolgálat 2016. november elejétől működik és már eddig is számos helyi − és több országos jelentőségű − vitában eljárva nyújtott − az esetek többségében − kifejezetten hatékony segítséget.

A Szolgálat − rendezvényeivel, fórumaival, kiadványaival (HVG-ORAC), képzéseivel, széles körű szakmai bázisával, a munkaügyi kapcsolatok terén aktív egyéb szervezetekkel való konstruktív partnerségeivel stb. − tevékeny szerepet kíván játszani a hazai munkaügyi kapcsolatok kultúrájának fejlesztésében. Megállapítható, hogy a munka világában kevés a mediáció iránti igény, alacsony az esetszám, mely fokozottan igaz a kollektív érdekviták területére is, annak ellenére, hogy a konfliktusok száma jelentős, így ezek nagy része látens marad, szélsőséges esetben súlyos károkat okozva eszkalálódik.

Az MTVSZ nem jogutódja és nem is egyfajta „reinkarnáció­ja” a korábbi MKDSZ-nek (Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat), amely 1996 óta működött. Ugyanakkor az MTVSZ egyrészt számos vonatkozásban építeni törekszik az MKDSZ szakmai tapasztalataira, másrészt személyi átfedések is vannak (számos volt MKDSZ-tag a Szolgálat kereteiben − akár vitarendezőként, akár tanácsadóként, akár képzőként − is jelen van), harmadrészt a két Szolgálatnak vannak hasonló eljárástípusai (különösen: közvetítés, döntőbíráskodás). Másfelől az MTVSZ több vonatkozásban különbözik az MKDSZ-től. A legfontosabb különbségek a következők: az MTVSZ megközelítésmódjában a munkajogászi szemlélet a domináns, az eljárási típusok közül pedig a tanácsadás a leghangsúlyosabb, a bevonható ügyek körében a lehető legszélesebb a kapu az érdekvita fogalmának dinamikus értelmezése mentén. Az MTVSZ régiós szerveződése miatt erős a helyi jelenlét, illetve amíg az MKDSZ egy állami mechanizmus volt, az MTVSZ autonóm és a szociális partnerségben gyökerezik.

Fontos kiemelni, hogy a Szolgálat tevékenysége semmilyen módon nem konkurál a jogászi szakma hagyományos terepei­vel (bíróságok, ügyvédi kar stb.). A Szolgálat ugyanis olyan kollektív munkajogi érdekvitákban jár el, amelyeknek egyébként sem releváns fóruma a bíróság (gondoljunk itt például bérvitákra, szabályozási vitákra, a kollektív alku folyamataira, az érdekképviseletek mozgástereinek feltérképezésére, a munkafeltételekkel kapcsolatos összekülönbözésekre stb.). A Szolgálat tehát konkrét jogi tanácsot, jogvédelmet nem ad, de az érdekvitához kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti. Az említett viták mindenkor meglévő munkajogi kontextusa miatt fontos tehát a vitarendezők munkajogi szakértelme.

A projekt a GINOP 5.3.3-15 pályázati konstrukció keretében valósul meg. A megvalósításban a kis- és közepes vállalkozások munkáltatói érdekképviseletei: a Magyar Iparszövetség (OKISZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP), valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), míg szakszervezeti oldalról a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés működnek együtt. A Közép-Magyarország régió tekintetében a projektben közreműködő, nem konzorciumi partnerként a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkársága jár el. A Szolgálat jogi hátterét az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII.13.) Korm. rendelet biztosítja.

Az MTVSZ eljárása a félnek az elektronikus felületen online beküldött kérelmével indul, amely a jogpontok.hu honlapon érhető el (az alternatív vitarendezés lapon).

Elérhetőségek: