2020. június 10-én került sor dr. Szabó Imre Szilárd (a Pécsi Tudományegyetem doktorjelöltje és a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója) doktori műhelyvitájára, a koronavírus-helyzetre tekintettel rendhagyó módon, online formában. Az értekezés a kollektív munkajog világából a szakszervezetek jogállásával és szabályozásával kapcsolatos kérdéseket járja körül. A jelölt munkáját témavezetője, dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense segítette. A műhelyvita jelentős érdeklődés mellett zajlott, számos írásbeli észrevétel érkezett, amelyet az online „megjelent” kutatók és egyetemi oktatók szóban egészíthettek ki.

A vita bevezetőjében a jelölt hangsúlyozta, hogy a tudományos kutatás egyik fontos kiindulópontja, hogy a kutató a tudomány tárgyát magától elkülöníti, a tudományos módszer kiválasztása erre az alapaxiómára épül. Esetében különösen nehéz volt ennek a feltételnek eleget tenni, mivel évek óta dolgozik együtt szakszervezetekkel, ugyanakkor ez a látszólagos ellentmondás nem okozott nehézséget; nem befolyásolták különböző érdekek az eredményeket, az elemzés során végig a tudományos objektivitásra törekedett. A témakörben a társtudományok valamelyest jobban publikált eredményeire (lásd munkaügyi kapcsolatok, HR, történelem- és politikatudományok, szociológia stb.) is hagyatkozott, amelyek a munkajogi aspektusú vizsgálódással egészültek ki. A dolgozat három nagy blokkot tartalmaz (történeti, nemzetközi, hazai-empirikus). A jelölt fontosnak tartotta, hogy az értekezés részét képezze egy fejezet, ahol a hagyományos jogászi kutatási metodológia olyan eszközzel egészül ki, amely lehetőséget nyújt arra, hogy – a jogszabályok és a vonatkozó szakirodalom elemzésén túl – a vizsgálat tárgykörében szereplő szakszervezetek véleménye is megjelenhessen arról, hogy az aktuális jogszabályi környezet mennyire alkalmas arra, hogy munkavállalói érdekképviseleti feladataikat elláthassák. Ezt a saját kutatást az értekezés harmadik része tartalmazza, amelyről egy februári konferencia keretében külön is zajlott diszkusszió a Friedrich Ebert Stiftung, a KRE ÁJK és a PTE ÁJK munkajogi tanszékeinek szervezésében. A vizsgált kérdések mindazonáltal nem csak jogdogmatikai, de erősen jogpolitikai (egyes vonatkozásokban közpolitikai) természetű vitákat is felvetnek, mindamellett, hogy a kollektív munkajog – jellegét tekintve – egy egyébként is erőteljesen átpolitizált szabályozási területnek számít. A jelölt témavezetője kiemelte, hogy a disszertáció önálló alkotás, amely a kutatás évei során is végig jellemezte a szerzőt a különböző tárgybani – és azóta már széles körben hivatkozott, a témában több esetben orientációs ponttá váló – publikációinak megírása során. Ezek mind a jelölt szakmai elmélyültségét tükrözik.

Prof. Dr. Kun Attila (Károli Gáspár Református Egyetem) kifejtette, hogy a dolgozatot folyamatában is többször látta, ezért „közelről” ismeri a művet. Álláspontja szerint előnyös, hogy a szerző különböző kutatási módszereket vegyített egymással, mivel ezek gazdagítják a munkáját. Javasolta többek közt, hogy a szerző a pró/kontra logikájú elemzéseket egészítse ki saját véleményével, hiszen a témában való jártassága ezt teljes mértékben lehetővé teszi. Ezenfelül megemlíti, hogy „a dolgozat koherenciáját erősítené a dinamikusabb, utalgatóbb megoldás” a három nagy blokk között. Prof. Dr. Kiss György (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pécsi Tudományegyetem) véleménye szerint hiánypótló munkáról van szó, már önmagában a témaválasztást is kifejezetten értékeli, a megfogalmazott következtetéseket és megállapításokat pedig előremutatónak és védésre alkalmasnak tartja. Prof. em. Dr. Prugberger Tamás (Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem) kiemelte, hogy a rendszerváltást követő kollektív munkajogi szabályozásban jelentős torzulások jelentek meg, és javasolja, hogy ezt a kérdést a szerző jobban járja körül, melyről részletes véleményt is küldött. Dr. Ferencz Jácint (Széchenyi István Egyetem) véleménye szerint a szerző által készített értekezés témájában átfogó és aktuális képet ad az érdekképviseleti jogok gyakorlásáról, a szakszervezetek jogállásáról és a mindennapokban hangsúlyosan megjelenő releváns problémákról. Dr. Berki Erzsébet munkaügyi kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a dolgozat egy unikális munka, ugyanis a szerző konzekvensen áttekinti a szakszervezetek jogi szabályozását és működését érintő kérdéseket. Meggyőződése szerint a dolgozatban megfogalmazott javaslatok jelentősen hozzájárulhatnak a szakszervezetek működésének fejlesztéséhez.

Prof. Dr. Hajdú József (felkért hivatalos előopponens, Szegedi Tudományegyetem) véleménye szerint a dolgozatról elmondható, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépését követően egy empírián alapuló, hiánypótló munkáról van szó, amelyben a szerző sok információt és adatot ismertet. Megemlíti, hogy a dolgozat kiváló elegyét alkotja az akadémiai (elméleti) és a pragmatikus megközelítésnek. Javasolja többek közt, hogy a szakszervezeti pluralizmus kérdésköre kapjon markánsabb megjelenést, illetve az egyes alfejezetek és a különböző részek jobb összekötése erősíthetné a dolgozat koherenciáját, továbbá sokkal több bátorságra és önálló vélemény kifejtésére kéri a szerzőt a nyilvános védésre elkészülő végleges dolgozat elkészítéséhez. Dr. Nádas György (felkért hivatalos elő-opponens, Debreceni Egyetem) javaslata szerint a végleges dolgozat mélyebb és részletesebb dogmatikai elemzést kívánna meg, különösen az ún. polgári jogi „státuskérdéseket” illetően. Dr. Meszmann T. Tibor munkaügyi kutató álláspontja szerint „a dolgozat alapos, pontos munka eredménye”, mely érzékeny a tárgy kontextusára, történetiségére is, ugyanakkor fontos lenne, hogy a szakszervezetek működési gyakorlatának kritikaibb megismerésére is szert tehetne az olvasó. Dr. Tóth Hilda és Dr. Mélypataki Gábor (Miskolci Egyetem) kiemelték, hogy hazai szerző által a rendszerváltás óta nem készült átfogó írás a szakszervezetekkel kapcsolatban (különösen jogászi perspektívából). A szerző számos norma megalkotására, módosítására tesz javaslatot a jogalkotó számára, így a kutatás hozzájárulhat a kollektív munkajog reformjához Magyarországon.

Összességében elmondható, hogy a véleményt írók és szóban közlők pozitív hangvétellel nyilatkoztak a szerzőről és a munkájáról, valamint a megtett javaslatok fényében egyhangúlag javasolták a dolgozatot nyilvános védésre, melyre várhatóan az ősz végén kerülhet sor.