A tanulmány célja a modern munkavégzési formák kollektív munkajogi kérdéseinek tárgyalása a platformmunkások kollektív munkajogi kérdésein keresztül. A tanulmány többek között foglalkozik a szociális védelemhez való alapjog és a platformalapú munkavégzés közötti kapcsolattal, valamint ezzel összefüggésben a gazdasági függőség kérdését is érdemben tárgyalja. A platformalapú gazdaságban munkát végző személyek klasszifikálásának dilemmája nem a jelen tanulmány központi témája, ugyanakkor a tanulmány a klasszifikációs problematika felmerülésének okait is keresi, kollektív munkajogi nézőpontból vizsgálva azt. A tanulmány foglalkozik továbbá a platformmunkások kollektív munkajogi igényeivel és a versenyjog közötti konfliktussal is. A kutatás mindemellett átfogó képet próbál adni a modern munkavégzési formák kollektív munkajogi elvárásairól, és hangsúlyozza a kollektív munkajog esszenciális jellegét.[1]
- A platformmunkavégzés kollektív munkajogi alapkérdései
- A szociális védelemhez való jog a platformmunka tekintetében
- Klasszifikációs kérdés
- Janus-arcú célok – Az európai versenyjog és szociális törekvések
- A ítélkezési gyakorlat dimenzióinak folyamatos változása
- Megoldási javaslatok és perspektívák
6.1. Irányelv a platformmunka körülményeinek javításáról
6.2. Frankfurt Paper és Code of Conduct – az alternatív német megoldások
6.3. Tagállami és nemzeti megoldások
6.3.1. Belga modell – kötelező biztosítás
6.3.2. Holland Királyság – önfoglalkoztatók moratóriuma - Összegzés és konklúzió